Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-07-11 / 27. szám

2 HÍREK Ferencváros 2008. július 11. HÍREK RÖVIDEN Motoros mentés a kerületben Az Országos Mentőszolgá­lat 2006-ban vezette be a motoros mentést, amely­nek keretében az orvosok az autópályákon nagy telje­sítményű motorokkal tud­ják megközelíteni a baleseti helyszíneket. Ennek sikere nyomán júniustól elindítot­ták a „robogós mentést” Budapesten. Két saját ro­bogójuk dolgozik a belvá­rosban és a budai Várban, egy pedig a Főnix cég tu­lajdona, ők a Haller utcá­ból, kerületünkből indulnak. Mindhárom mentőrobogót az Országos Mentőszol­gálat irányítja és riasztja, ezeken mentőápolók telje­sítenek szolgálatot, és élet­mentő felszerelésük van. Válsághelyzetben a kutyamentők Június végén kapta kéz­hez a Lelenc Kutyamen­tő Egyesület az ítélőtábla döntését, amelyben meg­változtatták az elsőfo­kú bíróság döntését, és az APEH-nak adtak iga­zat. így az egyesület nem kaphatja meg az 1 száza­lékos felajánlásokból ösz- szegyűlt 15 millió forintot. A vezetőség közölte, nem adják fel, hiszen hat­van kutya van a gondo­zásukban. Legnagyobb hitelezőik melléjük álltak, kivárják, amíg fizetni tud­nak, azonban a kialakult helyzet miatt nem tudnak újabb kutyákat fogadni. Fel sem épült, máris kinőtte helyét a CEU Tavalyi 12-es számunkban az alapkő letétele kapcsán megírtuk, hogy a Millen­niumi Városközpontban megépítendő Millennium Gate épületegyüttesben kap helyet a Közép-Euró­pai Egyetem (CEU) Üzleti Tudományok Iskolájának új székháza. A fejlesztési ter­vek alapján azonban most kiderült, hogy nagyobb épületre lesz szükség, amely nemcsak ennek, ha­nem egy tervezett közpo­litikái iskolának is helyet adna. Ehhez azonban a te­rület nem elegendő, ezért új helyszínen valósul meg a CEU fejlesztési terve. Egyébként Demján Sándor, a TriGránit vezérigazgató­ja - Soros Györggyel közö­sen - továbbra is mintegy 20 millió euróval támogat­ja a CEU tevékenységét. Új stadion csak a telken belül Az új FTC-stadion pontos helye még nem ismert, de a jelenlegi állás szerint csak a nyolchektáros terüle­ten belül „költözködnének” - mondta egyebek közt a 100% Fradi című lapnak a Fradi edzését megtekin­tő Terry Robinson, az FTC Zrt. igazgatóságának el­nöke - ezzel is cáfolva az ezzel ellenkező híreszte­léseket. Még nem dőlt el pontosan, hogy a megvá­sárolt terület mely részén lesz a stadion, de célja­ik szerint két éven belül már bizonyosan áll majd. Egyre „hosszabb” a Kultucca Kassai-Farkas András képei az Albrecht Galériában Kassai-Farkas András első kiállítása 45 éve volt A Kultucca neve Belső-Ferenc- városhoz kötődik, de a mag elhullt, s a kerület kulturális szerepének növekedését jelzi, hogy mára Középső-Ferencvá- rosban is sorra nyílnak a mű­vészetet befogadó galériák. Albrecht Viktor, a Mester utcai Chivas Lounge gazdája igazi művészetpártoló vendéglős, étterme felső szintjén meg­nyitotta saját galériáját, ahol rendszeresen mutatja be más­más alkotók műveit, és ter­vezi, hogy ezt a „jó szokást” másik éttermében is megho­nosítja. Az Albrecht Galériá­ban most éppen egy sokoldalú egyéniség kiállítását láthatja a betérő. Kassai-Farkas András 1956- ban és 1960-ban dicsőséget szerzett Magyarországnak, hi­szen - akkor még Farkas Imre néven - két olimpián is ott volt a bronzérmes kenucsapatban. Először a Honvéd sportolója­ként a melbourne-i olimpián, Hunics Józseffel, C2 10000 mé­teren állhatták a dobogó har­madik fokára, annak ellenére, hogy felkészülésüket az ötven­hatos helyzet alaposan megne­hezítette. Rómába már az FTC színeiben érkezett új társsal, Törő Andrással, akivel min­den versenyüket megnyerték, és az olimpiai előfutamban C2 1000 méteren a legjobbnak bi­zonyultak. A döntő rajtjánál a hajót fogó olasz legényke nem engedte el időben kenujukat, s csak késve tudtak a többiek után eredni, így némi hátrány­ba kerültek, amelyet a célig nem sikerült ledolgozniuk. A csupán bronzérmeket Farkas kudarcként élte meg, s talán, hogy vigaszt találjon, belé­pett az evangéliumi pünkösdi közösségbe, ahol lelkész lett. Hivatását a mai napig gyako­rolja, az újpesti közösségnek prédikál hétvégenként. Farkas Imre, aki időközben megszerezte a Testnevelési Főiskola sportoktatói okleve­lét is - már korábban is fes­tett, mesterei - Frank Frigyes és Bolgár József Derkovits- díjas festőművész - biztatá­sára kezdett komolyabban foglalkozni e művészeti ággal. Beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol művészettörténetet, a buda­pesti Kelenhegyi Művészház Stúdiójában pedig festészetet tanult. Első kiállítása 1963- ban nyílt meg, 1975-ben pedig az akkor nagy presztízsűnek számító Vörösmarty téri kiállítóteremben mutathatta be műveit. Azóta számos ki­állítása volt Budapesten és vi­déken, sőt Antwerpenben is. A nyolcvanas években több gra­fikáját közölte a magyar sajtó, államilag zsűrizett képei kö­zül pedig több került külföldi gyűjtőkhöz. Mostani, „Színek, formák beszéljenek” című kiállítá­sának képei valójában sejte- tésekkel fejezik ki a művész mondanivalóját, amelyek há­rom fő terület köré csoporto­sulnak. A magunk körül látott és tapasztalt világot, a művész olvasmányai alapján elképzelt világot és az ember és a föld­golyó kapcsolatát mutatja meg színekkel és elvonatkoztatott formákkal. A szürrealista, szimboli­kus festőnek tartott művész a régi családi név alapján időközben felvette a Kassai- Farkas András nevet, s máig is aktívan fest. A forradalom negyvenedik évfordulóján kormánykitüntetést kapott munkásságáért, amelyet 1996-ban a Magyar Köztár­sasági Érdemkereszt Kiske- resztjével is elismertek. Steiner Gábor Egy elgondolkodtató kiállítá­son egy érdekes alkotóval ta­lálkozhatott, aki pénteken este elvetődött a Pipa utcai Makett Laborba, llias Poulos sajátos „portrégyűjtemé- nye” az új típusú útlevelek csipjeiben tárolt arcazonosí­tási pontok kinyomtatásával készült. Vajon megőrizhetjük önazonosságunkat egy olyan világban, amelyben biometriai azonosítóink alapján tömörítik számítógépes fájlba személyi­ségünket? - merül fel a kérdés a portrék láttán. llias Poulos üzbég származású művész, 1957-ben született Tas- kentben, így alighanem akad mondanivalója bőséggel megfi­gyelésről, biztonsági ellenőrzés­ről. Családja hétéves korában emigrált Görögországba, ahol művészeti tanulmányait is foly­tatta, jelenleg pedig Párizsban él. Hanginstallációkat, fest­ményeket, kollázsokat készít, amelyekből sikeres kiállításo­kat rendezett már Párizson kí­vül az Egyesült Államokban és például Plovdivban is. Ma seregnyi - írisz, ujjlenyo­mat stb. - módszert használnak a biometriai személyazonosí­tásra. Az új európai útlevélbe integrált parányi áramkör az emberi arc jellegzetes pontja­it rögzíti, llias Poulos ezeket a pontokat egyenesekkel össze­kötve készítette el portréit. Kiállítása egy konferen­cia kísérőrendezvénye volt, a Magyar Tudományos Akadé­mián tartott megbeszélésen az Európai Unió Challange - Liberty & Security (Kihí­vás - Szabadság és Bizton­ság) projektjében részt vevő kutatók osztották meg egy­mással tudományos eredmé­nyeiket. A sokatmondó nevű projekt a biztonság új kihívá­saival szembesülő Európában a legkülönbözőbb tudomány­ágak művelőit egyesítve elemzi a szabadelvű társadalmakban megjelenő antiliberális biz­tonsági szabályozásokat, azok szükségességét, időszerűségét és társadalmi hatásait. A projektben összesen 23 európai egyetem és tudomá­nyos műhely dolgozik együtt 14 témán, a program hazai résztvevője a Szegedi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara. Dr. Tóth Judit témafelelős, egyben a kiállítás szervezője lapunknak elmond­így festünk az új útlevél cslpjében ta, hogy 2001. szeptember 11. óta a politikai terminológiába bekerült a biztonság témaköre, kormányzati politikák épülnek köré, mindig lehet valamilyen biztonsági okra hivatkozni, s a parlamenten a biztonságot érintő szabályozások komoly kritika nélkül mennek át. A de­mokrácia problémája ez, nem szabad természetesnek venni a szabadságot korlátozó intézke­déseket, szükséges, hogy min­dig magyarázzák, indokolják meg az új biztonsági szabályo­kat, és tárják fel hatásaikat - fogalmazta meg a konferencia rezüméjét a kutató. K. K. Több lesz a rendőr a kerületben Új járművek, felújított rendőrőrs Sok helyen kevés a rendőr, Ferencvárosban azonban ha­marosan ez már nem okoz gondot. „Az év elején azt ígér­tük, hogy megkíséreljük 3-4 járőrkocsi indítását, jelenleg esetenként már öt autóval is járjuk a kerületet” - tájékoz­tatta lapunkat dr. Béres Lász­ló, a kerület rendőrkapitánya Már látszik az eredmény is, jelentősen csökkent a va­gyon elleni bűncselekmé­nyek száma. Az aluljárókat is rendszeresen ellenőrzik a koldusok, különös tekintettel az erőszakos kéregetők mi­att. Akad köztük néhány, aki késsel igyekszik nyomatékot Nagyobb rendőri jelenlétre számíthatunk adni kérésének - ráadásul az egyik még csak alig múlt 14 éves, a másik még be sem töl­tötte ezt a kort. Tervezik, hogy négy járőrro­bogót is szolgálatba állítanak, kettő a József Attila-lakóte- lepen, a másik kettő Belső- Ferencvárosban dolgozna. Augusztustól végre megszű­nik a korábban 30 százalékot is elérő létszámhiány. Erre az elmúlt tíz év során nem volt példa. Felújítják a Börzsöny ut­cai rendőrőrsöt, és az iskola- kezdéstől már ott is működik a panaszfelvételi szolgálat, kö­szönhetően az önkormányzat anyagi támogatásának - mond­ta el a rendőrkapitány. (-) Támad a milliók életét megkeserítő parlagfű A telekhez csatlakozó járdán és a járda-úttest között is a tulajdonos feladata az irtás A hol meleg, hol csapadékos nyárban még csak nő ez az Ame­rikából behurcolt, szélporozta özönnövény, de július közepé­től már szárnyára kaphatja a szél erősen allergén virágporát - egészen október végéig. Az ellene való védekezés csak or­szágos összefogással lehet ered­ményes. Sok, többnyire szélporozta nö­vény okozhat allergiás tüneteket tavasztól őszig, de kiemelkedik közülük a parlagfű, mert egyet­len jól fejlett növény több mil­liárd pollenszemcsét szórhat a levegőbe, miközben az egy köb­méter levegőben szállongó, 100- nál több pollen már nagyon magas értéknek számít. A ha­zai lakosok több mint egynegye­de szenved allergiás tünetektől, többségük a tüskés-horgas szer­kezetű parlagfű-pollenszemcsék testidegen fehérjéjétől. Az allergia tulajdonképpen a szervezet túlzó védekezése az idegen fehérjékkel szemben. Je­len ismereteink szerint nem gyó­gyítható, viszont gyógyszerekkel elviselhetővé, illetve tünetmen­tessé tehető. Torokfelmaródás, orrfolyás, orrdugulás, tüsszö- gés, köhögés, orr- és szemvisz­ketés, könnyezés, de akár nehéz légzés is tünete lehet az allergi­ának. Ha augusztus közepétől szeptember közepéig érezzük ezeket, szinte biztos, hogy az ekkor tömegesen nyíló parlagfű és/vagy a vele egy időben nyíló fekete üröm a ludas. A sokféle allergiát okozó nö­vény közül jogszabály csak a parlagfű irtását teszi kötelezővé a terület tulajdonosa számára - tudtuk meg Szolnoki Ferencnétől, a ferencvárosi önkormányzat Városüzemeltetési Irodájának csoportvezetőjétől. Az iroda ke­retszerződést kötött a Feszofe | Kft.-vei, a cég évi mintegy 500 I ezer forintért irtja a parlagfü- >o vet az önkormányzat tulajdoná- | ban álló területeken, illetve ott < is, ahol a tulajdonost nem lehet A parlagfű könnyen felismerhető jellegzetes leveleiről fellelni. Az iroda munkatársai, a közterület-felügyelők, illetve a megalakult parkőrség is figyeli a kerületet, de a lakosság jelzései­re is számítanak (telefonszámok: 215-8140 vagy 06/80-204-904). Sajnos azonban kevesen ismerik fel ezt a káros növényt, ezért a lakossági bejelentések száma elenyésző. Jó tudni, hogy a főváros köz- tisztaságáról szóló önkormány­zati rendelet szerint nem csak a saját telken, hanem a telek­hez csatlakozó járdán és a jár­da-úttest közötti szakaszon is a tulajdonos feladata a közterü­let tiszta, gyommentes állapot­ban tartása. A növény az elhanyagolt, par­lagon hagyott területeken hajt ki a legnagyobb számban, ahol nincs vetélytársa a növekedés­ben. Ferencvárosban nincsenek parlagon hagyott mezőgazdasá­gi területek, viszont annál több a bontással, tereprendezéssel meg­bolygatott telek - például Közép- ső-Ferencvárosban, a Kvassay út mentén, a Kvassay csomópontnál vagy a Közvágóhíd háta mögött - ezeket a területeket jobban ellen­őrzik a szakemberek. A parlagfű sajnos jól bírja a szélsőséges talaj- és időjárási viszonyokat, magja akár 40 évig csíraképes marad­hat. Leghatásosabb védekezés ellene, ha a virágzási időszak előtt gyökerestől kitépik (lehető­leg kesztyűben), de jó megoldás az is, ha a virágzás megkezdése előtt több alkalommal lekaszál­ják a fertőzött területet. Az iroda munkatársai akkor is intézked­nek, ha nem az önkormányzaté a terület, ilyenkor felderítik a tulaj­donost, és felszólítják a parlagfű irtására. Virágzási időszak előtt hagynak erre néhány nap türel­mi időt, de a virágzáskor azonnal be kell avatkozni. Ha a felszólí­tás eredménytelen, a tulajdonos költségére kényszerkaszálást vé­geznek, s még kemény bírságot is kiszabhatnak. Szerencsére tavaly nem volt szükség erre, minden esetben elegendőnek bizonyult a felszólítás - mondta el Szolnoki Ferencné. Krivánszky Árpád Mi Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja. A Maraton lapcsoport tagja. Ferencváros • XVIII. évfolyam 27. szám, 2008. július 11. • Budapest IX. kerület, Ferencváros hetilapja * A Maraton lapcsoport tagja • A lapot alapította és támogatja a Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Kocsis Kristóf • Szerkesztők: Benke Hunor, Krivánszky Árpád, Solténszky Kornélia, Steiner Gábor • Szerkesztőség: 1094 Budapest, Ferenc tér 11. Telefon: 323-0452 • e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Kiadó: Maraton Lapcsoport Multivízió Kiadói Kft. • Felelős kiadó: Kázmér Judit ügyvezető igazgató * Heffler György ügyvezető igazgató • 8200 Veszprém, Házgyári út 12. • Telefon: 06-88-541-763 www.maraton.hu, e-mail: maraton@maraton.plt.hu • Lapigazgató: Pap Erzsébet • Irodavezető: Molnár Eszter • Ügyfélszolgálai iroda: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., Telefon: 299-04-92 e-mail: ferencvaros.uszi@maraton.plt.hu Hirdetésfelvétel: 323-12-38; 323-12-37; e-mail: ferencvaros.hirdetes@maraton.plt.hu • Nyomda: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Veszprém, Házgyári út 12. • Felelős vezető: Jens Dänhardt A lap ingyenes * megjelenik 37 000 példányban • Terjeszti a Pannon Lapok Társasága • ISSN 1789-7572 llias Poulos a Makett Laborban A szabadság és a biztonság ellentmondásai

Next

/
Thumbnails
Contents