Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-02-29 / 8. szám
6 MELLÉKLET Ferencváros 2008. február 29. UTAZAS Hegyek között, völgyek között... Kisvasutak Magyarországon Van élet a városon kívül is Virágzik a falusi turizmus A nosztalgiavonatok fényes karrier előtt állnak, nagyon népszerűek a kirándulók körében Aki még nem utazott kisvas- útón, nem tudja, mi az utazás igazi élvezete. A magyar kisvasutak rendkívül népszerűek, volt rá példa, hogy egy leállított erdei vonalat újra el kellett indítani - engedve a köz akaratának. A kisvasutak azért hasíthattak viszonylag jelentős szeletet a (személy) fuvarozásból, mert a normál vasúti nyomtávnál (1435 n;m) kisebb síntávolság, (például 1067,1000, 760, 750, 600, 580 és 500 mm) miatt ezek pályáit egyszerűbb - és főképp olcsóbb - létesíteni. Kisebb sugarúak lehetnek a kanyarok ívei is, mivel a vonatok sebessége itt mérsékeltebb, ez pedig hegyi terepen nagy előny. A mozdonyok és a kocsik is könnyebbek lehetnek, ami még olcsóbbá teszi a pályaépítést. E kedvező tulajdonságok sík területen is jól kihasználhatók, nem csak a hegyek között. A kisvasút hátránya azonban, hogy az egyes vonalak nem alkotnak egységes hálózatot, ezért nagyobb távolságokon át kell szállni, illetve az árut át kell pakolni a „nagyvaséira”. Ezt a hátrányt a 20. század elején úgy próbálták enyhíteni, hogy kapcsolódási pontokat alakítottak ki, vagy legalábbis terveztek kialakítani a keskeny nyomtávolságú vasúthálózatok és a nagyvas- utak között. Magyarországon ehhez elkészítették a kisvasutak országos hálózatának tervét is, a közúti motorizáció fejlődése azonban megakadályozta az elképzelések megvalósítását. A kisvasút gyakran kevésbé kényelmes, mint a normál vasút, a kocsik többnyire fapadosak, kályha- fűtésűek (voltak), és - mint említettük - a sebesség is kisebb. Ahol a keskeny nyomtáv elterjedtebb, és költenek fejlesztésekre (például Svájcban), ott persze nem érzékelhetőek ezek a különbségek. Magyarországon az 1870-es években indult meg a kisvasútépítés. A kisvasutakat annak idején nemcsak nyomtávolságuk és funkciójuk, hanem üzemeltetésük módja szerint is csoportosítani lehetett. Léteztek ló-, sőt emberi erővel hajtott, úgynevezett könnyen szállítható mezei vasutak is. A Monarchia vasúti szabályzata szerint a kisvasutak harmad- és negyedrendű vasútvonalként épültek: a harmadrendű vasútvonalak közforgalmat ellátó vonalak voltak, míg a negyedrendű vonalak közé a teherszállító erdei, gazdasági és bányavasutak tartoztak. Az 1920-as évekre már több ezer kilométer keskeny nyomközű vasút szelte keresztül-kasul az országot. Az erdőgazdaságok, nagybirtokok és bányák sorra nyitották az új szárnyvonalakat, és kötötték be ezeket a már meglévő hálózatokba. AII. világháború után utak hiányában sok helyen ez maradt az egyetlen közlekedési eszköz. Az ötvenes években még épültek új kisvasúti vonalak, azután csak elvétve, főleg turisztikai céllal (pl. úttörővasút). A legtöbb vonal sorsát az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg. A megmaradt vonalakon a teherforgalom folyamatosan csökkent, de a kilencvenes évekre ez is szinte teljesen megszűnt, a turisztika vette át szerepét. Ma összesen 380 km hosszan utazhatunk Magyarországon kisvasúton. A megmaradt személyszállítást is végző vonalak közül a leghosszabb a 109 km-es Csömödéri Állami Erdei Vasút, a legrövidebb a Bécsi Gyermekvasút, .amely* csupán 650 métert tesz meg. E vonalakon kívül még számos, főleg téglagyárakban és bányákban üzemelő kisvasút található hazánkban, számuk sajnos folyamatosan csökken. Utazzunk tehát minél többet rajtuk, amíg tehetjük, másrészt pedig a nagyobb forgalom talán segíthet abban, hogy e vonatok minél tovább megmaradjanak, s gyermekeink, unokáink is örömüket lelhessék a vonatozásban - ahogyan mi is tettük gyermekkorunkban. Steiner Gábor Ma összesen 380 km hosszan utazhatunk kisvasúttal Magyarországon Menetrend szerinti személyszállítást végző magyarországi kisvasutak Almamelléki Állami Erdei Vasút: Almamellék-Sasrét Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút: Balatonfenyves-Somogyszentpál Csömödéri Állami Erdei Vasút: Csömödér-Kistolmács Debreceni Vidámparki Kisvasút Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Gemenci Állami Erdei Vasút: Pörböly-Bárányfok Hortobágyi Kisvasút: hortobágyi halastó Kaszói Állami Erdei Vasút: Kaszó-Szenta Kecskeméti Kisvasút: Kecskemét-Kiskőrös, Kecskemét-Kiskunmajsa Kemence! Erdei Múzeumvasút: Kemence-Pityúr rétje Királyréti Erdei Vasút: Királyrét-Kismaros Lillafüredi Állami Erdei Vasút: Miskolc, Dorottya utca-Garadna Mátravasút: Gyöngyös-Mátrafüred, Gyöngyös-Lajosháza Mecseki Kisvasút (Pécsi Gyermekvasút): állatkert-vidámpark Mesztegnyői Állami Erdei Vasút: Mesztegnyő-Felsőkak Nagybörzsönyi Erdei Vasút: Nagybörzsöny-Nagyirtás Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút: Fertőboz-kastély Nyírvidéki Kisvasút: Nyíregyháza-Balsa, Nyíregyháza-Dombrád Pálházi Állami Erdei Vasút: Pálháza-Rostalló Szilvásváradi Erdei Vasút Szalajka-völgyi Állami Erdei Vasút (Szilvásvárad): Szalajka-völgy, lovaspálya-Szalajka-völgyi Fátyol-vízesés Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (Úttörővasút): Hűvösvölgy-Széchenyi-hegy Tiszakécskei Kisvasút Zsuzsi Erdei Vasút, Debrecen: fatelep-Flármashegyalja Mezei, bánya- és iparvasutak menetrend szerinti személyszállítás nélkül Felsőpetényi Kisvasút: Felsőpetény-Bánk Szobi Gazdasági Vasút: Szob Márianosztra (felújítás alatt) Tömörkényi Flalgazdasági Vasút Megszűnt kisvasutak Csőngrád-felgyői Gazdasági Vasút, Dombóvári Gazdasági Vasút, Hegyközi Kisvasút, Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút A 20. század elején még népszerű volt, majd sokáig feledésbe merült, ma azonban ismét virágzik a falusi turizmus, amely valódi kikapcsolódást nyújt, és a látogatót az általa megszokottól eltérő, természetközelibb életformával ismerteti meg. Nem utolsósorban pedig e településeket bevételhez is juttatja, ami biztosíthatja fejlődésüket. Ha az idősebb generációt megkérdezzük, hogy mi volt a rendszerváltozás előtti időszak legnagyobb hátránya, alighanem az elsők között említi az utazás korlátozását. És érdekes módon, éppen erre az időre esik a falusi turizmus iránti érdeklődés szinte teljes hiánya is. Ma pedig, hogy mindenki oda megy, ahova akar, kezdjük ismét felfedezni a hazai tájakban rejlő lehetőségeket, pedig ezek ma már nem biztos, hogy olcsóbbak, mint egy-egy kedvezményes külföldi nyaralás - bár a kis falvakban szerencsénk lehet az árak tekintetében is. A hazai falusi turizmus dinamikus fejlődését mutatja, hogy ma mintegy másfél ezer faluban több mint hétezer magán- szálláshely várja a vendégeket. A szálláshelyek gazdáinak munkáját az önkormányzatok mellett a falusi turizmus fejlesztését zászlajukra tűző helyi és regionális egyesületek is segítik, a vendégházakat katalogizálták, és több helyen is szerezhető róluk információ. így lehet szállást foglalni a turisztikai hálózatoknál és a magánszállások közvetítésére szakosodott irodáknál, de az interneten is online módon. Emellett sok szállásadó saját honlapot is működtet. A falusi turizmus fejlődésének köszönhetően a vendégfogadó helyek a hagyományokat megőrizve folyamatosan korszerűsödnek, egyre vonzóbbá válnak. Sok, korábban elhagyott alföldi tanya alakul át, megújulva megmutatja igazi arcát, azt, hogy a régi mesterek valódi építészeti remekeket alkottak. A felújítások során sok olyan régi használati eszköz is előkerült, amelyek amellett, hogy széppé teszik a falusi szállást, sok mindent el is mondanak a letűnt időkről, és nekik köszönhetően ismét az érdeklődés középpontjába kerültek a kézműves mesterségek, a korongozás, a szövés, a fafaragás és a magyar népviseletek készítése. A lovaglás és a borvidékek iránti érdeklődés is egyre növekszik. Divatosak a magyar borvidékekre szervezett bortúrák, ahol híres borászaink várják vendégeiket pincészetükben mindenféle földi jóval. A lovak kedvelői pedig több lovasfarm közül is választhatnak, ahol a kezdőktől a lovagolni tudókig mindenki megtalálja a neki megfelelő lehetőségeket. A különböző kikapcsolódási formák mellett érdemes szót ejteni a falusi turizmus gasztronómiai jelentőségéről. Falun a vendég eredetiben ízlelheti meg a magyaros ételkülönlegességeket, amelyek nem nagyüzemi módszerrel készülnek. A házigazda gyakran saját kemencében süti a házikenyeret, és a kamrából is előkerülnek a disznóságok. Este pedig lehetőség van közös bográcsozásra, grillezésre és természetesen borozgatásra, reggel meg jóféle pálinka várja az ébredező látogatót - amelyet kiadós reggeli követ. Mindeközben pedig barátságos emberekkel találkozhatunk, akik máshogy tekintenek a világra, mint mi, városlakók. A magyaros vendéglátás rendkívül sokszínű. A földrajzi elhelyezkedés mellett egyedivé teszi a helyben élők kultúrája, hagyományőrzése, szokásai, így változatos tapasztalatokat szerezhetünk, ha több tájegységet is felkeresünk. S. G. Az árnyas fák védenek esőben napsütésben Világjáró golfozók A golfturizmus nem csupán a golfról szól A golf sokak szemében az elit sportja. Folyamatosan növekszik iránta az érdeklődés, hiszen ki ne szeretné gyönyörű, csendes környezetben, egyik pályától a másikig kellemesen sétálgatva eltölteni szabad idejét, miközben nyugodtan beszélgethet, a klubházban pedig finom ételek és italok várják?! Az elit sport meghatározáshoz Magyarországon gyakran hozzáteszik azt is, hogy a „felkapaszkodott új elité”, amiben van is némi igazság, legalábbis ha az árakat nézzük. Sokan azt is megemlítik, hogy nem bírják az itteni „nagyképű menedzser” stílust, amiben ugyancsak van valami, bár emiatt kimaradni egy jó szórakozásból nemigen érdemes, főképp, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a több tucat hektáros golfpályán, ha nem akarunk, szinte nem is kell senkivel találkoznunk. Ezenkívül a golfpályákon szigorú viselkedési szabályok érvényesek, aki nem tartja be ezeket, hamar a kerítésen kívül találja magát, és a kitiltás hosszú időre szól. A golf a szabadságszerető ember sportja, megmozgat testet és elmét egyaránt, hiszen az apró labda lyukba juttatásához nem kevés gondolkodásra, tervezésre, odafigyelésre van szükség. A golf egészséges is. Egyik pályától a másikig hosszú sétával juthatunk el. Közben tiszta, szmogtól mentes levegőt szívhatunk, szép környezetben, erdőkkel és tavakkal tűzdelt, karbantartott zöld gyepen. A golf nem mondható nehéz sportnak, annak ellenére, hogy rengeteg gyakorlást igényel, ezért a legkisebbektől a hajlott korúakig mindenki élvezheti a játékot. A golfpályákon pedig nem csupán golfozni lehet, számos más sportot is űzhet az, aki ráunt arra, hogy egynapos gyakorlás után sem tudja a labdát eltalálni. Persze nem szabad csüggedni. A világ egyik leghíresebb golfozója, Sir Winston Churchill sem két nap alatt tanult megjátszani. Maradjunk azonban a sportnál. A golfpályák tehát számos más lehetőséget is kínálnak, szinte minden klubban megtalálhatóak a teniszpályák, az uszoda, a szauna, a konditerem és a wellness-központ. Sok helyen lovagolhat is az erre vágyó vendég. A klubokban vagy közvetlenül mellettük kialakított szálláshelyeken általában több lehetőség közül is választhatunk. Ritka a kemping, viszont a hagyományos szállodák mellett sokszor találhatók bungalók is. Az ellátás pedig első osztályú, a nagyobb klubok ismert séfeket foglalkoztatnak, így a kulináris élvezetek sem szorulnak háttérbe. A golfturizmus szerte a világon virágzik, és Magyar- országon is folyamatosan épülnek az újabb és újabb klubok, amelyek ma még, - tekintve, hogy hazánkban alig háromezer golfozó akad, bár számuk folyamatosan növekszik - elsősorban a külföldi golfturizmus kiszolgálására születnek. A golf és a vele összekapcsolt nyaralás más országokban rendkívül népszerű, mert sokan megtapasztalták előnyeit, különlegességét. És egy-egy egzotikus nyaralás árával összehasonlítva az is kiderül, hogy nem feltétlenül drágább, viszont olyan aktív kikapcsolódást és kellemes emlékeket nyújt, amit más nyaralási formától biztosan nem kapunk meg. S. G.
