Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-11-21 / 46. szám

Ferencváros 2008. november 21. 3 KÉPVISELŐI FOGADÓÓRAK ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I ÖTÓRAI TEA Polgármesteri fogadóóra Dr. Gegesy Ferenc: Minden hónap utolsó szerdáján, 12.00-16.00 óráig. Helye: Polgármesteri Hivatal 1/22. Bejelentkezés az előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Alpolgármesterek fogadóórái Bánsághi Tamás: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00 óra között, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Hardi Róbert: Alpolgármesteri fogadóóra minden hónap utol­só szerda 12.00-14.00 Bejelentkezni előző hónap utolsó mun­kanapján, az ügyfélszolgálati irodán lehet. Telefon: 215 1077 / 211, 212-es mellék. Helye: Polgármesteri Hivatal II. em. 38. Pál Tibor: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00- ig, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hó­nap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Képviselők fogadóórái Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok (5. vk.), Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor. 06/20-949-2446 Bánsághi Tamás, a Fővárosi Közgyűlés tagja (9. vk.), MSZP: minden hónap első csütörtökén, 16.00-18.00 óra között az MSZOSZ-irodában: 1095 Budapest, Mester u. 59. Bejelentkezés nem szükséges. Hadzijaniszné Törőcsik Judit egészségügyi tanácsnok (7. vk.), MSZP: minden hónap második keddje, 16.00-18.00-ig, Telepy utcai általános iskola. Hidasi Gábor (15. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 9.00­11.00- ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, 06/70-946- 1011, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Hidasi Gyula (12. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 10.00­12.00- igvagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Intzoglu István fővárosi küldött (14. vk.), MSZP: minden hónap második hétfője, 16.00-18.00-ig, Rönk-iroda, Toronyház u. 3/B. dr. Jelinek Benjámin Gábor (2. vk.), Fidesz-KDNP: személyes kapcsolatfelvétel: 06/70-518-3756. Kandolka László településfejlesztési tanácsnok, (1. vk.) Fidesz-KDNP- frakcióvezető: minden páros hét keddje, 16.00-20.00-ig, Lónyay u. 48. Előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/20-510-7425; kandolka@gmail.com Martos Dániel (4. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap má­sodik szerdája, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Ruzsics Milán informatikai tanácsnok (6. vk.), MSZP: elő­zetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-4278. Sajó Ákos (11. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első péntekjén, 16.00- 18.00-ig, 06/20-975-8262, Aszódi úti önkormányzati iroda. Tímár Gábor (10. vk.) MSZP-frakcióvezető: minden hónap utol­só csütörtöké, 18.00-19.00-ig, FMK, Haller u. 27.1/14. Veres László (8. vk.), Fidesz-KDNP: minden hó­nap első hétfője, 15.00-18.00-ig vagy előzetes egyezte­tés alapján bármikor: 06/30-250-2249, FESZ-iroda. Zombory Miklós (3. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második csütörtöké, 16.00-18.00-ig vagy sürgős esetben a 06/20-926- 5633-as telefonon, a Bakáts téri általános iskola könyvtárában. Balta Ágnes, Fidesz-KDNP: előzetes egyeztetés alapján bármikor. Tel.: 06/20-669-3810; e-mail: balla.agnes@freemail.hu Bézsenyi Ákos, MSZP: minden hónap második csütörtöké, 18.00-19.00 óráig, Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola, Lónyay u. 4-8. fsz. 12. Bodó Márton, Fidesz-KDNP: előzetes megbeszélés sze­rint: 06/20-523- 9503 vagy bodo.marci@freemail.hu Dr. Cziráki Szabina, európai és pályázati ügyek tanácsnoka, MSZP: előzetes telefonos egyeztetés alapján: 06/-20-663-0507. Emődy Zsolt SZDSZ-frakcióvezető: Előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 06 20 966-0345; e-mail: emodyzs@gmail.com Hubert Béláné SZDSZ: bejelentkezés alapján bármikor: 247-1052. Kammermann Csaba, Fidesz-KDNP: előzetes beje­lentkezés alapján bármikor: 06/20-499-9569. Mezey István, Fidesz-KDNP: minden hónap máso­dik keddje, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Szilassy Gábor Cézár kereskedelmi és idegenforgalmi tanács­nok, MDF: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-1077 Kerületi országgyűlési képviselők fogadóórái: Pál Tibor (13. vk.): minden hónap második péntekén, 16.00 órától a József Attila-lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/B). Dr. Kökény Mihály: 2008. december 11-én, csütörtökön, 17.00 órától a Piros Pont irodában (Balázs Béla u. 38.) KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK A gazdasági és társadalmi fejlődést kell szolgálni Beszélgetés Hardi Róbert alpolgármesterrel Gyakorlati tapasztalatokat szereztem arról, miként kell alapot és felépítményt működtetni • Megkezdődött a Haller utca útburkolatának felújítása a Nagyvárad tér és a Haller utca 88. között. Az erre autózók útszűkületre és - jelzőőrös irányítás mellett - váltako­zó irányú forgalomra, félpá­lyás útlezárásra számítsanak! • A Vámház körúton megkez­dődött a belvárosi oldalon a közúti sávok útalapjának fel­újítása, ezért azok a járművek, amelyek itt jelenleg is közle­kedhetnek, a villamospályát használhatják. A Sóház utcát lezárták, a Pipa utca forgalma pedig átmenetileg kétirányú. • Felmerült olyan elképzelés, hogy a jelenlegi 8250 forintba kerülő, 2009. január elsejé­től 8900 forintra emelni ter­vezett dolgozóbérlettel - és a 3500 forintra emelni tervezett tanuló-nyugdíjas-bérlettel is - Budapest közigazgatási ha­tárain belül mindenki utazhat majd a BKV mellett a Volán­busz és a MÁV Start járatai­val is. Az eddig külön váltható és drágább - jelenleg 9050 forintba kerülő - budapesti egyesített bérlet megszűnne. • Az ittas vezetők kiszűré­sére jövőre új alkoholszon­dákat vásárol a rendőrség. • Az Állami Autópálya-keze­lő Zrt. az MO-s autópályán 3, az Ml-M3-M7-es autópá­lyákon pedig 13 olyan sebes­ségmérőt és hozzá kapcsolt információs táblát üzemeltet, amely figyelmezteti a szágul- dozót, hogy túlságosan gyor­san megy. Ezen berendezések mérései alapján nem szabnak ki bírságot. K.Á, Hardi Róbert (SZDSZ), Fe­rencváros vagyongazdálkodá­sért felelős alpolgármestere a rendszerváltozás óta tag­ja a kerület képviselő-tes­tületének, nevéhez fűződik a ferencvárosi SZDSZ-alap- szervezet megszervezése és a tizennyolc évvel ezelőtti választási sikerek, amelyek meghatározták a kerület fej­lődésének irányvonalát.- Hogy került a politika sod­rába?- A Kertészeti Egyetem hall­gatója voltam, amikor kara- tézni kezdtem, ami a hetvenes évek elején-közepén valami ti­tokzatos dolog volt, az ural­kodó rend misztifikálta. A fegyver nélküli harcművészet ismeretlen volt számukra, any- nyit viszont tudtak, hogy nem pusztán küzdősport, hanem kíséri egyfajta szellemiség is, amely távol állt az akkori be­idegződésektől. Más kérdés, hogy egész ba­ráti köröm „lázadókból” állt. Többen a demokratikus ellen­zék vezetői lettek. Alternatív helyekre jártam, amelyek la­zán vagy szorosan a demokra­tikus ellenzékhez kapcsoltak: a Bizottság, a Kontroll fellépé­seire...- Soha nem véletlen, ha va­laki bekerül egy ilyen sodorba, volt valami más alapja is ellen­zékivé válásának?- Családi indíttatásból is el­lenzéki voltam: hat gyerek a családban, nagybátyám cisz­terci szerzetes volt, az öcsém bencés szerzetes, a másik öcsém Afrikában misszionári­us, a harmadik öcsém a Taizéi Közösség igazgatója. Tehát minden szálon klerikális csa­lád vagyunk. Az pedig csak erősítette ellenérzéseimet, hogy 1971. március 15-én, a Március 15. téren a rendőrség szétverte az ünneplő fiatalo­A kerület november 12-én ünne­pelte a Szociális Munka Napját (lásd tudósításunkat a 2. olda­lon). Vajon miért van szükség ilyen ünnepre, és miért pont most tartják? - a választ Pál Ti­bor alpolgármester adja meg.- Minden szakmának vannak ünnepei, a szociális területé a kerületben hagyományosan november elejére esik. Ennek most különös aktualitást adott, hogy nemrég készült el a Szoci­ális Szolgáltatástervezési Kon­kat - begyűjtve engem is. Ez a terror minden mástól füg­getlenül is a demokratikus el­lenzék felé lökött volna, de így különösen meghatározó volt politikai nézeteim alakulásá­nak történetében. Márpedig, aki a hetvenes években vala­milyen kapcsolatot tartott a csírájában létező ellenzékkel, annak nem volt kérdés 1990- ben, hogy melyik az ellenzé­ki párt.- Hogy került a kerületbe?- Mivel akkor a Páva utcá­ban laktam, egyértelmű volt, hogy a kerületi alapszervezet munkájához csatlakozom. Itt hamar kiderült, hogy kevés a gyakorlati érzékkel megáldott ember, nagyon lelkesek, de ez kimerül az elvi vitákban. A feladatok konkrét megszer- ^ vezésével nem tudtak megbir- 5 kózni. így Tölgyesi kampányát s teljes mértékben én szervez- s tem és vezettem. Ez nem állt -g tőlem messze, mert a semmi-ü- ből szerveztük meg a magyar karateéletet is annak idején, volt gyakorlati tapasztalatom abban, miként kell alapot és felépítményt működtetni. Az­tán az őszi önkormányza­ti választási kampányt is én szerveztem meg, amelynek egyenes következménye volt, hogy a kerületi SZDSZ-ben mozgatórugó lettem.- Milyen része volt az akko­ri önkormányzati élet irányí­tásában?- Mivel fölényes győzelmet arattunk, mi adtuk a polgár- mestert a kerületnek. A kép­viselő-testületben mellettünk akkor javarészt fideszes és MDF-es tagok voltak. A polgár- mestert akkor még a testület választotta, és olyan embert kellett találni a kerület élére, aki ezt a lelakott, elgettóso- dott, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt lenézett és leírt városrészt élhetővé, cepció - kétévente kötelező - felülvizsgálata. Roppant ala­pos, kitűnő tanulmány, amely­ről mindenki, akinek eddig az asztalára került, csak pozitívan nyilatkozott. Az ilyen ünnepekre azért is szükség van, mert a szociális munkások hosszú ideig nem voltak eléggé benne a köztudat­ban, az egész szakma viszony­lag fiatal, csak a rendszerváltás után kapott legitimációt.- Sejthető, mégis megkérde­zem: miért? működőképessé akarja tenni. A vezetéssel járó, rettenetesen nehéz feladatokat fel meri vál­lalni, és nem riad vissza azok­tól a kihívásoktól, amelyeket egy elszlömösödött, rosszhírű kerület felvirágoztatása jelent. Amikor a lehetséges jelöltek közt - életrajza alapján - meg­ismertük dr. Gegesy Ferencet, még nem tudtuk, de sejtettük, hogy talán ő lehet az, aki erre a kihívásra alkalmas. Gazdasá­gi ismeretei mellett sokat nyo­mott a latban, hogy felmenői közt több polgármester is volt. Nem elhanyagolható a tény, hogy ez a feladat minden­ki számára ismeretlen volt. Az eddigiektől merőben elté­rő szemléletre volt szükség, olyan karizmatikus személyt kellett választani, aki érti és működtetni is képes az önkor­mányzatiságot. Visszatekint­- Ha ugyanis megengedik a megjelenését, akkor az egyben annak is a beismerése lett vol­na, hogy vannak szociális prob­lémák. Ez az egész szakterület a 80-as évek vége felé kezdett kicsírázni Magyarországon, Ferge Zsuzsa, illetve néhány, főleg Angliában végzett, lelkes fiatal szakember munkássága nyomán. A hazai felsőoktatás­ban csupán a 90-es évek elején nyert polgárjogot, amikor az EL- TE-n elindították a szociálpoli­tikus, szociális szakot, amelyen egyébként én is végeztem. Addigra azonban már vala­mennyi önkormányzat - így Fe­rencváros is - létrehozta saját családsegítő szolgálatát.- Akkortájt azonban még ko­rántsem volt felhőtlen a kapcso­lat a szociális munkások és az önkormányzatok között. Mi volt az oka az ellentéteknek?- Ez még a hőskor volt, nem voltak „kihordva” a szakmai vi­ták. Gyakran fordult elő, hogy jó szándékú családsegítők úgy gondolták, az önkormányzatnak minden gondra azonnal megol­dást kell találnia, utóbbi viszont úgy érezte, hogy saját ellensé­gét tartja el közpénzen. A konf­liktusok következtében számos családsegítőt meg is szüntettek. Mindebben a 90-es évek kö­zepén a Szociális Törvény meg­jelenése hozott áttörést. Ez ugyanis világos kereteket sza­ve: tökéletes választás volt Gegesy, ezt a kerület jelen helyzete igazolja.- Tizenhat év után van vala­mi, ami hiányérzettel tölti el a kerület fejlődését tekintve?- Igen, és ez a sportélet. Fájó, hogy nincs igazán jól szervezett, folyamatos után­pótlásra berendezkedett, ola­jozottan működő bázisa a sportnak sem amatőr, sem profi szinten - függetlenül a sportágaktól, azok szervezeti egységétől.- Fájó lehet, hogy pártja a testületben is elvesztette koráb­bi többségét. Ennek miben látja az okát?- Amikor a ’94-es válasz­tások után az SZDSZ az MSZP-hez csatalakozott, gya­korlatilag feladta mindazokat az elveket, amelyek mentén addig működött, ami a hite­bott, ’95-ig minden önkormány­zatnak helyi rendeletekben kellett szabályoznia, milyen szociális feladatokat vállal.-Mi jellemzi a mai szociális el­látórendszert?- Kezdetben minden felada­tot a családsegítő nyakába varr­tak, mára viszont különváltak a területek, és ennek megfele­lően kialakult a családsegítés, az idősgondozás és a gyermek- védelem intézményrendszere. Megjelentek a speciális ellátó- rendszerek, mint például a szen­vedélybetegek gondozása, s ma már a civil szervezetek is ko­moly részt vállalnak az önkor­mányzati szinten megoldandó feladatokból. A szociális ellátóhálózat sze­replői ismerik kompetenciájuk határait, és ezt el is tudják fo­gadtatni a klienseikkel, így a rendszer olyan támogató kör­nyezetet tud biztosítani, amely egyszerű segélyezés helyett va­lódi megoldást kínálhat a szoci­ális problémákra. További sajátosság, hogy míg korábban valamennyi szo­ciális gond az egészségügyhöz tartozott, mára ez a terület levált az ágazatról, most vi­szont ugyanezeknek a prob­lémáknak a jelentős részével az oktatási rendszer kénytelen szembesülni.- Ha már itt tartunk, eddig nem esett szó a bölcsődékről, lességét jelentette. A Fidesz közben teljesen más irányt vett, populista szlogenjeikkel megosztották az országot, és már nem valódi értékek alap­ján dőlnek el a választások. Ez a kerületre is visszahat. A városrehabilitáció során a kerület lakossága kicserélő­dött, az új lakók számára nem fontos, hogy honnan és mi­lyen küzdelmek során fejlő­dött ilyenné a kerület. Es bár egyetlen képviselőnk sem őriz­te meg választókörzetét, a pol­gármesterünk sem SZDSZ-tag, megerősödni látszik a kezdeti önkormányzati vezetés stra­tégiájának igaza: egy kerület érdekeit nem lehet pártvona­lak mentén kezelni, felül kell emelkedni minden hatalmi törekvésen, és a gazdasági és társadalmi fejlődést szolgálni. Solténszky Kornélia amelyek ma hivatalosan ugyan­csak a szociális rendszer részei. Vajon miért?- A bölcsődék számára mindig is keresték a megfelelő helyet, tartoztak már az oktatáshoz és az egészségügyhöz is, de szociá­lis szolgáltatásnak valóban nem tekinthetők. Legfeljebb annyi a közük a szociális szférához, hogy a krónikus férőhelyhiány ma szociális gondként jelenik meg a társadalomban. A magán- véleményem azonban, hogy két­éves korig a legrosszabb anya ölében is jobb egy gyereknek, mint akár a legjobban felszerelt bölcsőde foglalkoztatójában.- Utolsó kérdéskén: mekkora összeggel gazdálkodhat Ferenc­város szociális ellátórendszere?- Összességében mintegy másfél milliárd forinttal, amely­ből valamivel több, mint 800 milliót kapnak az intézmények, 360-370 millió forint tesznek ki a különböző segélyek, és csaknem negyedmilliárd jut a Feszofe szociális foglalkoztatá­si programjára. Ez óriási összeg, de természetesen nem mind az önkormányzat pénze, egy ré­sze normatív állami támogatás. Mindebből a főváros egyik leg­jobb szociális ellátórendszerét működtetjük - remek szakem­berekkel -, akiknek tudását nemcsak kerületi, hanem szá­mos állami elismerés is bizo­nyítja. K. K. Segítség helyett megoldást A kerületi szakemberek tudását állami elismerések is bizonyítják Knyazoviczky Jánosnénak, a gondozószolgálat vezetőjének gratulál Pál Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents