Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-09-26 / 38. szám

8. oldal melléklet • Ferencváros • 2008. szeptember 26. I Túrázzunk! Öltözködjünk rétegesen! Célszerű ruházata kirándulásokon Ha túrázni, kirándulni indu­lunk, a legtöbb fejtörést az okozza, milyen felszereléssel vágjunk neki a kilométerek­nek, hogy mindenünk megle­gyen, ám ne kelljen túl sokat sem cipelni. A túrákon szükséges alapfel­szerelés az évszaknak és a te­rületnek megfelelő ruházat, kényelmes, strapabíró, lehető­leg vízálló túracipő vagy ba­kancs (nem vadonatúj, mert feltöri a lábat), kényelmes há­tizsák - mely a napi túrák igé­nyeinek megfelel (15-30 liter)- és egy jó esőkabát, ami ta­lán a legfontosabb tartozék. Túrára egész évben öltöz­ködjünk rétegesen. Túrázó és sportoló berkekben köz­tudott, hogy legalább há­rom, az újabb technológiák alkalmazása esetén két ré­tegre van szükség. Első az aláöltözet, amelynek a ve­rejték elvezetése a feladata a testfelületről. A második a melegtartó réteg, amely az izommunkával és a test me­legével termelődő hőt kell, hogy megtartsa, mert ez szükséges a komfortérzet­hez és a könnyebb mozgás­hoz. Erre legcélszerűbb egy polár anyagból készült kabát vagy pulóver. A harmadik ré­teg az eső és a szél ellen véd, de feltétlenül fontos, hogy jól szellőzzön. A három réteget az időjárás körülményeitől függően lehet kombinálni, növelni vagy csökkenteni. A nadrág - lehetőleg cipzárral ellátott - levehető szárú le­gyen, ami strapabíró, mégis szabad mozgást enged. Mind a kezdő, mind a ta­pasztalt túrázó alapvető és legfontosabb kelléke a jó mi­nőségű, strapabíró, vízálló és kényelmes túracipő, bakancs. Hazai és külföldi középhegy­ségekbe szervezett túrákon elegendő lehet egy komo­lyabb túrafélcipő, amelynek jól tapadó, erős talpa van, felsőrésze vízálló, és stabi­lan védi a bokát. Aki azon­ban hosszú távra gondolko­dik, annak mindenképpen egy komolyabb túrabakancs­ra lesz szüksége. Ez egy bőr­ből, minimális varrással, víz­álló membránnal (jól szellő­ző) készült típus legyen. Az új bakancsot lehetőleg még a tervezett nagyobb túra előtt ■a be kell avatni több rövid fél­-CT3 vagy egész napos kirándu­ld lássál. Vadonatúj bakanccsal -| soha ne vágjunk neki egyből 5 egy többnapos túrának! Fon- i§ tos a bakancstalp minősége és keménysége is. Sziklás te­repen hasznos lehet az orrvé­dővel ellátott változat. Lényegtelennek tűnhet, de fontos a kényelmes túra­zokni is, hiszen egy olcsóbb pamutzokniban nedves ma­radhat a láb, így hólyagok képződhetnek rajta, a felpu­hult bőrt a bakancs is köny- nyebben feltörheti. A gyapjú és műszál keverékéből készí­tett zoknikban - amelyekből van téli és nyári változat is - a nedvesség elszivárog a bőr közeléből, így szárazabb ma­rad láb. A külső ruházat legfonto­sabb feladata, hogy a túrázók két nagy ellensége - az eső és a szél - ellen védelmet nyújt­son. Ma már kaphatók olyan kabátok, amelyek egyszer­re látják el ezt a két felada­tot, mert olyan mikropórusos anyagokból készülnek, ame­lyeknek a pórusai belülről a testpárát átengedik, kívül­ről azonban a vízcseppeket nem. Érdemes - ha drága is - az ilyen lélegző esőkabát­ra és -nadrágra költeni, mert hosszú távon feltétlenül meg­hálálják a vételt. Ha mégis műanyag esőkabátot hasz­nálnánk, legjobb egy poncsó, amely alatt kényelmesen el­fér a hátizsák, ugyanakkor nem fülled be, mert alul és oldalt nyitott. A túrák során akkor Is érdemes valamilyen könnyű ruházatot magunkra ölteni, ha úgy érezzük, hogy nagyon meleg van, mert védi a bőrünket A jó hátizsák legyen terhelhető, vízhatlan és férjen el benne minden, amire szükségünk van Teljes menetfelszerelés Mit vigyünk magunkkal egy többnapos túrára? Mindenekelőtt azt, amibe pa­kolunk, és olyan eszközöket, amelyek nélkül nem éreznénk biztonságban magunkat. Hogy melyek ezek, az első­sorban a kiválasztott úti cél­tól függ, mert miért is vinnénk magunkkal például drága víz­tároló edényt, ha az út mentén mindenütt található kút vagy forrás?! Kezdjük akkor a hátizsákkal: kukkantsunk bele egy jól fel­szerelt túrapakkba! Egy-két napos kirándulások­hoz elegendő lehet egy 25-35 literes hátizsák is, amelyben az élelmen és a napi ruházaton kívül akár egy kisebb hálózsák vagy pléd is elférhet, ám hosz- szabb vagy nehezebb, nagyobb felkészülést igénylő kirándu­lásokra ajánlott a masszívabb, 30-35 literes, külső hevede­rekkel is rendelkező válto­zat. A túrákon nagyon fontos szempont, hogy senki ne ci­pelje kézben a felszerelését! A hevederek segítségével a szük­séges felszerelést biztonságo­san lehet rögzíteni a zsákhoz, ha mászni kell, nem zavarja a kirándulót, túrázót, hegymá­szót. A hátizsák legyen ter­helhető és vízhatlan. Kisebb belföldi túrákra egyszerűbb, hétköznapi hátizsák is meg­felelhet, azonban magashe­gyi túrákon komfortosabb a kifejezetten túrázásra, hegy­mászásra gyártott, párnázott, derékpánttal, szellőzőrendsze­rekkel készült változat. Másik cikkünkben esik szó a célszerű ruházatról, most foglalkozzunk a menetfelsze­reléssel. Először is a turista­bottal, ez segít egyensúlyunk megtartásában, csökkenti az ízületekre nehezedő terhelést a hegyre fel- és levezető úton, helyes használatával 10-15 százaléknyi energiát meg­spórolhatunk, de csak össze­csukható változat beszerzését ajánljuk. A napi ajánlott folyadék­mennyiség (1,5-2 liter) tárolására használhatunk pil­lepalackokat, könnyű fém vagy műanyag túrakulacsokat, vagy a manapSag már széles körben elterjedt ivórendszereket, me­lyek már összeilleszthetők a legtöbb profi hátizsákkal is. Téli vagy őszi túrákon jól jö­het egy termosz is. Ha olyan túrán veszünk részt, amelyhez sátor kell, gondoljunk arra, hogy azt el is kell a célig vinni. Legyen köny- nyű, stabil és vízálló. Új sátor vásárlásánál vagy kölcsönzés­nél is győződjünk meg a sátor hiánytalan felszereltségéről. Ebbe persze - a kényelmes al­váshoz - szükséges egy köny- nyű és kisméretű derékalj, melyek között leginkább elter­jedtebb a polifoam, ez könnyű, és különböző vastagságokban kapható, valamint az önfelfú­jó matrac, amely ha nehezebb is valamivel, jobban szigetel, vízállóbb és komfortosabb. A hálózsák akkor jó, ha ösz- szehajtva minél kisebb, ám annál melegebb. Kiválasztá­sánál győződjünk meg a zsák komfortfokozatáról (ez mindig a túra helyszínén várható leg­hidegebb hőmérséklet legyen). Ez a legtöbb hálózsákon fel van tüntetve. A tapasztalat azt mutatja, hogy réteges öltözkö­déssel sem lehet a zsák kom­fortfokozatát feljebb tornázni, tehát nyári vagy egy évszakos hálózsák helyett érdemes há­rom évszakos hálózsákot ven- ni-vinni. Ne felejtsünk el a hátizsák egy rekeszébe lámpát is rak­ni, nemcsak éjszaka lehet rá szükség. Kempinges és menedékházas túrákon is jól jön egy kismére­tű gázpalackos főző. Előnyös, ha a főzőfej leszerelhető, hi­szen így helyet spórolhatunk meg vele. A kereskedelem­ben ma már ezernyi gáz-, ben­zin- és vegyes „tüzelésű” főző kapható. Főzőedényekből a túraboltokban sok különbö­ző méretű és márkájú, vékony falú, duplafalú, rozsdamentes, alumínium kapható, de egy ember számára praktikus és elegendő egy kisebb serpenyő, egy félliteres bögre és egy lite­res lábas. A magashegyi túrafelsze­relésből nem hiányozhat a fejlámpa, az egészségügyi cso­mag, a jégcsákány és a hágó­vas sem, de ezt a gyakorlott és felkészült sportemberek, a hegymászók úgyis tudják. Ne­künk, kezdőknek, itthon erre nincs sok szükségünk. Teljesítménytúra Természetjárás versenyszellemben Amikor sportrovatunkban tú­raajánlatunkat olvassák, fel­tűnhet, hogy egyes túrákat „teljesítménytúra” megjegy­zéssel kínálunk. Most megvi­lágítjuk, hogy ez mit is jelent pontosan. A teljesítménytúra a termé­szetjárás egy speciális ága­zata, mely során a szervezők által kijelölt útvonalat megha­tározott időn belül kell végig­járni. A sikeres teljesítéshez- a szintidő betartásán kívül- az útvonalon elhelyezett ellenőrzőpontok érintése is szükséges. Ezt a menetlevél­ben a pontőrök igazolják. A magyar teljesítménytúrá­zás története 1980-ra nyúlik vissza, amikor a Kinizsi Ter­mészetbarát Egyesület Encián Magashegyjáró Szakosztályá­nak öt tagja a nagyszombati százas túráról hazatérve úgy döntött, hogy a hazai termé­szetjáró társadalommal is megismerteti a teljesítmény­túrázás szépségeit. Egy évre rá, 1981-ben hirdették meg az első Kinizsi Százas Telje- sitménytúrát. Az új sportág jó visszhang­ra talált, hatására az ország sok részén évről évre egyre többen hirdettek meg teljesít­ménytúrákat, amelyeknek né­melyikén a résztvevők száma meghaladta az ezer főt. Ilyen volt a Népek Tavasza Teljesít­ménytúra. A Kinizsi Százas egy hosszú távú - 100 kilométer fölötti-, gyalogos teljesítménytú­ra a Pilisben és a Gerecsé­ben, Budapest és Szárliget vagy Tata között;, amelyet a résztvevőknek 24 órán belül kell teljesíteniük. Ez az első magyar teljesítménytúra, és a mai napig is az egyik leg­népszerűbb, amely évről évre több mint ezer túrázót vonz. Az első Kinizsi 1981. szep­tember 5-én, 191 túrázóval indult, akik közül nyolcvan­nak sikerült a távot szintidőn belül teljesítenie. Időpontja a második ren­dezéstől átkerült szeptem­berről május végére. A táv pontos hossza az útvonal kisebb-nagyobb változá­sa miatt évről évre eltérő, de nagyjából 100 kilomé­A teljesítménytúra a természetjárás egy speciális ágazata, mely során a szervezők által kijelölt útvonalat meg­határozott időn belül kell végigjárni tér. A túra nagyobbik része az országos kék jelzésen ha­lad. Összes szintemelkedése 2775 méter a szárligeti cél esetében, és 2875 méter a ta­tai útvonalon. A túrát eddig közel hatezren teljesítették. A túrázók mellett egy­re több futó is részt vesz a versenyen, 2006-tól az Ult­rafutók Magyarországi Szö­vetsége a teljesítménytúra rendezőinek segítségével szervezi a Terep Százas Fu­tóversenyt. A verseny azonos időben és azonos útvonalon halad, de az ultramaratoni követelményeknek megfe­lelően gyakoribb a frissítés, szigorúbb az útvonal betar­tásának ellenőrzése, és csu­pán 17 óra a szintidő.

Next

/
Thumbnails
Contents