Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-09-19 / 37. szám

Ferencváros 2008. szeptember 19. KULTÚRA 5 Szakrális Művészetek Hete Kiállítások, koncertek, programok az egyházművészet jegyében 2008 nem csak a Reneszánsz, hanem a Biblia Éve is, ennek keretében szeptember 14- 21. között templomi és vilá­gi helyszíneken országszerte - így Ferencvárosban is - az egyházművészetnek szentelt programokat rendeznek. Ebből az alkalomból az Iparművészeti Múzeum első emeleti előcsarnokának két vitrinjében „Boldog, aki ol­vassa. ..” címmel régi bibliákat mutatnak be. A legidősebb, csak liturgikus célokat szol­gáló kéziratos, 16. századi bibliaköteteket a múzeum a Szentendrei Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény­től kölcsönözte. A négy közül három bőr-, egy pedig textil­kötésű, a vastag papírlapokon csak a négy Evangélium szö­vege fért el. Érdemes megcso­dálni a gyönyörű, indadíszes, szalagfonatos, kézi festésű kezdőlapokat, de a szerzete­sek betűi is szemet gyönyör- ködtetőek. Az Iparművészeti Múzeum azokat a bibliákat gyűjtötte össze, amelyek kötéstörténe­ti szempontból is érdekesek. Kiállították a nemzeti nyelven megjelent bibliakötetek közül az úgynevezett Misztótfalusi Bibliát, amely kis méreténél és súlyánál fogva már nem­csak liturgikus, hanem otthoni használatra is alkalmas volt. A kötet a Károli Gáspár-féle bib­lia Misztótfalusi Kis István ál­tal javított fordítású változata, amelyet Hollandiában nyom­tattak 1685-ben. Misztótfalusi kitanulta a nyomdászatot és a betűmetszést is, a legjelentő­sebb hollandiai betűmetszők egyikeként tartották számon. Az aranyozott bőrkötésű kötet sarkait úgynevezett erdélyi fémveretek díszítik. Látha­tunk itt német nyelvű bibliát, a Szentírás katolikus egyház által kiadott, latinból fordí­tott, magyar nyelvű változa­tát, illetve görög nyelvű és egyházi szláv nyelvű kötete­ket is. Szeptember 20-án, 19 óra­kor a múzeumban a Pro Musica Leánykar hangversenyén re­neszánsz és mai magyar szer­zők egyházzenei kórusművei csendülnek fel. Karátson Gábor akvarellje A Ráday Gyűjtemény Biblia Múzeumában (Ráday u. 28.) szeptember 18-án nyitják meg Karátson Gábor Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész kiállítását „Bibliai akvarel- lek a Szent János írása szerint való Evangéliumhoz” címmel. A megnyitón a festő - akinek a Biblia Múzeumban ez már a második kiállítása - beszél munkáiról, műveinek kelet­kezéséről. Az akvarellekkel illusztrált Evangélium ízléses kötetben is napvilágot látott. A kiállítás november 18-áig tekinthető meg, keddtől vasár­napig 10-17 óra között. Számos program várja az érdeklődőket a Szakrális Mű­vészetek Hetén, illetve a Vá­rosmisszió 2008. program keretében a kerületi plébániá­kon: az Üllői úti Szent Kereszt-, illetve a Haller téri Páli Szent Vince-templomban. A progra­moktól függetlenül is érdemes .g körbesétálni a templomokban, 1 hiszen az ott látható szobrok, O) ,o domborművek, oltárok, szószé- | kék, üvegablakok mind-mind a < szakrális művészet remekei. Krivánszky Árpád Összetartás Művésztelepi kiállítás az Erlinben BuSho Fesztivál Kis film, nagy élvezet Idén immár negyedik alkalom­mal nyitották meg a meghívá­sos Plein Art Művésztelepet Óbarokon az Eriin galéria körül csoportosuló képzőművészek számára. Az itt készült munkák­ból elgondolkodtató összeállítást láthattunk a galériában. Az összetartási gyakorlat valaha a katonai regulában egy olyan állapotot jelentett, amikor még ugyan nem riadóztunk, de a harc- készültség egy magasabb fokán készenlétben álltunk. Egy erre hasonlítható „fokozott” együttlét lehetett, középpontjában a mű­vészettel, a 4. Pein Art Művész­iem is állandó szereplő a galéri­ában. Jó szórakozás volt Sárga alapú tájképét nézni a timpano- nos oszlopfős épület előtt höm­pölygő, rajzolt tömeggel, hiszen mindenki ott van a hóembertől talán az ET.-ig. Fock Máté mo­biltelefonon beszélő Szűz Mári­ája, karján Jézussal, lába körül nyüzsgő hatalmas patkányok­kal viszont tömény blaszfémia. Kár hogy művészet ürügyén tör­ténik mindez. Nem gondolom, hogy egy ilyen kis poénért érde­mes mások hitét érzéseit semmi­be venni, és csak reménykedem, Mózes és Mohamed „színrevitele” a továbbiakban elmarad. Verebics A művészet nem lehet ürügy mások érzéseinek megsértésére telep. Az óbaroki művésztelep hét tagja, mind fiatalok, állítot­ta ki alkotásait. Nyilvánvalóan a közös munka, vagyis inkább az együtt töltött nyár; nyomta rá a bélyegét a kiállítás darabjaira. Mindenki a maga dolgát tette itt. Szuharevszki Mihály kiállí­tott képregény lapjai, kollázsa, kisméretű festményei után kö­vetkeztek a nemrég itt önállóan kiállító Rabóczky Judit könnyed, hegesztett vas szobrai. Ismét fel­tűntek maszkjaiból újabb dara­bok, valahol már láttam a Márta cipőjét, ami most itt is láthatók volt, a lelkek drót gomolyagjai alakokat rejtettek. Babos Berta­Katalin kerek képei, (kabalái) és csendéletei, kisméretű képek az eddigiekben nála már megszo­kott szín és formavilággal (kicsit véres, kicsit Bacon). Gyurics Ba­lázs Készülő képe, Tér-képe és Telepe olajfestmények, vagy in­kább könnyed, nonfiguratív váz­latok lehettek. Gubacsi Gábor két képe közül, a Táj némi bauxit be­ütéssel, fogott meg jobban. Akva- rellszerű csurgásaival, lendületes gesztusaival, vastag rákenéseivel, dinamizmusával, kompozíciójá­val igazán jó munkának tűnhet. Persze ezek csak egy együttöltött nyár, az összetartási gyakorlat kí­sérletei voltak. Knox Negyedik alkalommal rendez­ték meg a BuSho Fesztivált, a rövidfilmes szakma egyik leg­fontosabb megmérettetését a DocuArt Kocsiszínben és a Vö­rösmarty moziban. A verseny­programon felül remek kísérő- események várták az érdeklő­dőket és az alkotókat egyaránt a fesztivál mottójának jegyé­ben: „Kis film, nagy élvezet”! A The Budapest SHOrt Festival - ismertebb nevén a BuSho - az Off és a Menekülés a rövidfilm­be című fesztiválok megszűnése után született, a keletkezett űr betöltésére, hogy bemutatkozá­si lehetőséget teremtsen az egyre népesebb rövidfilmes szakma szá­mára, egyben lehetőséget adjon a nemzetközi megmérettetésre is. A szervezők fontos felada­tuknak tekintik a közép- és ke­let európai audiovizuális szek­tor fejlesztését és bemutatását a nagyvilágnak. Ennek érdeké­ben évről évre meghívják az eu­rópai országok filmes műhelyei­nek alkotóit és vezetőit, hogy az alkotóközösségek az alkotáso­kon keresztül megismerjék egy­más értékrendszerét. A korábbi, már említett fesztiválok meg­szűnésével csak elvétve lehetett itthon külföldi rövidfilmet lát­ni, mert ezek a filmek nem ke­rülnek be a mozikba, és a tévék sem sugározzák őket. A BuSho célja ezért az előző években készült európai és nemzetközi rövidfilmtermés bemutatása. Idén, a fesztivál életében elő­ször, három vidéki városban a budapestivel párhuzamosan folytak a versenyprogram ve­títései. A szolnoki, szegedi és szombathelyi vetítések beváltot­ták a hozzájuk fűzött reménye­ket - a fővárosihoz hasonlóan ezek is telt házzal mentek. A versenyre 62 országból ösz- szesen 620 nevezés érkezett. A fiatal filmesekből verbuvált előzsűri végül 90, mintegy 15 órányi filmet válogatott be a versenyprogramba, 130 további filmet pedig információs vetíté­sek keretében vetítettek a Vörös­marty mozi kistermében. Dél­utánonként a DocuArt Kocsiszín­ben folytatódtak a programok nyilvános zsűrikonzultációval, workshopbemutatókkal, fesz­tiválok válogatásaival és kon- certfilmekkel. A hazai alkotók mellett közel negyven külföl­di alkotó kísérte el munkáját a BuShóra. A 90 versenyfilmből 14 hazai alkotás, melyek között egyaránt szerepelt olyan film, amely itt került először a közön­ség elé, és olyan is, mely már megjárt több nemzetközi fesz­tivált. A versenyprogramot egy öttagú, nemzetközi zsűri érté­kelte, de az Országos Diákzsűri is kiosztotta elismeréseit. A díjátadóra szeptember 7-én került sor. A nemzetközi zsű­ri a spanyol Dániel Sanchez Traumatology (Traumatológia) című filmjét ítélte a legjobbnak. Az Ezüst BuShót Simonyi Balázs Originál Láger című alkotása, a bronzot pedig az angol Stephan Stuckert filmje, a Medium Rare (Közepesen ritka) kapta. A hazai versenyzők közül a legtöbb jó filmet beküldő szer­vezetnek, iskolának, stúdiónak járó Legjobb Válogatás-díjat a Studio Baestarts kapta, illetve Alexei Aleweev-különdíjat vihe­tett haza KJFG No.5 című alko­tásával. Papp Orsi STRABAG Festészeti Díj Ferecvárosi művész elismerése A STRABAG Rt. idén tizenket­tedszer adományozott kép­zőművészeti díjat festészeti alkotásokra olyan negyven év alatti, fiatal képzőművészek­nek, akik hivatásszerűen vég­zik alkotó tevékenységüket. Külön öröm, hogy az idei elis­merések egyikét ferencvárosi festőművész vehette át. Hatházi László András ferenc­városi, harmincévesen öt egyé­ni kiállítása mellett tucatnyi csoportos kiállítást tudhat maga mögött, miközben arra is futja idejéből, hogy képző- művészeti diplomája mellé egy második, egyetemi szintű ok­levelet is szerezzen. Az elmúlt években több díjat és ösztöndí­jat is elnyert. Aki ott volt a múlt csütörtöki Ludwig Múzeum­beli díjátadó ünnepségen és kiállításmegnyitón, meg is érti, miért az elismerések garmadá­ja, hiszen a Strabag Festészeti Díj 2008 kiállításán szereplő két, Kirakat címet viselő fest­ménye azonnal magára vonja a terembe lépők tekintetét. A STRABAG Rt. 2008-ban tizenkettedszer írta ki fiatal festőművészeknek szóló pályá­zatát, amelyre idén az elmúlt évek sikereinek nyomán soha nem látott mennyiségű pálya­mű érkezett. Összesen száz- kilenc művésztől, így a neves művészettörténészekből álló zsűrinek (Barbara Baum, Bál­ványos Anna, dr. Hegyi Lo- ránd, dr. Petrányi Zsolt, Tanja Skorepa és a Ludwig Múzeum igazgatója, Bencsik Barnabás) nem volt könnyű dolga, amikor kiválasztotta azt az öt alkotást, amelyek készítőit díjjal ismerte el. Közülük négyen - Sipos Esz­ter, Tamási Claudia, Varga Rita és Hatházi László András - alko­tói támogatást vehetett át, míg Borsos-Lőrinc Lilla képsoroza­táért a fődíjat vihette haza. A pályázatot jövőre is meg­hirdetik, de megújult formá­ban, nemzetközi szinten. így 2009-ben egy jelentős fődí­jért versenyezhetnek osztrák német és cseh képzőművész kollégáikkal a magyar ifjú kép­zőművészek. A kiállítás anyaga október 12-éig látható a Ludwig Múze­um legfelső szintjén. Steiner Gábor MOZISAROK Star Wars - A kiónok háborúja „A sith-ek bosszúja” című epizóddal a Star Wars film­legenda 2005-ben - a rajon­gók legnagyobb bánatára - elvileg véget ért. Azonban az élőszereplős filmváltozat második és harmadik epi­zódjában többször is emle­getett és néhány alkalommal jelentős háttéreseményként felbukkanó klón-háborúról csak viszonylag keveset tud­hattunk meg. Egészen mos­tanáig. George Lucas és cége, a Lucasfilm Animation mun­katársai tisztában voltak az­zal, hogy a kiónok háborúja a lenyűgöző saga kapcsán dramaturgiai szempontból túlságosan nagyjelentőségű, a világsikerű sci-fi kaland rajongóinak várakozásairól már nem is beszélve. Hiszen a kiónok háborúja indította el azt az eseménysort mely a későbbiekben a köztársa­ság majd a birodalom létre­jöttéig vezetett, és mindezek torkollottak a polgárháború kitörésébe. A most a mozikba kerü­lő animációs csoda, a koráb­bi élőszereplős kasszasiker második és harmadik részé­nek cselekménye között le­zajlott, az egész univerzumot megrázó háborút mutatja be. „Az emberek hosszú évek óta kíváncsiak rá, mi lehetett a klónháború, melyre mindössze csak egy párbeszéd és néhány esemény utalt - mondja Dave Filoni rendező. - Az eddigi fil­mek a Skywalker családról szóltak, így erről a konflik­tusról sohasem kaptunk teljes képet. A klónháború azonban lehetőséget kínál, hogy el­meséljük azt a küzdelmekkel teli folyamatot, melynek so­rán létrejött a birodalom. Ez a háború vezetett el a későb­bi polgárháborúhoz, melynek során végül sikerült kivívni a szabadságot az egész galaxis­ban. Meglepően sok történe­tet lehet elmesélni még egy ilyen rövid időszakról is, hi­szen a II. és III. rész közötti pe­riódus mindössze három évet fog át. Mégis rengeteg szto­rit tudtunk beleilleszteni, s új szereplőkkel új helyekre jutot­tunk el, olyanokra, melyekről sosem gondoltam, hogy ide is eljuthatunk. Rövid időt fog át a történet, ám egy galaktikus háború kiterjedt jelenség, sok minden elfér benne: hősök, gonosztevők, cselszövések, kalandok. Ezek mind részei az ismert történetnek, de idá­ig csak a háttérben voltak je­len.” Valószínűleg sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy ki is Dave Filoni, aki a grandió­zus vállalkozás rendezőjeként, az ezúttal producerként tevé­kenykedő George Lucas teljes bizalmát élvezve álmodhat­ta meg ezt az új varázslatot. Filoni természetesen hatalmas lexikális tudással rendelkező, megszállott Star Wars rajon­gó, valamint az Amerikában óriási sikerrel vetített Avatar és más, hazánkban (egyelő­re még) ismeretlen animáci­ós közönségsiker megalkotója. „Egy háború természetszerű­leg magában hordoz egy sor eddig el nem mondott törté­netet - mondja George Lucas. - Engem az foglalkoztat, hogy vannak emberek, akik a nagy horderejű eseményeket elő­idézik, mégis gyakran hát­térbe szorulnak a film egyéb eseményei mellett. Eddig is tudtuk, mi történt a galaxis­sal, de nem tudtuk pontosan, mindez hogyan zajlott. Ezek további történetek a fő törté­netszál mögött.” Az alkotók kezdettől fogva úgy gondolták, hogy ebben a projektben a komputer-ani­mációt olyan módon fogják használni, ahogy eddig még soha. Ugyanakkor gondosan ügyeltek arra, hogy az élősze­replős részekből megismert karakterek minél valóságo­sabbak és élethűek legyenek. A George Lucas által felügyelt munka eredményeként mind­ez maradéktalanul teljesült. A legendás filmes így vall er­ről: „Minden szereplő és a környezet olyan, mintha fes­tett lenne, s ettől válik külön­legessé a látvány. A stílusra a manga és az anime hatott, melyekben nagyon drámai a megvilágítás és erőteljesek a kontúrok. Úgy gondolom, va­lami szokatlant hoztunk lét­re, ami különbözik mindattól, ami az animációban eddig lé­tezett.” A történet is számos új karakterrel gazdagodott. Ezek az eddig ismeretlen fi­gurák is részletgazdag, mes­terien kidolgozott szereplők és nem csak animációs szem­pontból. Motivációik, törté­netük szervesen illeszkedik a cselekménybe, függetlenül attól, hogy a jó vagy a rossz oldalon állnak. A jedik ismét visszatértek, kalandra fel! Cs. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el szeptember 29-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adókkö- zött kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas két­szer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Hogy hívják az alvilág hír­hedt urát, aki már az élő­szereplős változatokban is fontos szerepet kapott? Az szeptember 5-i szám filmes játékának megfejtése: A Ben Stiller rendezte Jim Carrey-film címe A kábelbarát volt. Nyerteseink: Lieszkovszky Mária és Zuglói Brigitta A nye­reményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents