Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-02-01 / 4. szám
Ferencváros 2008. február 1. 5 H A HÉT TÉMÁJA: ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Élet a Dzsumbujon innen és túl A tervek szerint idén lebontják az „A” tömböt (folytatás az 1. oldalról) Nem így a kiköltöztetetteké! Illúzió ugyanis azt gondolni, hogy a kiköltözéssel egyben az ő életük is rendeződik. A legtöbben a kerületen belül, néhányan pedig a VII. és a XX. kerületben kapnak üj lakhatási lehetőséget, a dzsum- bujinál valamivel nagyobb, kényelmesebb, és komfortosabb lakásban.- ,A gettó égjük jellemző sajátosságát a zártsága adja. Ez egy összeszokott, összetartó közösség, ahol az emberek ismerik a viszonyokat, s bár rossz életkörülmények között tengődnek, a kiszámíthatóság, az egymásra utaltság biztonságot nyújt számukra. Amikor innen kikerülnek egy idegen környezetbe, sokkal § nehezebben alkalmazkodnak, ^ ráadásul a jobb minőségű lakás | magasabb fenntartási költségek- -ö kel jár együtt” - világított rá a kiköltözők új keletű gondjaira a központ vezetője. Nem meglepő tehát, hogy sokan ragaszkodnak a Dzsumbujhoz, visszajárnak oda, hiszen csak ott vannak ismerőseik, barátaik. Mint ahogyan az sem meglepő, hogy olyanok is akadnak, akik egyáltalán nem akarnak elköltözni, noha ezt előbb-utóbb mindenképpen meg kell tenniük. A kerület polgármestere ugyanis 2006-ban kijelentette: szeretné, ha tíz év múlva már csak múlt időben lehetne beszélni az Illatos úti nyomortelepről. Addig azonban - legjobb esetben is - még nyolc hosszú év vár a maradókra és a Help munkatársaira egyaránt. A fiatalok közül sokan kábítószer- függők, mostanra megjelentek az ebből fakadó egészségügyi problémák, követendő példák híján jó néhányan a bűnözés felé fordultak, s ebben a környezetben a lakók egyharmada még nem érte el a felnőttkort. Szántó Katalin szerint azonban mindezek ellenére látható egy apró fénysugár az alagút végén.- „A tankötelezettség korhatárának folyamatos emelése miatt egyre többen fejezik be az általános iskolát, és ma már sokan járnak érettségit adó középiskolába. A kicsiknek délutánonként napközis foglalkozásokat, játszóházat tartunk, odafigyelünk rájuk, a szüleiknek pedig a mindennapi ügyeik intézését segítjük, legyen szó akár egy hivatalos telefonról, akár valamilyen papír kitöltéséről” - mondta az intézményvezető, aki végül igyekezett megnyugtatni minden erre járót: „sok mindent hallani a Dzsumbujról, a sarkon leselkedő veszélyekről, de ebből a szempontból egyáltalán nem kirívó a környék. Mi minden lakót ismerünk, legtöbbjük kedélyes, udvarias, és nem ártana senkinek”. Zenetanítás az óvodától az egyetemig Végre költözhet a Zeneművészeti Egyetem a Köztelek utcába Az első hangtól a hangversenytermekig Magántanártól az intézményes oktatásig bőven talál zenetanulási lehetőséget szülő és gyermek a kerületben. Mégsem mindegy, hogy milyen feltételek mellett, és milyen minőségű, színvonalú képzésben részesül a tanuló. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége éppen ezért kezdeményezte a művészeti iskolák, ezen belül a zeneiskolák minősítését. Sok helyen ugyanis a művészetoktatást csak az állami támogatás elnyerésére vették fel programjukba. Mindezt Szentmáry Kálmántól, a kerület zeneiskolájának igazgatójától tudtuk meg, az általa vezetett intézmény a Kiválóan Minősített Művészetoktatási Intézmény címet kapta. A zeneiskola nem egyetlen épületen belül működő iskola, a Köztelek utca 8-ban, az Ádám Jenő Zeneiskolában csak a központi épület található, ahonnan mintegy tíz iskolába és öt óvodába járnak rendszeresen azok a zenepedagógusok, akik az igényeknek megfelelően tartják meg elméleti és gyakorlati foglalkozásaikat. A zene iránti érdeklődés a kerületben nagyon komoly, jelzi ezt a növendékek létszáma, amely - annak ellenére, hogy évről évre kevesebb gyermek születik - állandó. A zeneiskola minden évben az önkormányzat által engedélyezett teljes létszámot betölti, noha az ifjúság érdeklődése manapság a könnyedebb szórakozás irányába húz. Különösen nagy az érdeklődés a József Attila-lakótelepen, ahol az utóbbi húsz esztendőben teljesen kicserélődött a lakosság, most sok ott a gyermek. Ezt érzékelni lehet a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola esetében is, ahol az igényeket épphogy csak ki tudja elégíteni a zeneiskola, mert olyan sokan jelentkeztek hangszeres zeneoktatásra. (folytatás az 1. oldalról) Ha szigorúan a jogi helyzetet nézem, akkor abban a pillanatban, ahogy a Zeneakadémia beköltözik, a Corvinusnak újra a rezsi ötven százalékát kell fizetnie, de ezt az összeget előbb meg kell kapnia a Zeneakadémiától. Ám a megállapodás szerint a Corvinus kivonult, és az épületet mi adjuk majd bérbe a Zeneakadémiának. Ha a tulajdonunkba kerül. Ez viszont még nem történt meg. Ezért bonyolult a helyzet.- Ebben a patthelyzetben mi a következő lépés?- Várjuk, hogy február elsejétől jöjjön a Zeneakadémia, mert szeretnénk, ha ez a kapcsolat nem négyzetméterekről, fűtésszámlákról és a még nem létező telekkönyvi bejegyzésekről, hanem tartalmi kérdésekről szólna, mert számunkra nem lényegtelen, hogy a nagy zenetanoda mikor jön létre, azaz mikortól tud együttműködni a két intézmény a zeneoktatás területén.- Ez az együttműködés azt is jelenti, hogy a zeneiskola növendékei elsőbbséget élveznek a továbbtanuláskor?- Erről konkrétan nincsen szó. Az együttműködés-tervezet még csak egy a javaslat, amelyen Szentmáry Kálmán már dolgozik. Ha minden hivatalos akadályon túljutottunk, a Zeneakadémia és a képviselő-testület is elfogadja a megállapodást, akkor természetesen ragyogó lehetőség, hogy a zeneiskola „aládolgozhat” az egyetemnek, és könnyebb lesz a dolguk a tehetséges zeneiskolásoknak.- Miután a Zeneakadémia ideköltözött, várható-e, hogy nagyobb horderejű nyilvános zenei eseményeknek is helyet ad a zeneiskola koncertterme?- Természetesen ezt várjuk, és egészen biztos, hogy a Zeneművészeti Egyetem is tart rendezvényeket itt. Ennek kettős haszna van: egyrészt, mivel a hangversenyterem a zeneiskola tulajdona, fizetik a terembérletet, így lesz némi bevétele a működési költségek kiegészítésére, másrészt a kerület kulturális kínálata is színvonalas zenei előadásokkal gyarapszik. Solténszky Kornélia Ügyintézés levélben, telefonon, interneten Jövőre már a parkolási társaság adja ki a matricákat (folytatás az 1. oldalról) Ezek száma ráadásul nagyobb, mint a Ferencvárosban található valamennyi fizetős parkolóhely. Összesen 13 409 parkolóhelyet üzemeltetünk, ebből 3267 található a IX. kerületben, márpedig, ha sokan maradnak napközben otthon, s ehhez hozzávesszük, hogy a mozgássérültek is ingyen parkolhatnak, illetve a metróépítés és az önkormányzat által kiadott közterilet-foglalási engedélyek is csökkentik a parkolóhelyek sztmát, akkor könnyen kiszámítható, hogy kevés várakozóhely marad, amiből bevétel származik.- A testületi ülésen az egyik képviselő sérelmezte, hogy a ferencvárosi lakosoknak ezután a kft. XIII. kerületi irodájába kél elzarándokolniuk az enge- déyek beszerzéséért. Elkerülhető’. z a kellemetlenség?- Igen, mert a matricával ka)csolatos ügyek intézhetők § postai úton is. Ha valaki igény- o li, akkor levélben kap egy kér- S dőívet, s ha ezt kitölti, akkor -g ugyancsak postán kapja meg a matricát is. A XIII. kerületben a lakosság közel 80 százaléka ezt a megoldást választja. Persze a személyes ügyintézés sem zárható ki teljesen, hiszen mindig van, aki az utolsó pillanatban akarja kiváltani az engedélyt, s vannak levélben nehezebben tisztázható, bonyolultabb esetek is. Például az úgynevezett céges lakossági engedélyek esetén sokan elfeledkeznek arról, hogy a forgalminak az érintett gazdálkodó szervezet nevére kell szólnia, s ez problémát okozhat bérelt autó esetén. Ügyfélszolgálatunkat ezért úgy korszerűsítjük, hogy a jövőben interneten keresztül is lehessen ügyet intézni. Jövőre, amikor már a ferencvárosiak is nálunk váltják ki az engedélyeket, már működik majd a rendszer.- Ez az elektronikus ügyintézés vonatkozik a reklamációs ügyekre is? Nem ettől gazdagodik a kerület - újabb érme landol az automatában- Természetesen, például a jogosulatlan várakozást bizonyító fényképet is el tudjuk majd juttatni az ügyfélnek az interneten keresztül, digitális formában.- A testületi ülésen felmerült, hogy a matrica tulajdonképpen felesleges, hiszen a jogosultság elektronikus úton is ellenőrizhető. Miért nem ezt a megoldást alkalmazzák?- Mert egyelőre még csak vizsgáljuk, hogy ez egyáltalán megoldható-e műszakilag, s hogy mennyire kifizetődő. A dinamikusan terjedő, ugyancsak elektronikus, mobil parkolásidíj-fizetéssel kapcsolatos tapasztalataink minden esetre kedvezőek. Itt egy WAP- os rendszeren keresztül kérdezi le az ellenőr a díjfizetés érvényességét, és várható, hogy - hasonlóképpen - a lakossági engedélyek rendszere is rövid időn belül automatizálható lesz. Persze ezek a fejlesztések növelik a költségeinket, miközben a parkolásidíj-tarifák három éve nem emelkedtek. Kocsis Kristóf A HÉT KÉRDÉSE Ön hogyan oldaná meg a dzsumbuj kiürítését? Virkó Anna Krisztina jogász Ahogy én tudom, már jó pár lakást befalaztak, hogy ne tudjanak beléjük visszaköltözni. De így - magától - elég lassan fog a kerület eljutni a dzsumbuj teljes megszüntetéséig, mivel csak úgy nem lehet az utcára tenni az ott lakókat. Tehát az út csak a lakások kiváltása lehet, ehhez meg pénz kell, ami nincs.. Gelej Szabolcsné asszisztens Sok okosat nem lehet erre mondani. Pénz kell ahhoz, hogy az emberek el tudjanak költözni onnan. Arról lehet olvasni, hogy az önkormányzat ad másik lakást vagy pénzt, de ez a lehetőség sem korlátlan. A főváros igazán {többet) segíthetne, hiszen Budapestnek sem dicsőség egy ilyen gettószerű negyed.. Surinkó Páiné szabó A Ferencváros újság már többször megírta, hogy zárnak le kiürült lakásokat, meg másik lakást vagy pénzt ajánlanak fel az ott lakóknak. De ez már évek óta megy, és nem túlságosan gyorsan. Ha sikerülne eladni a dzsumbujt befektetőnek úgy, hogy ő kötelezően gondoskodjon az ott lakók elhelyezéséről, talán gyorsabban menne a felszámolás.. Körmös Éva befektetési tanácsadó Ahhoz, hogy ez megoldódjon, először rendbe kellene rakni a közbiztonságot arrafelé. És akkor el lehetne adni a. dzsumbuj körüli területet úgy, hogy abból a pénzből a dzsumbuj lakóit ki lehetne vásárolni. így, mire az első lakók beköltöznének az új házakba, már a teljes dzsumbuj is fel lenne számolva. JUT ESZEMBE... HMBHMmHMHI Torkos Csütörtök Ami hajdan Párizsban jártamkor először feltűnt, az az éttermek déli zsúfoltsága volt. A számtalan vendéglő elé az utcákra kitett asztalok körül szinte képtelenség volt szabad helyet találni, s korántsem (csak) a turistaáradat miatt, mert többségükben helybéliek ücsörögtek az asztalok körül. Tehetős emberek lakják a várost - gondoltam -, ha megengedhetik maguknak, hogy mindennap étteremben költhessék el szemmel láthatóan fejedelmi ebédjüket (arról nem is beszélve, hogy mindezt órákon keresztül, dologidőben). Itt nincs zacskóból fish and chips-ezés, s nem tömköd magába senki az utcán vagy a parkban - otthon még reggel, sebtében összepakolt - szendvicseket, mint némely angolszász nagyvárosban. Aztán egyik ismerősöm felokosított a gall szokásról, a vendéglős a helybélieknek külön menükártyát rejteget, rajta tucatnyi étellel - lényegében az intézmény teljes választékával amiből a kedves vendég szabadon válogathatja össze az aznap megkívánt fogások sorát. Mindehhez még negyed liter bor is dukál, nagyjából mindössze egy normál főfogás áráért. (Persze, ha valaki képes elviselni a pincér lekezelő arckifejezését, akkor szerencsés esetben külföldiként is kiharcolhatja a rejtegetett étlapot.) így aztán a francia étteremtulajdonosnak soha nem kell aggódnia, hogy felszolgálói délidőben tétlenül támasztják a pultot. Mindez a közelgő Torkos Csütörtök kapcsán jutott eszembe, ami a hús nyereg alatt puhíthatóságának feltalálása óta alighanem a hazai vendéglátás legnagyobb ötlete. Remek húzás volt egy rég elfeledett hagyományba ágyazni az ügyes marketingfogást. Az akció sikere végre rádöbbenthette az itteni vendéglősöket is, hogy hosszú távon megélni csak a hazai vendégből tudnak, ez utóbbiak körében pedig egyfajta sporttá vált ilyenkor körbepróbálni a számukra még ismeretlen éttermeket. Márpedig a vendéget becsábítani a legnehezebb - ám ha már betért, akkor már csak a gasztronómiai kalandok, a különleges hangulat és marasztaló miliő szükséges, hogy az egyszeri betérőből törzsvendég váljon. Kocsis Kristóf főszerkesztő Kilátás nélkül - befalazzák a megüresedett lakások ablakait
