Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-09-05 / 35. szám
Ferencváros 2008. szeptember 5. 5 A HÉT TÉMÁJA: ■■■ Ferencvárosi felsőoktatási körkép Tavalyhoz képest kevesebb a felvételiző, de több a felvett hallgató Diagramunkon az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses képzésre felvett hallgatók aránya látható (folytatás az 1. oldalról) A visszaesés oka a középiskolai nulladik évfolyamoknál keresendő: négy éve ugyanis többen jelentkeztek előkészítő évfolyammal induló középiskolába, s emiatt idén csaknem tizenötezerrel kevesebben érettségiztek. A legnépszerűbb ferencvárosi egyetem még mindig a Corvinus. A kerületben működő három kar valamelyikét 8675-en írták bejelentkezési lapjukra - alig százzal kevesebben, mint tavaly Viszont ugyanennyivel többen, mintegy 2100-an találhatták nevüket július végén a mindent eldöntő vonal felett. Szintén megőrizte pozícióját a Károli Gáspár Református Egyetem Kálvin téri bölcsészkara: mindkét évben háromezren jelentkeztek a meghirdetett tíz alapképzési szakra, s a felvettek száma is hasonlóan - 460 körül - alakult. Az intézményben a keleti nyelvek és kultúrák, a pszichológia, valamint a kommunikáció és médiatudomány iránt érdeklődtek a legtöbben. Mivel utóbbi kettő amúgy is slágerszakmának számít manapság, kíváncsiak voltunk, hogy a szakok meghirdetésénél mennyire és miként veszik figyelembe a várható munkaerőpiaci igényeket?- A szakok köre adott, jogszabály írja elő az egyes képzési területre felvehető hallgatók számát - kezdte Gallay Katalin, a KRE BTK rektorihivatal-vezetője. - A bölcsészettudományi, a társadalomtudományi és a pedagógusképzési területeken belül valamelyest mérlegelhetünk ugyan, ám itt sajnos nincs igazán irányadó, munkaerő-piaci igényeket reprezentáló statisztika. Ennek ellenére a HVG „Diploma 2008” külön- számában a pszichológia szakos hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit bemutató felsorolás első helyén szerepelt a KRE BTK - tette hozzá. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi, Egészségtudományi, Fogorvostudományi és Gyógyszerésztudományi Karának valamelyikére 4646-an - a tavalyinál csaknem ezerrel kevesebben - adták be jelentkezésüket. Ennek ellejiére majd’ kétszázzal több orvostanhallgató kezdheti meg tanulmányait a Klinikáknál. Noha az egyes intézmények a nyolcadik kerületben működnek, szeptember 8-ától mégis mindegyiknek lesz kapcsolata Ferencvárossal. A Vendel utcai Oktatási és Kutatási Központ ugyanis nem csak a PhD-, valamint a graduális képzésben részt vevő hallgatóknak ad otthont, ide költözik a karok dékáni hivatala is. Ferencváros felsőoktatási intézményeinek képzeletbeli népszerűségi rangsorán a negyedik helyet foglalja el az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara. Az Ecseri úti intézménybe 1806- an jelentkeztek idén, közülük 638-an nyertek felvételt - a számok nem sokban különböznek a tavalyiaktól. Érdekesség, hogy a karon belül csak gyógypedagógia szak fut, így a felvett hallgatók mindegyike javarészt ugyanazt tanulja majd. De vajon mit kezd a piac évente ötszáz gyógypedagógussal?- Végzett hallgatóink körében ismereteink szerint alacsony a munkanélküliség - nyugtatott meg dr. Márkus Eszter, a kar ok- tatásifőigazgató-helyettese. - Az ország egyes régióiban jelentős piaci igény mutatkozik gyógypedagógus szakemberek iránt - magyarázta a fentieket. Országosan is kuriózumnak számít a József Attila-lakótele- pi Tan Kapuja Buddhista Főiskola. A többihez képest aprónak számító felsőoktatási intézmény évente mintegy száz hallgatót vesz fel a felváltva indított kínai, tibeti vagy japán nyelvi kultúrtörténeti, valamint összehasonlító filozófiai és vallásbölcseleti szakirányokra. A Tan Kapuja azonban nem nyűik meg oly könnyen a hallgatók előtt, mint a legtöbb főiskola vagy egyetem: a hozott pontok nem elegendőek, aki valóban be akar lépni, annak külön vizsgát is kell tennie. A jelentkezők számának országos csökkenése éppen ezért sajátos módon volt érzékelhető a buddhista főiskolán.- Noha lényegében ugyanany- nyian jelentkeztek, mint tavaly, kevesebben jelentek meg a felvételi vizsgán. Ennek talán az lehet az oka, hogy a kevesebb jelentkező több helyet is megjelölt, és aki esélyesnek érezte magát más helyekre, nem jött el hozzánk a vizsgára - mondta Szegedi Mónika rektorhelyettes. Az innen kikerülő hallgatók - bölcsészdiplomával a zsebükben- gyakran tolmácsként helyezkednek el valamelyik távol-keleti illetőségű cégnél, de akad olyan exhallgató is, aki a pekingi magyar nagykövetségen dolgozik. A kerületben működik még a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei és Jazz Tanszaka. A Köztelek utcába ösz- szesen 181-en jelentkeztek a különböző előadóművészi szakirányokra, közülük 39-en érték el a kívánt szintet. Ez nagyjából megfelel a keretszámnak, hiszen tavaly 38-an kezdték itt főiskolai tanulmányaikat - igaz, akkor 227-en jelentkeztek. Mindent összevetve tehát 4932 elsőéves hallgatóval „gazdagodik” a kerület - tanulmá- nyáikhoí: sok Sikert kívánunk! m Örökimádás 100 éve Erzsébet királyné emlékének szentelték Bursa Hungarica Segítség szociálisan rászoruló felsőfokú hallgatóknak (folytatás az 1. oldalról) A díszes rozetta alatt az orgona- és kóruskarzatot találjuk, gótikus fakeretben kétmanuálos, 28 regiszteres orgonával. A háborúban sajnos elpusztultak a Róth Miksa által festett, díszes üveg oldalablakok. Az oltár mögött eredetileg világos, egyszerű mintázatú ablakok vetettek a mainál erőteljesebb fényt a templom belsejébe. A templom egyaránt fontos a magyarországi katolikusok, keresztény hívők, azon belül az Esztergom-Budapest Főegyházmegye vallási közösségének és a Ferencvárosban élő híveknek is, bár nem plébánia, nem területi elven szerveződnek közösségei. A Központi Oltáregyesület mellett iijúsági közösségek is működnek itt, s Erdő Péter bíboros két éve a templom életének gazdagítására hívta ide a Nyolc Boldogság Katolikus Közösséget. Az Örökimádás-templom komoly károkat szenvedett a II. világháborúban és 1956-ban is, a 60-as évek elején befejeződött jó szándékú felújítás azonban nem volt képes visszaállítani az eredeti állapotot. A 90-es évek a külső homlokzat felújításának jegyében teltek, amelyben nagy segítségükre volt Ferencváros önkormányzata is, nemrégiben végeztek a tetőfelújítással is. Felújították a vízrendszert, korszerű padlófűtést építettek ki, de még nagyon sok teendő van hátra, például az elektromos rendszer többszakaszos korszerűsítése, a belső festés, a dísz- világítás, az orgona felújítása. Utóbbi kettőhöz a főegyházmegye és a főváros mellett a kerület segítségére is számítanak. Krivánszky Árpád (A centenáriumi ünnep programját lásd a 6. oldalon) Ferencváros képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ön- kormányzati Ösztöndíjrendszer 2009 évi fordulójához. A részletekről a határozati javaslat előterjesztőjét, Martos Dániel képviselőt kérdeztük.- Mekkora segítséget jelent ez a támogatási rendszer?- A Bursa Hungarica- ösztöndíj három lábon álló, szociális juttatás. Alapját az önkormányzatok által az adott településen állandó lakhellyel rendelkező, felső- oktatási intézményben tanuló vagy tanulni szándékozó hallgatóknak adott ösztöndíj képezi, amelynek minimális összege fejenként és havonta 1000 forint, a testület azonban ennél jóval magasabb, 5000 forintos havi támogatást szavazott meg. A második láb a megyei, illetve Budapesten a fővárosi önkormányzat ösztöndíjrésze - lenne. Azért a feltételes mód, mert, jóllehet, valamennyi megye csatlakozott a rendszerhez, a főváros ezt eddig nem tette meg, így ezzel mi nem számolhatunk. Végül a harmadik forrás az intézményi ösztöndíjrész, amelyet az oktatási és kulturális miniszter adományoz - ennek összege az önkormányzati összeggel megegyező, de ma- •| ximált értékű, jelenleg nem I haladhatja meg az 5000 fo- •o rintot. Összességében tehát a S nyertes pályázó havi tízezer < forintos támogatásra számíthat a szorgalmi időszakban. Martos Dániel, a javaslat előterjesztője Aki már valamilyen felsőoktatási intézményben tanul, és ezért az úgynevezett „A” típusú pályázatot nyújtotta be, két szemeszteren, azaz 2x5 hónapon, a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó, „B” típusú pályázó pedig 3x10 hónapon keresztül.- Hány település csatlakozott már a rendszerhez?- A magyarországi települések kétharmada, Budapest 23 kerületéből pedig már 19.- Ferencváros tehát nem az elsők között adja be most csatlakozási kérelmét - ennek alighanem az az oka, hogy a kerületben már sikeresen működik egy másik szociális ösztöndíjrendszer, a „deák” közalapítvány is. Mi a különbség a kettő között?- A Bursa Hungarica szigorúan szociális célú támogatás, a pályázatok elbírálásánál a tanulmányi eredmény nem vehető figyelembe. Emellett az elbírálást az önkormányzat végzi, míg a „deák” esetében ez a kuratórium feladata. Különbség az is, hogy a köz- alapítvány csak a nappali tagozatos, felsőfokú alapképzésben részt vevőket támogatja, a Bursa Hungarica viszont az államilag támogatott, teljes idejű felsőfokú alap-, szak-, mester- és egységes, osztatlan képzésre is kiterjed. A csatlakozás a Bursa Hungaricához tehát kibővíti a „deák” támogatási lehetőségeit, ami azonban eddig is komoly segítséget jelentett az érintetteknek, a 2008-2009j es tanévben például 21 fő nappali képzésben részt vevő, ferencvárosi egyetemistát-fő- iskolást lehet ezen keresztül támogatni havonta hétezer forinttal a tanulmányi időszakban.- Mekkora összeget szán összességében az önkormányzat a támogatásra a Bursa Hungarica keretein belül, s mi történik, ha a nagy népszerűség miatt esetleg kimerül a keret?- Összesen 2,5 millió forintot szavazott meg erre a célra testület, ha pedig ez nem lenne elegendő, a pótköltségvetésből még mindig ki lehet egészíteni az összeget.- Mi a további menetrend?- Az önkormányzat október 1-jén kiírja a pályázatot, a beérkezett jelentkezéseket november 24-éig el kell bírálni, ezt követően pedig a minisztériumon a sor. A nyertes hallgatókat márciusban értesítik, így az első ösztöndíjfizetésre jövő áprilisban kerül majd sor. K. K. A templom komoly károkat szenvedett a XX. században, felújítása ma is tart » A HÉT KÉRDÉSE Hogyan finanszírozta a felsőfokú tanulmányokat? Vész János szervező üzemmérnök Én még az előző rendszerben jártam egyetemre, amikor ez nem jelentett akkora gondot, lévén, akkor az oktatás - legalábbis nagyjából - ingyenes. Otthon lakhattam, a szüleim (mindketten diplomások) eltartottak. A zsebpénzemet pedig péntek éjszakánként a Szikra Lapnyomdában kerestem meg. Giglerné Jana Ágota emberierőforrás-vezető Vidéken jártam egyetemre, közben volt olyan év, amikor nem sikerült bekerülnöm a kollégiumba, így albérletet kellett keresnem. Akkor már voltak ott barátnőim, így közösen nem volt olyan nagy érvágás az albérleti díj, és kerestem pénzt középiskolások érettségire való felkészítésével is. BodnárJánosné néprajzkutató Nem könnyű kigazdálkodni két gyerek főiskolai oktatását, de nekünk is megadatott a lehetőség, így akár kötelességnek is felfogható, hogy én is megadjam ezt az esélyt a gyerekeimnek.- Most még fizetős az oktatás, de jól tanulnak, remélhetőleg át tudnak kerülni a támogatott képzésre. Kőris György mérnök, leendő közgazdász Az első diplomámat kollégiumban lakva szereztem - a szüleim támogatásával. Közben szoftvereket fejlesztettem, amivel jól kerestem, bár abban az időben nem sokat pihentem, és az egyetemi bulik jó részéből is kimaradtam. Most levelezőre járok, és a fizetésem legnagyobb részét erre költőm. JUT ESZEMBE... Önkéntesek Olykor kellemes meglepetések érik az embert. Bevallom, szkeptikus voltam az ötlet hatásosságát illetően, amikor a Kultucca rendezőnője megkért, hogy helyezzünk el egy felhívást a lapban önkéntesek verbuválására a Ráday utcai rendezvényekhez. Szűkös a büdzsé, jól jön minden segítő kéz, de ugyan ki az, aki ma ellenszolgáltatás nélkül kész mások - főleg ismeretlenek - örömét szolgálni? Tévedtem, akadt jelentkező, jeléül, hogy még nem halt ki teljesen az érzés: részesének lenni valami közös jónak - pusztán önmagáért, ellenszolgáltatás nélkül. Valamikor nagyon régen- persze ideológiai maszlaggal átitatva - alighanem ilyesfajta érzés keríthette hatalmába az embert a hajdani építőtáborokban. Úgy hívták, hogy „társadalmi munka”. Ma már a szó is röhejesen hangzik, mert fokozatosan megváltozott a világ, odalett a lelkesedés, utóbb pedig az üzlet vált a kizárólagos szervező erővé. Hirtelen mindennek ára lett, semmit nem adnak ingyen - miért éppen mi tennénk ezt szabad időnkkel?! Ma - tisztelet a kivételnek- szigorúan az adok-kapok elvet tartjuk természetesnek, s az iskolában sem lesz valaki „jó fej” attól, hogy tesz valamit a közösségért. Holott ez a fejlett piacgazdaságokban messze nincs így. Ismerősöm Nyugat-Euró- pában jár, történetesen egy amerikai típusú középiskolába, s mint meséli, a nevelés szerves része a közösségért végzett munka, és a leszakadókért, szerencsétlen sor- süakért, rászorulókért való áldozatvállalás szellemének elsajátíttatása. Úgy hívják, hogy „volunteer work”. Ő spéciéi süteményt süt hajléktalanoknak, a haverjai pedig a „sütifutárok”, lerobbant negyedekben osztogatják a kis csomagokat szakadt fedélnélkülieknek. Akad diák, aki öregekről gondoskodik, s van, aki virágot ültet a közparkban. S mindez ott dicsőség. Talán eljön az idő, amikor nálunk is sikk lesz az önzetlenség, sereglenek majd az együttműködésre kész és képes „önkéntesek”. Apró „fapados mecenatúráik” segítenek ugyanis jobbá tenni a világot, kicsit saját arcukra formálni, s végül lehet, hogy éppen emiatt kerül majd mindannyiunk zsebébe is több. Kocsis Kristóf főszerkesztő
