Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-08-08 / 31. szám
melléklet • Ferencváros • 2008. augusztus 8. Olimpia Az első olimpián Koroibosz győzött Az ókori és újkori olimpiák között másfél évezredes szünet volt Az ókori olimpiákat máfél évezreden át rendezték meg □ z első olimpia megrendezésének időpontjáról nem maradtak fenn hiteles adatok, de hagyományosan krisztus előtt 776-tól, az első olimpiai győző nevének ismeretétől tart az olimpiai időszámítás. Az Éliszből származó szakácsot, Koroiboszt ünnepelték először olimpiai győztesként, amikor megnyerte a stadionfutást, amely az egyetlen versenyszáma volt akkoriban az antik Görögországból indult sporteseménynek. Ezután az ókori olimpiák közel tizenegy évszázadig virágoztak, megszűnésük pedig Kr. u. 393-ra tehető, amikor Nagy Theodosius császár egy állítólagos edictummal a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében beszüntette az olimpiai játékokat, ami csak másfél évezreddel később, Pierre de Coubertin francia báró ötlete alapján éledt fel ismét. Az újkori olimpia első színhelye mi más is lehetett volna, mint Athén, amely már az ókorban is otthont adott a versenyeknek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB, IOC - International Olympic Committee) párizsi alapokmánya szerint az olimpiai játékokat 1896. óta négyévenként kell megrendezni. Az olimpiák sorszámozása ettől az időponttól kezdődik és a szabályok szerint akkor is folytatódig ha valamelyik olimpia kimarad a sorból, ahogy az első világháború miatt elmaradt a VI. (Berlin), a második világháború miatt pedig a XII. (Tokió, Helsinki) és a XIII. (London) olimpia. Az olimpiát rendező ország kiválasztása a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kizárólagos joga. A játékok megrendezésére kezdetben csakis városok pályázhattak, az adott ország Nemzeti Olimpiai Bizottságának ajánlásával és jótállásával. A játékok megrendezésére jelentkező városok száma azonban folyamatosan csökkent, amiben vélhetően a várható költségek drasztikus emelkedése is szerepet játszott, így a NOB 1977. júniusi ülésén arról döntött, hogy ezután egy országnak, és az adott ország olimpiai bizottsága által kiválasztott városnak ítéli oda a rendezés jogát. A megnyitó és záróünnepélyt, valamint a versenyek döntőit ebben az úgynevezett olimpiai fővárosban kell lebonyolítani, a selejtezőket azonban más városokban is meg lehet rendezni. A NOB ezen az ülésén változtatott a rendezési jog odaítélésének procedúráján is. Míg kezdetben az adott olimpia helyszínén tartott ülésen választották ki a következő olimpia rendezőjét, később pedig hat évvel korábban - 1977-től hét évvel hamarabb döntenek arról, hogy az olimpiát melyik ország rendezheti meg. A rendező országnak, a versenyeknek megfelelő kialakítású sportlétesítmények mellett az olimpiai falu felépítéséről is gondoskodnia kell. Az elképzelés, hogy a világ különböző tájairól összegyűlt sportolók a versenyek színhelyének közelében együtt lakjanak az olimpiai játékok idején, William May Garlandtól származik, aki 1920-ban Los Angeles pályázatát vitte Svájcba, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, majd az 1932-es olimpia rendezési jogát elnyert városban a szervező bizottság elnöki posztját is betöltötte. Az olimpiai versenyek mintájára 1924-ben rendeztek először a téli sportok szerelmeseinek is olimpiát, a franciaországi Chamonixban. Ezután a téli olimpia is négyévente, a nyári játékok évében zajlott, egészen 1994-ig. Azóta a nyári és téli olimpiák felváltva, kétévenként követik egymást. Az olimpiákat követően, azok helyszínén rendezik meg a Paralimpiai Játékokat, amelyeken számos sportágban, az idei, pekingi játékokon ösz- szesen húszban mérik ösz- sze erejüket a fogyatékkal élő sportolók, bizonyítva, hogy a teljesítmény és a kitartás minA fradisoknak is szoríthatunk Ferencvárosi sportolók a pekingi olimpián kínai olimpiára induló magyar sportolók csapatában természetesen ott vannak a ferencvárosiak is. Igaz, nem túlságosan nagy számban, de több sportágban is képviselteti magát az FTC, így Ferencváros polgárai a magyar győzelmek mellett remélhetőleg ferencvárosi sikereknek is örülhetnek. A Magyar Olimpiai Bizottság július ötödikén tartotta közgyűlését, amelyen jóváhagyta a 29. Nyári Olimpiai Játékokra delegált magyar sportolói keretet, amelybe hat sportoló került be a zöld-fehérek klubjából. Ők négy sportágban indulnak, egyénileg vagy csapattagként, hogy tovább öregbítsék a Ferencvárosi Torna Club hírét itthon és a világban. Bácsi Péter birkózó Az 1983. május 15-én, Budapesten született sportoló 74 kilogrammos kötöttfogásban indul. Eddigi legjobb elért eredményei: 2007-es világbajnokság, hetedik hely, 2008- as Európa bajnokság első hely. A 82 kg súlyú, 175 cm magas Bácsi Péter olimpián először indul. Kovacsicz Mónika Szabó Nikolett Szamoránsky Piroska Fodor Zoltán birkózó Szintén kötött fogásban, de a 84 kilogrammos súlycsoportban birkózik a 2007-es világbajnokság nyolcadik és az Európa bajnokság tizenhatodik helyezését elért, 88 kg- os, 180cm magas sportolója, sakinek az idei Olimpia lesz az első ilyen irányú megmérettetése. Fodor Budapesten született, 1985. július 29-én. Kovacsicz Mónika kézilabdázó A magyar kézilabdás lányok csapatát erősíti a Szlovákiában, 1983. november 20-án született, 65 kilogramm súlyú, 170 cm magas Kovacsicz Mónika, aki szélsőként játszik a Ferencváros női kézilabda csapatában. A csapatával a 2005-ös világbajnokságon harmadik, a 2006-os Európa bajnokságon ötödik helyezést elért hölgy most első olimpiai megmérettetésére készül. Mjadarassy Ádám úszó A 186 cm magas, 72 kilogramm súlyú fiatalember versenyszáma a százméteres pillangóúszás, amely sportágban első alkalommal indulhat olimpián. Budapesten született, 1985. március 14-én. Szabó Nikolett atléta A női gerelyhajítás versenyszámban induló, 169 cm magas, 70 kilogrammos hölgy 1980. március 3-án született Budapesten. Szabó Nikolett most harmadik olimpiáján vesz részt, hiszen ott volt 2000-ben Sydneyben és 2004-ben Athénban is, ahol 14. és 16. helyezést ért el gerelyes hölgyek versengésében. Az ólimplai eredmények., mellett az 1988-as Európa bajnokságon nyolcadik lett. Szamoránsky Piroska kézilabdázó Nevét jól ismerik a Fradi női kézis csapatának szurkolói. A beálló poszton játszó, 171 cm magas és 74 kilogramm súlyú Szamoránsky 1986. július 9-én született, Magyarországon. Csapatával 2006-ban Európa bajnoki ötödik, 2007- ben világbajnoki nyolcadik helyezést ért el. Olimpián most először vesz részt. SG Bácsi Péter Madarassy Ádám Nem lesz nehéz tájékozódni az eseményekről Soha nem látott információtömeget kaphatunk az Olimpiáról a llentmondásnak tűnik. de igaz, hogy épp a Kínában rendezett 29. Nyári Olimpiai Játékokról szerezhet az érdeklődő olyan, soha nem látott mennyiségű es minőségű, percre kész információt. mint még soha. Épp abból az országból, ahol rendszeresen korlátozzák az információhoz jutás szabadságát. Kína világszerte köztudottan nem az emberi jogok feltétlen támogatója, és ez igaz az’ idei Olimpiával kapcsolatban is, hiszen mindenféle nemzetközi fenyegetőzés ellenére, az ország vezetése nem engedett elképzeléseiből, miszerint korlátozni kívánja a helyszínről tudósító újságírók információhoz jutásának szabadságát és ellenőrzi az országból kijutó tudósításokat is. Mégis azt mondhatjuk, a rendelkezésre álló információforrásokat felmérve, nehezebb lesz annak a helyzete, aki nem akar hozzájutni a legaktuálisabb olimpiai hírekhez, mint annak, aki pontosan informált szeretne lenni a Játékokról a nap minden percében. Vegyük elsőként az Internetet, amely már Magyarországon is rengeteg ember elsőszámú információ- forrásának számít, hiszen a világhálón szinte történésük időpontjában jelennek a meg a fontos események, amelyeket már nem csupán otthoni vagy munkahelyi vezetékes Internet szolgáltatásunkon keresztül érhettünk el, hanem bárhonnan, mobil telefonunkról, zsebszámítógépünkről (PDA) vagy notebookunkról is. És mindezt az ország egyre nagyobb területén, köszönhetően a mobil szolgáltatók rendkívül gyors fejlesztéseinek, akik erre a szolgáltatási szegmensre helyezik most a fő hangsúlyt. És a szolgáltatás szinte mindenki számára elérhető, hiszen az akciós ajánlatokból válogatva akár jelenlegi vezetékes Internetünknél is olcsóbb mobil szolgáltatásra tehetünk szert. Ráadásul azonnal, amikor kedvünk tartja, hiszen szinte bárhol hozzájuthatunk a szükséges eszközökhöz, akár részletre is, minimális feltételekkel. A televízió is készül természetesen az Olimpiára, nem is akárhogyan. A magyar ml közszolgálati adó a Pekingi Olimpiával indítja el kísérleti nagyfelbontású (HD) adásait, a normál adással párhuzamosan. Ezek az adások egyelőre azonban csak kábeltévés vagy műholdas csatlakozással vehetők, a hazai DVB-T (Digital Video Broadcasting Terestrial - földi digitális video műsorszórás) platform novemberi indulásáig. A már eddig is műholdról sugárzó m2 viszont augusztus elsejével le is állította az analóg műsorsugárzást, csak digitális szolgáltatást biztosít - benne HD műsorokkal is -, amelynek vételével csak akkor lehet teendőnk, ha közvetlenül műholdról fogjuk az m2 adását, és műholdvevőnk nem alkalmas a digitális jelek fogadására. A két csatorna azonban - partnerei segítségével - az Olimpia idején, Budapesten és környékén kísérleti HD adásként sugározza az olimpiai eseményeket DVB-T HD (MPEG-4) beltéri egységgel fogható digitális műsorként is, és megállapodás született a HD műsorok továbbításáról azokkal a szolgáltatókkal is (UPC, T-Kábel, Antenna Digital, Hello-HD), akik már kiépítették a maguk digitális műsortovábbításra alkalmas rendszerét. A magyar HD adások mellett számtalan külföldi televízió műholdas HD adásából is válogathatunk, hiszen az olimpiai közvetítések alapvetően HD formátumban történnek, amelyeket a világ nagy televíziói így is vesznek át, és sugároznak égi csatornáikon. Mondanunk sem kell, hogy ezek vételéhez is szükséges a megfelelő digitális HD beltéri egység. A mobil telefonok is ellátnak minket olimpiai hírekkel, számtalan formában. Az ország egyre nagyobb területén elérhető a MobilTV szolgáltatás, amely jelenlegi formájában nem azonos a televíziók digitális átállása után fogható MobilTV adásokkal, de telefonunkon most is nyomon követhetjük majd az eseményeket. Emellett WAP-on és az Internethez kapcsolódva is tájékozódhatunk, de előfizethetünk hírcsatornákra is, mi több, SMS-ben és MMS-ben is kaphatunk híreket a legfrissebb olimpiai eseményekről. És persze ne feledkezzünk meg a hagyományos, jól bevált információszerzési módról sem, amikor baráti körben, kedvenc helyünkön sörözgetve nézzük az olimpiai közvetítéseket, aminek a jó társaság mellett az az előnye is megvan, hogy a számunkra valamilyen okból otthon még elérhetetlen minőségben és méretben, HD óriáskivetítőn szurkolhatunk a magyaroknak, majd együtt örülhetünk, amikor egy-egy olimpikonunk nyakába akasztják az aranyérmet. SG A Madárfészek Stadion a Pekingi Olimpia egyik leglátványosabb nevezetessége Jól látható a különbség a bal oldali HD és a jobb oldali hagyományos felbontás között Fodor Zoltán
