Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-08-08 / 31. szám

Ferencváros 2008. augusztus 8. 5 A HÉT TÉMÁJA: Kétezer eurót lopott? Drámaian terjed az AIDS Megdöbbentő felelőtlenség, tudatlanság, kirekesztés Ritkán tesznek feljelentést Már nálunk is találtak intravénás droghasználat miatt megfertőződött AIDS-beteget (képünk illusztráció) (folytatás az 1. oldalról)- Nyugaton sok fertőzött van, és kisebb a tudatlanság. Minden kórházban kezelnek a HIV-fertőzötteket, akik más betegekkel együtt fekszenek a kórtermekben. Az is előfordul, hogy nálunk egy beteg évekig jár orvostól orvosig, és nem tudják megállapítani, hogy AIDS-es.- A szakorvos szerint fontos lenne, hogy a felvilágosítással foglalkozók számos - a beteg­séggel kapcsolatos - téves in­formációt szertefoszlassanak. Szélesebb körben kellene fel­hívni a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évtizedben rend­kívül sokat javultak a vírus­ra • i ■ sá hordozók életkörülményei és -kilátásai.- A HIV-fertőzés ma már nem jelent halálos megbetege­dést, hiszen vannak rá gyógy­szerek. Ugyanúgy él tovább a fertőzött, mint bárki más. Ha pedig az immunrendsze­re gyengülni kezd, gyógyszert kap, és az állapotát évtize­dekig szinten lehet tartani. Nagy előrelépés, hogy három egészséges kisbaba született HIV-fertőzött anyától, ők már biztosan fel tudják nevelni a gyerekeket” - nyugtat meg dr. Szlávik János. Tökéletes megoldást persze csak az oltóanyag jelentene, ennek elkészítésére azonban sajnos még évtizedekig nincs remény. Addig együtt kell élni a betegséggel. A HIV-fertőzötteket azonban még mindig kirekeszti a társa­dalom: akiről a munkahelyen kiderül, hogy vírushordozó, gyakran állás nélkül marad. Olyan is előfordult, hogy a be­tegség miatt vették el az elvált apától gyermekét. A különbö­ző segélyvonalakon felvilágo­sítást kaphatnak jogaikról a HIV-fertőzöttek. A legtöbb te­lefonáló azonban elsősorban megértést, törődést vár a se­gítőktől - mondja az egyik ta­nácsadó -, mert a mai hazai társadalom nem eléggé tole­ráns. ■ (folytatás az 1. oldalról) Csak akkor tesznek felje­lentést, ha a bankkártyájukat vagy valamilyen iratukat vi­szik el, ezért a tolvajok ügyel­nek arra, hogy csak készpénzt, esetleg értéktárgyat tegyenek el. Most azonban megtörtént a feljelentés, s térjünk is visz- sza Emeséhez...- Az úr három órát akart velem tölteni, azt kérte, hogy feküdjünk, esetleg aludjunk egymás mellett. Majd simo­gatni kezdett, s ezért adott még 100 eurót. Szex nem volt, talán ez lehetett a baja. Egy óra után kezdtem rosz- szul érezni magam a társasá­gában, és el akartam jönni. Nemegyszer fordult elő, hogy amikor szóltam, hogy lejárt az idő, visszakövetelték a pénzt, vagy annak egy részét. Most is ettől féltem, ezért in­kább azt találtam ki, hogy le­viszek valamit, de aztán már nfem mentem vissza. Még a táskámat is otthagytam, ami­ben benne volt az élettársam két vádirata. Soha nem vá­doltak még meg semmilyen bűncselekménnyel, először töltöttem rács mögött egy éj­szakát - sír a lány. Emesét - elmondása sze­rint - 16 évesen, terhesen kényszerítették először arra, hogy kiálljon egy Debrecen­hez közeli országút mellé. Két hét után elszökött, a gyereket megszülte, ám az apa nem vállalta, ő meg nem tudta el­tartani, ezért örökbe adták. Mostani élettársával ekkor került össze, aki vigyáz rá, de - állítja - nem kényszeríti semmire^Magájól állt (kLújra Debrecennél a főútra, s az­óta nyáron rendszeresen fel­járnak Budapestre is. Amíg nem töltötte be a 18. életévét, többször igazoltatták a rend­őrök, ám rendre csak annyit mondtak neki, „kislány, ott­hon a helyed”, de egyszer sem állították elő.- Szinte minden este hét­től dolgozom a Váci utcában, s jórészt innen visznek el a külföldi turisták - folytatja a lány. - A legjobb szállodák­ban jártam, és sehol nem volt senkinek baja velem. Pedig nemegyszer hagytak az asz­talon pénzt, de eszembe nem jutott, hogy hozzányúljak. Most az úr egy széfből vette elő a pénzt, majd bezárta azt, egyszer sem ment ki a szobá­ból, a kulcs pedig végig nála volt. Látja, mekkora vagyok, miként tudtam volna elvenni tőle bármit is? Csak az érde­kelt, adja oda, ami nekem jár. Először hagytam ott bárkit, de már bánom, hogy elmene­kültem, viszont nem vettem el tőle egy fillért sem. Inkább visszaadom azt is, ami jár, és elmegyek vele újra, csak mondja meg, hogy ez az igaz­ság. Nem akarok itt lenni - zokog Emese -, nem akarom, hogy még egyszer ennyire megalázzanak. A lány védekezése persze érthető, mert ha a szökésért, a „szolgáltatás” elmaradá­sáért kell felelnie, az csalás­nak minősül, míg ha elvitte a pénzt, akkor az már lopás, lé­nyegesen nagyobb értékről is van szó, ezért a büntetési té­tele is jóval magasabb. Schiller Zsolt Antiszegregációs terv készült Legbővebb fejezet az Integrált Városfejlesztési Stratégiában jövő nemzedék nevelése-őkta- tása, illetve a munka világával kapcsolatos kérdések lehetnek. Országos vita bontakozott ki ar­ról, hogy segélyt osszunk vagy munkát biztosítsunk, s nem ke­vés társadalmi feszültségről árul­kodnak az eltérő vélemények. A kívánatos nyilván az lenne, hogy segélyt csak az kapjon, aki nem képes dolgozni. Aki viszont tud, annak munkaalkalmat kellene teremteni. Ha sikerül forráso­kat átcsoportosítani, akkor ebből közcélú, közhasznú munkák so­kasága valósítható meg. A Feszofe nonprofit kft. révén az önkormányzat már ma is szá­mos foglalkoztatási lehetőséget biztosít a munka világából át­menetileg kiszorultak számára, ennek köszönhetően a munka- nélküliség hosszú idő óta csupán 2 százalék körüli, de inkább az alatti Ferencvárosban. Krivánszky Árpád (folytatás az 1. oldalról) A statisztika a szegregáci­ót 6-8 mutatószámmal méri, de használ egy összevont mutatót is. Ott jelenik meg a szegregá­ció, ahol a legfeljebb 8 általánost végzettek és rendszeres munka- jövedelemmel nem rendelkezők aránya meghaladja az 50 száza­lékot. Ez sajnos a Dzsumbuj ese­tében, ahol az aktívkorúakon belül a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 76,4 százalék, s körükben 74,5 százalékos a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, bősé­gesen teljesül. Az önkormányzat a szociális szféra szakemberei­vel karöltve a 2005-ben készített Dzsumbuj-programban megálla­pította, hogy itt csak a bontás, a gettó teljes felszámolása segít­het. A lakókat oly módon köl­töztetik el, hogy választhatnak: az önkormányzat komfortosabb, s általában nagyobb lakást vá­sárol a részükre, vagy pénzbeli megváltást kaphatnak. Az előbbi megoldást választók mintegy 60 százaléka marad a Ferencváros­ban, a többiek a környező kerü­letekbe költöznek. A megüresedő lakásokat lezárják, befalazzák, Lerobbant udvar a Balázs Béla utcában őrzik. Néhány család önkényes lakásfeltörése és beköltözése után 2005 októberében az ön- kormányzat határozott, de jog­szerű lépéseket tett, ami számos szociális szakember ellenérzését, tiltakozását váltotta ki, ezért a szociális tárca és a Főváros is ma­gára hagyta a programot. A get­tó felszámolása ennek ellenére folytatódik, csak lassabban; idén végre sor kerülhet a Gubacsi út melletti A épület teljes kiürítésé­re és elbontására. Vannak olyan területek, ame­lyek a szegregáció kezdeti jele­it mutatják, itt a legfontosabb cél ezek kialakulásának meg­akadályozása. A legnagyobb ilyen összefüggő terület a Gát utca környéki hét lakótömb, ahol 1111 alacsony komfort- fokozatú, rossz állapotú lakás található. A József Attila Terv ke­retében elsőként a 24-es és a 29- es tömbben élő mintegy 1400 lakos helyzetén kíván változtat­ni az önkormányzat, pályázati segítséggel. Ferencváros egye­di és élenjáró abban, hogy éves költségvetésének 25-27 száza­lékát rendszeresen fejlesztés­re költi. Ha mindet e projektre A Gát utca környéki hét lakótömbben 1111 lakás vár megújításra fordítaná, az sem lenne elég az elindításához, ezért 5 milliárd Ft uniós forrásra pályázik. Ha sike­rül, a rehabilitáció két fontos la­kótömbben folytatódhat. Az antiszegregáció azonban nem merül ki a lakhatási körül­mények javításában. Ferencváros­nak nagyon fejlett szociálpolitikai rendszere van, amely a törvényi változásokat szinte azonnal köve­ti. Nem a segélyosztásra épül, ha­nem a rászorultság elvén alapuló közvetett támogatások komplett láncolatára, az iskolakezdés tá­mogatásától egészen az idősek karácsonyi juttatásáig. Paál Kál­mán a teljesség igénye nélkül sorolta a szociális háló működ­tetését szolgáló programokat, köztük a szolgáltatás-tervezési koncepciót (a szociális hálózat és intézményeinek fejlesztéseiről), az oktatási intézkedési és okta­tási esélyegyenlőségi, közegész­ségügyi, közbiztonsági terveket. A képviselőtestület rigorózus el­veken nyugvó esélyegyenlőségi tervet is elfogadott, s 2003 óta roma koncepciója is van a ke­rületnek, célkitűzéseit a Roma Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve valósítják meg. Az antiszegregációs terv korsze­rűsítve és kiegészítve gyűjti cso­korba ezeket az intézkedéseket. Ez a bonyolult terület mindig újabb és újabb tennivalókkal hal­moz el, befejezni sosem lehet - mondta Paál Kálmán. Szeretni kell az embereket, és meg kell ér­teni egymás kultúráját. Korábban a humán területért felelős alpol­gármesterként és ma tanácsadó­ként az ezen a területen dolgozó értékes emberek sokaságával tart kapcsolatot, akik felelősen, ma­gas színvonalon kezelik az oly­kor nagyon nehéz helyzeteket, Ha fontosságuk okán egyálta­lán ki lehet ragadni területeket a feladatok közül, akkor ezek a ■ A HÉT KÉRDÉSÉ Ön szerint miért növekszik a HIV-fertőzöttek száma? Farkasné Pesti Magdolna kontroller Talán éppen a korábbi stagná­lás miatt kevesebbet beszéltek az AIDS-ről, és ez sokakban elaltathatta a félelmet, így bátrabban mennek bele al­kalmi kapcsolatokba. A média az AIDS-el is kampányszerűen foglalkozik, pedig egy ilyen sú­lyos betegségre folyamatosan figyelmet kellene fordítani. Szarka Imre cégvezető Nem vagyok orvos, de miért ne lenne elképzelhető, hogy az AIDS-fertőzések is néha járványszerűen felerősöd­nek, hasonlóan más beteg­ségekhez? Lehet, hogy az új fertőzések nem is most ke­letkeztek, de most váltak ki- mutathatóvá sok emberben, pedig talán évekkel ezelőtt történt a fertőzés. Tarjányi Ákos konzulens A szabados életmód mosta­nában megint divatba jött, bár ennek is megvannak az okai. Meg kell nézni, milyen stílus uralkodik a’ fiatalok között. Elég egy plázába be­menni, olyan tinibandákkal lehet találkozni, hogy az em­ber nem is érti, hogyan fog­ják ezek a gyerekek a saját „lazaságukat” túlélni. Szabó Anikó bérszámfejtő Gondolom, ez a növekedés nem egyenletes mindenhol. Olvastam, hogy több lett a meleg fiatal; ez’ biztosan nem hat jó irányba, épp ahol amúgy is gyakran váltogatják a partnereket. Mások meg rettenetesen tudatlanok és óvatosság nélkül vágnak bele mindenbe, legyen szó drogról vagy szexről. JUT ESZEMBE... Bizalom Úgy tartják, a volán mö­gött ismerszik meg az em­ber igazi énje. Például a Közraktár utca buszsáyjá- ban a csúcsforgalomban előrepofátlankodók aligha­nem az élet egyéb területein is agresszív, törtető személyi­ségek. Ám miként az egyén jelleme a vezetési stílusában, úgy tükröződnek a közálla­potok is a közlekedés általá­nos helyzetében. Ha valaki folytonosan azt tapasztalja, hogy mindig a szabályokat felrúgok járnak jól, s szinte már mindenki a buszsávban halad, ő meg a szabályköve­tésével képtelen előre jutni, akkor előbb-utóbb ő is kiáll a sorból. A szabályalkotó fel­adata lenne, hogy gondos­kodjék arról, ne kamatozzon, az ügyeskedés, mert csak így őrizheti meg az önkéntes jogkövetők bizalmát. A közlekedéshez kapcso­lódik a MÁV Biztosító esete is. A vasút révén az utolsó, az „állam” szót nevében idé­ző biztosító bedőlése aligha­nem komoly fejtörést okozott az illetékeseknek. A biztosító ügyfelei a szabályok szerint csak a megszűnés után szer­ződhetnek át más társaság­hoz, ám a tartalékhiány miatt félő volt, hogy az egyesület nem tudja majd kifizetni a tagjai által okozott károkat. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), miköz­ben a negyedéves kötelező díjfizetés elmulasztásának súlyos következményeivel ri­ogatott, egyben sikerrel hi­tegette a biztosító ügyfeleit, hogy az átállásra majd a ne­gyedév végén kerülhet sor. Sokan felültek, fizetettek, s most bottal üthetik a pén­zük nyomát, az utolsó pilla­natban ugyanis a felügyelet az egyesület augusztus 15-i megszüntetése mellett dön­tött. Most tehát új biztosító után nézhetnek, a negyed­évből hátralévő időszakra jutó összeg visszafizetésé­re pedig semmi reményük. Megint az járt tehát jól, aki az utolsó pillanatig halogatta a fizetést, neki ugyanis az át- szerződésig most csupán két­heti díjat kell lerónia. Persze érthető, hogy a MÁV ÁBE ügyfelek által oko­zott károk elszenvedőinek biztonsága megkövetelte a mielőbbi pénzügyi rendezést, ám nem ártott volna mérle­gelni, hogy megéri-e ezt úgy tenni, hogy egy állami szerv szavában kételkedők érezzék utólag igazolva magukat. Éppenséggel az sem erősíti a bizalmat, hogy ezt pont az a szerv teszi, amelyik alapo­san ludas abban, hogy idáig fajulhattak az események Kocsis Kristóf főszerkesztő

Next

/
Thumbnails
Contents