Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-08-08 / 31. szám

Ferencváros 2008. augusztus 8. 3 KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK ÖTÓRAI TEA Polgármesteri fogadóóra Dr. Gegesy Ferenc: Minden hónap utolsó szerdáján, 12.00-16.00 óráig. Bejelentkezés az előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Helye: Polgármesteri Hivatal 1/22. Alpolgármesterek fogadóórái Bánsághi Tamás: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00 óra között, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Hardi Róbert: Alpolgármesteri fogadóóra minden hónap utol­só szerda 12.00-14.00 Bejelentkezni előző hónap utolsó mun­kanapján, az ügyfélszolgálati irodán lehet. Telefon: 215 1077 / 211, 212-es mellék. Helye: Polgármesteri Hivatal II. em. 38. Pál Tibor: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00- ig, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hó­nap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Képviselők fogadóórái Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok (5. vk.), Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor. 06/20-949-2446 Bánsághi Tamás, a Fővárosi Közgyűlés tagja (9. vk.), MSZP: minden hónap első csütörtökén, 16.00-18.00 óra között az MSZOSZ-irodában: 1095 Budapest, Mester u. 59. Bejelentkezés nem szükséges. Hadzijaniszné Törőcsik Judit egészségügyi tanácsnok (7. vk.), MSZP: minden hónap második keddje, 16.00-18.00-ig, Telepy utcai általános iskola. Hidasi Gábor (15. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 9.00­11.00- ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, 06/70-946-1011, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Hidasi Gyula (12. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 10.00­12.00- ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Intzoglu István fővárosi küldött (14. vk.), MSZP: minden hónap második hétfője, 16.00-18.00-ig, Rönk-iroda, Toronyház u. 3/B. Jelinek Benjámin Gábor (2. vk.), Fidesz-KDNP: sze­mélyes kapcsolatfelvétel: 06/70-518-3756. Kandolka László településfejlesztési tanácsnok, (1. vk.) Fidesz-KDNP- frakcióvezető: minden páros hét keddje, 16.00-20.00-ig, Lónyay u. 48. Előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/20-510-7425; kandolka@gmail.com Martos Dániel (4. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap má­sodik szerdája, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Ruzsics Milán informatikai tanácsnok (6. vk.), MSZP: elő­zetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-4278. Sajó Ákos (11. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első péntekjén, 16.00- 18.00-ig, 06/20-975-8262, Aszódi úti önkormányzati iroda. Tímár Gábor (10. vk.) MSZP-frakcióvezető: minden hónap utol­só csütörtöké, 18.00-19.00-ig, FMK, Haller u. 27.1/14. Veres László (8. vk.), Fidesz-KDNP: minden hó­nap első hétfője, 15.00-18.00-ig vagy előzetes egyezte­tés alapján bármikor: 06/30-250-2249, FESZ-iroda. Zombory Miklós (3. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második csütörtöké, 16.00-18.00-ig vagy sürgős esetben a 06/20-926- 5633-as telefonon, a Bakáts téri általános iskola könyvtárában. Bállá Ágnes, Fidesz-KDNP: előzetes egyeztetés alapján bármikor. Tel.: 06/20-669-3810; e-mail: balla.agnes@freemail.hu Bézsenyi Ákos, MSZP: minden hónap második csütörtöké, 18.00-19.00 óráig, Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola, Lónyay u. 4-8. fsz. 12. Bodó Márton, Fidesz-KDNP: előzetes megbeszélés sze­rint: 06/20-523- 9503 vagy bodo.marci@freemail.hu Dr. Cziráki Szabina, európai és pályázati ügyek tanácsnoka, MSZP: előzetes telefonos egyeztetés alapján: 06/-20-663-0507. Emődy Zsolt SZDSZ-frakcióvezető: Előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 06 20 966-0345; e-mail: emodyzs@gmail.com Hubert Béláné SZDSZ: bejelentkezés alapján bármikor: 247-1052. Kammermann Csaba, Fidesz-KDNP: előzetes beje­lentkezés alapján bármikor: 06/20-499-9569. Mezey István, Fidesz-KDNP: minden hónap máso­dik keddje, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Szilassy Gábor Cézár kereskedelmi és idegenforgalmi tanács­nok, MDF: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-1077 Teljes életet akarok élni Beszélgetés Kálid Artúr színművésszel 38. születésnapján A múltam nélkül nem tudom, kitört volna-e belőlem a vágy, hogy színész legyek Kálid Artúr számára nincs nyár. A Ráday utcában, a Pa­ris, Texasban beszéltük meg a találkozót, ahová a szink­ronstúdióból érkezett. Színpa­don és filmen ez nem látszik, de már nem az a vékony fiatal­ember, aki húsz évvel ezelőtt a Ki mit tud?-on katonaruhában bemasírozott az ország köztu­datába.- Szeret enni?- Igen.-Mi a kedvenc étele?- A szabolcsi töltött káposzta, paradicsomosán, szalonnával, édes káposztalevélbe töltve, ahogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Berkeszen, abban a faluban készítik, ahol állami gondozásban felnőttem.- Miért került állami gondozásba?- Mert az anyám nem tudott, nem akart, nem mert vállalni, és otthagyott a kórházban.- De azért csak ismeri a szü­leit?- Találkoztam anyámmal, él­tem is nála 5 és 8 éves korom között, majd 26 évesen újra megkerestem. Néha még most is beszélünk egymással tele­fonon. Sok ideig nem voltunk egymással, és a vérség csak egy dolog, a lelki függőség nem ettől alakul ki. Próbáltam többször is, többet megtudni a múltról, de ő azt válaszolta, hogy bezárt egy fiókot, és nem hajlandó azt többé kinyitni. Apámról is csak annyit mon­dott, hogy hol él és hogy hívják. Találkozásunk a véletlen műve volt. Magyarországon tajjult, de visszatért Bissau-Cfuíneába. Egyik iskolatársa, akivel egy helyről származnak, még itt él, és amikor megjelent egy nyi­latkozatom az egyik lapban, hazavitte apámnak, aki erre levelet írt nekem. Levelezni kezdtünk, majd néhány évvel ezelőtt, a feleségemmel, Mu­rányi Tündével, aki szintén szí­nész, meglátogattuk őt, és ott élő 12 testvéremet. Az egy jó kaland volt, de rettentő messze él, s ahhoz, hogy egy ismeret­ség kapcsolattá váljon, kom­munikálni, érintkezni kell.- Kik voltak azok, akikhez kö­tődött?- Az intézeti gyerekek ré­szint bizalmatlanok, részint nagyon szeretnének tartozni valakihez, akiktől őszinteséget kaphatnak. Keresik a lehetősé­get, hogy akár valamelyik pe­dagógushoz, akár valamelyik falubéli emberhez közelebb ke­rülhessenek, hogy családhoz tartozhassanak, noha egyéb­ként nagyon nehezen enged­nek közel magukhoz bárkit. Ez velem is így volt. Nekem Szerdi Béla, az otthon helyettes veze­tője és felesége lettek a pótszü- leim, akikkel igazi, életre szóló barátságot kötöttem. Ilyen fontos pont az életem­ben még a Winkler család itt, Budapesten, akik szerettek volna örökbe fogadni 9 éves koromban, de anyám nem mondott le rólam, így ez meg­hiúsult. Minden iskolai szüne­temet velük töltöttem, nagyon szoros kapcsolat alakult ki köz­tünk, olyannyira, hogy gyér- j§ mekeim, Tamás és Rebeka az ő s vezetéknevüket viselik.- Miért?- Én valójában Majorosnak £ születtem, az anyám első férje után, de nagykorúságom előtt a névadóm nem engedte tovább használni ezt a nevet. Akkor lettem Békési, ami egy fiktív név volt. Amikor 18 éves let­tem, megkértem Winkleréket, hadd vehessem fel az ő nevü­ket. Szerettem volna, ha nyoma van annak, hogy összetarto­zunk, és szerettem volna, ha a gyermekeim egy olyan nevet visznek tovább, amihez érzel­mi közünk van. Az eddigiek­hez ugyanis nem volt.- Nagy hangsúly tfekteta. kom­munikációm ésxiz őszinteségre. Milyen a kapcsolata a gyerme­keivel?- Szigorú apa vagyok, min­den apróságért rájuk szólok, bár tudomásul veszem, hogy önálló egyéniség mindkettő. Nem idomítani kell őket, ha­nem példát mutatni nekik, olyan erkölcsi kapaszkodó­kat adni, amelyeket később fel tudnak használni, hiszen idol­ként tekintenek a szüleikre, és ezzel nekünk nagyon jól kell tudni sáfárkodni. Ebben látom a gyermeknevelés felelősségét, amelyet csak következetesen lehet beteljesíteni.- Minek köszönheti, hogy nem vált deviánssá?- Talán fatalista megállapítás, de azt gondolom, kellettek ezek a színterek az életemben. Ettől lettem ilyen, amilyen vagyok. Nem tudom, hogy e nélkül ki­tört volna-e belőlem a vágy, hogy feltétlenül színész legyek. Gyakran hívnak díszpinty­nek az állami gondozottakhoz. Ott mindig elmondom, hogy az én példám egyedi, és nem kell és lehet csak arra készül­ni, hogy valaki színész legyen, pusztán, mert állami gondo­zott, és akkor foglalkoztatják is, meg viszonylag jól is él be­lőle, meg szép lakása van a Rá­day utcában. Ez speciálisan az én életem. Ahhoz, hogy a saját életén változtatni tudjon bárki, kell az a kitörési vágy, amely segíti abban, hogy saját köze­géből kikerüljön. Ez bennem megvolt, talpra akartam állni, saját jogon családot alapítani és teljes életet élni.- Milyen érzés félvérként ma­gyar színésznek lenni? Nem korlátozza szereplehetőségeit a bőrszíne?- Ez nem az én korlátom, ha­nem azoké, akik a szerepeket osztják. Most már talán kevés­bé, de éreztem egy kis bátorta­lanságot ez ügyben. Az utolsó öt évemben azonban épp olyan szerepeket játszottam, ame­lyeket egyáltalán nem rám írtak. Összetalálkoztam Trisz­tánnal, aki egy germán legen­da, Ádámmal, aki szintén nem félvér. De vannak rendezők, akik vallják, hogy ezzel nem kell foglalkozni, mert az a fon­tos, ami a színpadon történik, ott kell mindent megtennem azért, hogy ez a kérdés fel sem merülhessen a nézőkben.- Mit szeret leginkább játszani?- Mindenfélét szeretek játsza­ni. Igazából az sem szempont, hogy fő- vagy epizódszerep, bár jobban esik egy színésznek, ha tudja, hogy egy egész estét el tud vinni a hátán. Nekem ebben az egészben a csapatjáték a fontos. Van két előadásunk, a G.Ö.R.CS. és a S.Ö.R, ami le- lőhetetlen, zsúfolt házzal játsz- szuk mind a mai napig.- Itt él Ferencvárosban, mit je­lent önnek a kerület?- Ez már nem az a Ferencvá­ros, amelyikbe ideköltöztünk. Azt sokkal jobban szerettem, mint ezt a mostanit, konkré­tan a Ráday utcát. Nagyon jó végigsétálni az utcán, és büsz­keséggel tölt el, hogy itt lakom, és látom, hogy a turisták fény­képezik a házunkat. Amikor ideköltöztem, mindent meg­kaptam szinte egy helyen, él­veztem a belvárosi lét előnyét, hogy kéznyújtásnyira van min­den. Ez megváltozott. Hihetet­lenül hangulatos, de hiányzik a kefebolt, a sokféle üzlet. Ferencvárosról meg azt gon­dolom, ha nem érezném itthon magam, akkor biztos elvágyód­nék, mert az vagyok, aki, ha valahol nem érzi jól magát, ak­kor továbblép. Solténszky Kornélia NÉVJEGY 1970. augusztus 14-én született Pályája az 1988-as Ki mit tud?-dal indult 1993-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola drámai szakán 1991-től a Vígszínház tagja 1997-től szabadúszó Jelenleg a Bárka tagja, de játszik a Vígszínházban és a Vidám Színpadon is. Díjak: Souvenir-díj, 1996 Kerületi országgyűlési képviselők fogadóórái: Dr. Gegesy Ferenc: minden hónap utolsó szerdáján, 17.00-20.00-ig, bejelentkezés a titkárságon, a 217-1725-ös telefonon. Pál Tibor (13. vk.): minden hónap második péntekén, 16.00 órá­tól a József Attila-lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/B). Dr. Kökény Mihály: a nyári hónapokban előzetes telefonos egyeztetés alapján. A munkaidőben hívható telefonszám: 441-5102 KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK • A Kálvin tér környezeté­ben a közlekedési helyzet „fokozódik". Közműépítés mi­att mindkét irányban csak egy-egy sávban lehet közle­kedni a téren. Folytatódik a villamospálya felújítása a Kis­körúton, beleértve a Vám­ház körúti szakaszt is, ahol felszedték a régi síneket és az ágyazatot. A 47-49V vil­lamospótló autóbuszok leg­alább augusztus végéig nem tudnak eljutni a Deák térig, hanem az Astoriánál az Urá­nia mozi felé kanyarodnak, és onnan fordulnak vissza. • Augusztus 4-étől 17-éig a Csepeli Szennyvíztisztító bekö- tőútjának építése miatt a HÉV helyett autóbuszok járnak a Boráros térről Csepelre, hét­köznapokon a Szent Imre térig, hétvégeken a Csepel Plazáig. Ez idő alatt módosul a 12-es busz útvonala, a hídról leka­nyarodva a Soroksári út, Haller utca szervizútja, Soroksári út szervizútja, Dandár utca, So­roksári út, Boráros téren ke­resztül vezet. A buszok a Haller utcánál, valamint a Boráros té­ren az éjszakai 906-os megál­lójában vesznek fel utasokat. • A Viola utcában - a Balázs Béla utca és a Mester utca között - közműépítés miatt út­szűkület zavarja a forgalmat. • A Szabadság híd felújítá­si költségeinek felét, mintegy 2,5 milliárd forintot az Európai Unió állja. K.Á. Népszerű a dunai hajózás Akár a tömegközlekedést is szolgálhatná (folytatás az 1. oldalról)- Ezekből a városokból - a környezetet a közúti közlekedés­nél sokkal kevésbé terhelve - alig háromnegyed óra alatt Budapest központjába lehetne érni, s az sem utolsó szempont, hogy az in­gázók így nyugalomban, stressz és idegeskedés nélkül utazhat­nának. Ehhez azonban nemcsak a vízen, hanem a szárazföldön is jelentős beruházásokra lenne szükség - reagált felvetésünkre Kautz István. Ha már a mindennapi hajó­zásról beszélünk, akkor ejtsünk szót a BKV-ról is, hiszen nekik is van egy tizenegy hajót számláló személyszállító flottájuk, ame­lyet - hajózási szezonban - me­netrend szerint három útvonalon közlekedtetnek: a Boráros térről a Rómaifürdőig, Megyeitől Pün­kösdfürdőig, Soroksár, Molnár­szigettől pedig a csepeli Hollandi útig hajózhatunk ezeken a jára­tokon. A hajózás persze nem mű­ködhet kikötők nélkül. Aligha gondolnánk, hogy - mind a víz, Évente száznál több szállodahajó köt ki Budapesten, egyebek közt a Nehru parton mind a part „oldaláról” - mennyi engedély szükséges egy kikötő létesítéséhez. Ami - bár roppant egyszerű szerkezetnek tűnik - 30-40 millió forintba is kerülhet, s költségeinek megtérülésére jó­formán csak akkor van esély, ha az óriási szállodahajókat is képes fogadni.- Budapesten három cég mű­ködtet kabinos hajók fogadására alkalmas kikötőket, ezen a terüle­ten komoly a verseny - mondta a marketingvezető. - Évente száz­nál is több külföldi szállodahajó érkezik a fővárosba, ezért nem ritka, hogy három hajó is horgo­nyoz egymás mellett. Ez azonban a maximális szám, ha még egy melléjük állna, szinte alig marad­na valami a „nyílt vízből” - tette hozzá mosolyogva. S vajon mi a helyzet a kisebb hajókkal, motorcsónakokkal? Ők hol közlekedhetnek, hol köthet­nek ki, s egyáltalán milyen sza­bályok vonatkoznak rájuk?- A motorcsónakokat meg­lehetősen nehéz elhelyezni Budapesten, mivel erre a nem­zetközi forgalmat is bonyolító kikötők nem alkalmasak. Je­lenleg három helyen - az Óbu­dai szigeten, a Marina Partnál, illetve a ráckevei Duna-ágnál - vannak motorcsónakok tá­rolására alkalmas dokkok. Ám annak, hogy a motorcsónakot közlekedési, és ne csak hob­bieszközként használjuk, pél­dául ezzel járjunk munkába, ma nem is elsősorban az infra­struktúra hiánya, sokkal inkább a vízi közlekedésben részt ve­vők mentalitása szól ellen. Itt nincsenek olyan szigorú szabá­lyok, mint a szárazföldön, pe­dig ezek a hajók csaknem olyan gyorsan közlekednek, mint a közúti járművek. Nemrég az MO-ás hiújánál ■ történt halálos végű baleset, amikor szárnyashajó ütközött egy óvatlanul elé kanyaro­dó motorcsónakkal, de - mint Krautz István elmondta - ennél sokkal több esetben is csak a kapitány lélekjelenlétén múlik, hogy nem történik tragédia. Benke Hunor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents