Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-07-11 / 27. szám
5 Ferencváros 2008. július 11. A HÉT TEMAJA: ■ A HÉT KÉRDÉSE Megterül a befektetés Nyári körkép a ferencvárosi nyelvkurzusokról Új irodaház épül Koncentráltabb ügyintézés Alapszintig az átlagos képességű diáknak angolból 400, németből 440 nyelviskolai tanóra szükséges (folytatás az 1. oldalról) A budapesti Goethe Intézet azonban többhetes nyelvtan- folyamokra is közvetít hallgatókat Németországba, ahol a rendkívül intenzív nyelvtanulás mellett szabadidős és kulturális programokat is kínálnak a résztvevőknek. Lépjünk azonban egy házzal odébb, s kukkantsunk be egy Relaxa-nyelvtanfolyamra. Manapság újabb és újabb módszereket találnak ki a szakemberek, hogy megkönnyítsék a nyelvtanulók dolgát, közülük hamar kedveltté vált a relaxációs technika. „Úgy sajátítják el diákjaink az idegen nyelvet, mint gyermekként a magyart - magyarázza Zoltán Péter, az iskola tanfolyamszervezője. - Olyan, mintha a nyelvtanuló külföldi környezetbe csöppenne: több ezer mondatot hall és tanul meg egy tanfolyam alatt. Először magyarul hangzik el a szöveg, majd minden legalább hétszer ismétlődik, a legfontosabb mondat pedig tizennégyszer. Ez a siker egyik kulcsa. A szavak mellett nagy hangsúlyt fektetünk a nyelvtanra is.” A relaxációs módszerrel állítólag kevesebb időt kell tanulásra fordítani. Zoltán Péter elmondása szerint előfordult, hogy diszlexiás fiatal jelentkezett hozzájuk, aki sikeres középfokú vizsgát is tett, jóllehet, az ilyen problémával küzdők tanulmányaik során felmentést kapnak a nyelvtanulás alól. A nyelv elsajátításának leghatékonyabb módja azonban az, ha a helyszínen ragadnak ránk az idegen szavak, kifejezések. „Leggyakrabban Angliába, az Egyesült Államokba, Németországba, Kanadába utaznak a magyarok nyelvet tanulni. A kezdőtől a felsőfokra felkészítő vizsgáig tudunk kurzusokat ajánlani” - tudjuk meg Vér Diánától, a IX. kerületben működő Inside Word munkatársától. Akár rövidebb időt is érdemes anyanyelvi környezetben tölteni. Családoknál és kollégiumokban is tudnak a tanfolyamot szervezők szállást foglalni az érdeklődők számára. Jelenleg egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam 200-250 ezer forintba kerül. Ez azonban csak a szállást és a tanfolyam költségét tartalmazza. S hogy milyen élményekkel térnek vissza a diákok? Kiss Virág ősszel három hónapot töltött Londonban, szervezett nyelvtanfolyamon vett részt. A 24 éves, ferencvárosi logisztikus tapasztalatai vegyesek: „Alapfokú nyelvvizsgával érkeztem Angliába - meséli -, és sajnos be kellett látnom, hogy az itthon szerzett tudásom nem ér semmit. Két hónap kellett hozzá, hogy belerázódjak a kinti életbe, és jól meg tudjam értetni magam angolul. Az első két hét után haza akartam jönni, végül nagyon sajnáltam, hogy anyagiak hiányában nem maradhattam tovább. Az is érdekes, hogy odakinn épp a magyaroktól kaptam a legkevesebb segítséget a tanuláshoz.” Azt senki sem állítja, hogy a nyelvtanulás könnyű vagy olcsó lenne, de a tapasztalat azt mutatja, hogy mindenképpen megtérülő befektetés. ■ (folytatás az 1. oldalról)- Az általunk készíttetett értékbecslés szerint 80 millió forint, amelyet hajlandók is kifizetni, egyben a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda területét ingyenesen, a Közbeszerzési Iroda területét, valamint az új irodaház építésének idejére a Ráday 57-ben működő egységek átmeneti elhelyezésére még szükséges 1200 m2 irodafelületet két évig - mintegy 15 millió forint bérleti díjért - rendelkezésünkre tudja bocsátani. Ezzel megnyílt az út arra, hogy a Ráday utca 57. - amely egy korszerűtlen és kicsi épület - sorsa is rendeződjön. A telekeladás után - amelyre pályázatot írtunk ki - itt felépül egy többemeletes irodaház, melynek több mint a felét az önkormányzat visz- szavásárolja, és beköltözhet a szétszórt hivatal, s bár még mindig négy helyen működne, mégis egy helyre, a Bakáts tér környékére koncentrálódna az ügyintézés. Az egyesítés folytán felszabaduló és ezáltal eladható ingatlanok vételárából pedig meg lehet vásárolni az új irodákat a Lónyay utcai oldalról, mert azok olcsóbbak, mint a Ráday felőliek. Ez a leggazdaságosabb megoldás az önkormányzat szempontjából.- Miért nem saját beruházásként épül fel az irodaház?- Az egyik indok az, hogy pénzügyileg ez az akció 2010 nyarára csak így valósítható meg. Ha a pályázaton győztes vállalkozó tudja tartani az időt, akkor a kiürítésre váró ingatlanok 2010 februárjában eladhatóvá válnak, és a befolyó összegből fizethetünk. Ha saját beruházásként készülne, akkor sem lenne olcsóbb, és semmi sem indokolja, hogy amit a piaci szereplők jobban meg tudnak oldani, azt az önkormányzat feleslegesen felvállalja, hiszen a bonyolítással nagyon sok gond adódhat. így nem nekünk kell a tervezéssel, engedélyezéssel és kivitelezéssel járó pénzügyi és technikai problémákat felvállalni és megoldani. Solténszky Kornélia Itt egy többemeletes irodaház épül majd Végre megvalósulhat a kulturált kutyasétáltatás Első körben 24 kutyapiszokgyűjtőt helyezett ki a kerület Martos képviselő szerint a kutyapiszok eltakarítása alapvető köztisztasági feladat (folytatás az 1. oldalról) A következő néhány hónap lesz a hatékonyság fokmérője - mondta el lapunknak a képviselő, aki bízik abban, hogy a kerület polgárai vannak olyan érett gondolkodásúak, hogy a zacskókat rendeltetésszerűen fogják használni. Szentpáli-Gavallér Csaba, a Feszofe Kht. vezérigazgatója arról számolt be, hogy korábban már néhány gyűjtőedényt kihelyeztek, ezeket az első időszakban kissé idegenkedve fogadta a lakosság, de a kutyatulajdonosok fokozatosan elkezdték használni. „Akadnak olyanok is, akik azzal szórakoznak, hogy elviszik a kihelyezett műanyag zacskókat. Ennek ellenére egyre több kutyatulajdonos használja a gyűjtőzacskókat, s reményeink szerint ez a rendszer egy-két év múlva megszokottá válik, s a kezdeti 10 százalékról akár 50- re gyarapodhat használóinak száma” - fejezte ki reményeit. Szentpáli-Gavallér úgy gondolja, nagyon fontos a média szerepe is a környezet ilyesfajta védelmének népszerűsítésében. A tervek szerint - a kihelyezést követően - a zacskókat heti két alkalommal cserélik majd, a veszélyes hulladéknak minősülő kutyapiszkos zacskók összegyűjtését pedig a Feszofe Kht. munkatársai napi rendszerességgel végzik. A felügyelet és a felvilágosító munka a szociális foglalkoztató munkatársainak és a parkőröknek a feladata, de számítanak a lakosok segítségére is. Martos képviselő szerint ez mindenki érdeke, hiszen a kutyapiszok számos fertőzés melegágya, így az eltakarítása nem csak a városkép és a turisták miatt fontos, hanem alapvető köztisztasági feladat kell, hogy legyen. „Kutyatulajdonos és kisgyermekes anyuka lévén különösen fontosnak tartom a kulturált kutyasétáltatást. Sajnos, vittem már a kisfiámat játszótéren, közparkban szerzett betegség miatt orvoshoz, így azóta sokkal óvatosabb vagyok. Én biztos, hogy használni fogom a zacskókat!” - lelkesedik Kovács Ildikó helyi lakos. „Örülök, hogy végre valamiben egyetértettek a politikusok” - mondja Pintérné Mária, aki ugyancsak a kerületben lakik. Közvetve a köztisztaság fenntartását is segíthetné a kutyák azonosítócsippel való ellátása is, bár ez a szakemberek szerint nagyon költséges és - egyelőre - nehezen alkalmazható megoldás. Dr. Argay György állatorvos elmondta, hogy ha a ferencvárosi önkormányzat átvállalná a csipbeültetés költségeit, akkor komoly összegre lenne szükség, hiszen a kutyák 20- 30 százaléka cserélődik évente a kerületben, ezért minden évben újra biztosítani kellene a csipbeültetés kieső ösz- szegét. Emellett sok a nem Ferencvárosba tartozó, de itt sétáltatott kutya is. „Arra is megoldást kellene találni, hogy a parkokban »járőröző« közterület-felügyelők minden kutyához oda merjenek menni, és néhány centiméterről le merjék olvasni az azonosítót, köztük a vérebekét is” - mondja az állatorvos. A csiprendszerről egyelőre olyan rendelet van érvényben, amely szerint minden külföldre utaztatott kutyát, macskát, vadászgörényt el kell látni azonosítóval. Várhatóan 2011- től már idehaza is kötelező lesz valamenyi ebet csippel ellátni. Magyar Ágnes Zsófia Felfrissíti idegennyelv-tudását, mielőtt nyaralni menne külföldre? BeczeTóth Anna kereskedő Elsősorban Magyarországon szoktunk nyaralni, de ha külföldre utazunk, sem gondoltam még nyelvtanulásra, van épp elég dolgom egész évben, nem tudok még nyelvtanfolyamra is járni. Eddig is jól elboldogultam nyelv nélkül, és ahol jártunk, majdnem mindig volt olyan kísérő, aki segített, ha kellett. Pintér József üzletkötő Nyelvtanfolyamra ugyan nem iratkozunk be, de szoktunk venni valamilyen úti szótárt, amelyben mondatok is vannak a mindennapi életre vonatkozóan, például hogyan kell útbaigazítást kérni. Angolul egyébként viszonylag jól elboldogulunk, ez általában elég szokott lenni. Runyó Péter egyetemi hallgató Könnyen tanulok nyelveket, szinte folyamatos tanulásban vagyok. Ha netán olyan országba mennék, amelynek nyelvét nem beszélem, akkor vennék egy szótárt. De számomra elérhető távolságban nem nagyon van olyan hely, ahol nem értik meg az angolt annyira, hogy az ne lenne elég. Szabó Zsombor vállalkozó Nem tanulok. Görögországba szoktam utazni, ott meg már mindent ismerek, amire szükség van. A vendéglőkben szinte mindenhol van magyar felszolgáló, és nem láttam még olyan görög üdülőhelyet sem, ahol ne lenne egy magyarul beszélő idegenvezető, aki a nehezebb ügyekben se$t. JUT ESZEMBE... Bicikli Nem sikerült. Az unió a fogyasztás csökkentésében érdekelt, ezért nem támogatja az üzemanyagok adótartalmának csökkentését, mint azt Magyarország Brüsszelben kezdeményezte - a világpiaci árdrágulást ellensúlyozandó. Egyes szolgáltatási területeken viszont nincs ellenükre az alacsonyabb áfakulcs, a közlekedésben azonban legfeljebb a kerékpárjavítás lenne ebbe a körbe sorolható. Ez utóbbi persze aligha oldja meg a hazai közlekedési gondokat, de legalább a bringá- sok örülhetnek. Mert biciklizni jó. Hétvégén, tóparton, erdei utakon, távol a benzingőztől mindenképpen. Arról persze, hogy a drótszamár, mondjuk, Budapesten egyáltalán felmerülhet-e mint a mindennapi munkába járás eszköze, már igencsak megoszlanak a vélemények. Az utcák szűkek, a sávok keskenyek, nem fér meg egymás mellett bicikli és autó. A vezetők ráadásul agresszívek, s konfliktus esetén a rövidebbet csakis a „puhatestű” húzhatja. Alighanem az egészségügyre is komoly pluszterhek hárulnának, ha kerékpárosok ezrei szippantanának jó mélyeket reggelente pedáltaposás közben a fővárosi szmogból. Sokan eleve nem is pattanhatnának nyeregbe, mások pedig teljességgel elképzelhetetlennek tartják, hogy, mondjuk, öltönyben kerekezzenek be a hivatal elé. Nem így külföldön, ahol akár kiskosztümben is vígan pedáloz- nak, görkoriznak a munkába, a hátizsákban meg ott lapul a tűsarkú cipő. A különbség annyi, hogy ott erre kiépült az infrastruktúra. Kerékpárutak összefüggő hálózata szövi át a várost, s ezek létrehozására aszfaltot, s nem csak sárga festéket használtak. Van elegendő P+R parkoló és a metrómegállók, pályaudvarok környékén hatalmas biciklitárolókat építettek ki. A biciklizés ugyanis tömegessé válván sajátos új gondokat vet fel. Hannoverben például - ahol a biciklizés már „tömegközlekedési” forma - a fél város házfalain ott díszeleg a tábla, hogy „kerékpárt a falnak támasztani tilos!” Ferencvárosban elvileg jók a kerékpározás feltételei, a hajdani rozsdaövezetben kialakuló utcákban könnyű lenne helyet teremteni a kerékpárosoknak, a belső városrészek forgalomcsillapított vagy sétálóutcáiban is biztonságosan lehetne kerekezni. Mit sem érnének azonban egy kerület erőfeszítései, hiszen a lényeg éppen a kerékpáros közlekedés összefüggő rendszerének kialakítása lenne. Erre azonban pénzt kellene áldozni, s gazdája kellene, hogy legyen a projektnek. Ehhez képest - mint közlekedési híreink között olvasom - éppen most szüntették meg az erre létrehozott miniszteri biztosi pozíciót... Kocsis Kristóf főszerkesztő
