Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-07-04 / 26. szám

Fotó: UIP-Dunafilm 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. július 4. MOZISAROK Kung Fu Panda A kung fu és egy pandamackó kapcsolata finoman szólva is érdekes párosítás - csakúgy, mint például egy morcos zöld ogre és egy szómenésben szenvedő szamár barátsá­ga. Azonban mindkét eset­ben hatalmas kasszasiker a végeredmény. A sort persze folytathatnánk egy csapat- nyi állatkerti szökevénnyel is, akik anno Madagaszkárt tűz­ték ki úti célul, vagy egy tava­lyi mókával is, amikor Barry, a felháborodott méhecske in­dított polgári pert a mézrabló emberiség ellen. Ezekből az első olvasatra kissé groteszk történetek­ből a DreamWorks stúdió animációs részlegének ki­váló munkatársai tanulsá­gos és roppant szórakoztató csodákat varázsoltak a mo­zivászonra. A DreamWorks Animation csapatának al­kotása (többek között) a Shrek-széria, a Madagaszkár a Mézengúz, a Cápamese és a Túl a sövényen is, mint a stúdió legemlékezetesebb és legsáceresebb rajzfilm­jei, igaz*ezekben azdfisetek- ben a „rajzfilm” már nem a legpontosabb kifejezés. A számítógépes mozgókép­animációt a 3D-technikával ötvöző, új technika egy im­már teljesen külön iparágat képvisel Hollywoodban, és lassan, de biztosan kiszo­rítja a hagyományos eljá­rással készült produkciókat. Ezért is jelenthet immár kis­sé nosztalgikus élményt a hazai mozikban még látha­tó új Lucky Luke-rajzfilm, az Irány a vadnyugat!, mely nem rosszabb, mint az új va­rázslatok, egész egyszerűen csak más, és mint ilyen, egy lassan eltűnő megoldások­kal létrehozott műfaji irány­zat talán utolsó, ráadásul európai összefogással létre­hozott képviselője. De tér­jünk vissza az álomgyár új animációs csodáihoz és az ezekkel kapcsolatos érdekes­ségekhez. A Shrek-trilógia (mely immár biztos, hogy két év múlva folytatódik) és a Madagaszkár (mely­nek folytatása szintén elő­készületi fázisban van) az egész világon kasszasikerré és közönségkedvenccé vált, amelynek eredményeként a Disney stúdió, valamint an­nak leányvállalata, a Pixar egyik pillanatról a másikra elvesztette monopolhelyzet­ét. (Bár az ő alkotásaik leg­alább annyira színvonalasak és sikeresek, mint a „régi­új” konkurencia varázsla­tos meséi.) Apropó siker: a Kung Fu Panda című, új DreamWorks-produkció ed­dig csak Amerikában több mint százhatvanmillió dol­láros bevételt ért el, és még mindig a Box Office-lista első tíz tagja között van, ami - tekintettel a hatalmas nyári filmdömpingre - nem kis teljesítmény. Az új családi móka főhőse Po, a meglehetősen lusta és kissé túlsúlyos panda, akit a folyamatos és nagy mennyi­ségben történő táplálékbevi­telen, valamint a kung fun kívül más nem igazán érde­kel. Po szeretne igazi harc­művésszé válni, de már a fentiekből is érezhető, hogy hol a probléma. Azonban egy ősi mítosz beteljesítésére tel­jesen váratlanul kiválasz­tott hősünk sorsa hirtelen megváltozik* Legendás pél­daképeivel, Sáskával, Ma­jommal, Tigrissel, Viperával és Daruval együtt tanulhat­ja a különböző technikákat a meglehetősen nagy türe­lemről tanúbizonyságot tevő Shifu mesternél. (Po lelke­sedése ugyanis önmagában természetesen nem elég - a nézők legnagyobb mulatságá­ra.) Hamarosan feltűnik még a történetben Tai Lung is, a kis csapat gonosz ellenlábasa, akivel számos fordulat után Pónak kell szembeszállnia. Ekkor derül ki, hogy Po gyen­géi erényeivé is válhatnak, ha ügyesen taktikázik... A látvány ismét lenyűgöző, minden tökéletesen valóság­hű, a fűszálaktól a panda­szőrszálakig. John Stevenson rendező így vall a humoros és izgalmas meséről: „Szeret­tünk volna olyan filmet készí­teni, amelyből a gyerekeink tanulhatnak valamit. »Légy önmagad hőse!« - ez azt je­lenti, hogy ne a környezeted­től várd a válaszokat. Ne várd, hogy helyetted valaki más te­gye jóvá a dolgokat. Képes vagy elérni bármit, amit sze­reméi, ha elég elszánt vagy Le­gyél a lehető legjobb!” CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el július 14-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Ház­ban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejt­sék el feltüntetni telefonszá­mukat vagy egyéb elérhe­tőségüket) E heti kérdésünk: Milyen állat Tai Lung? A június 20-i szám filmes játékának megfejtése: A tégla volt. Nyerteseink: Szécskai Gábor és Vajda Sándor A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Carmina Burana és igényes zenei csemegék a FeFén A Szegedi Kortárs Balett előadását és három remek együttes közös koncertjét élvezhettük Az elmúlt hét végén is való­di különlegességekből cse­megézhettek a Ferencvárosi Fesztivál látogatói Június 27-én a Szegedi Kortárs Balett társulatának néhány éve bemutatott produkciójá­ban, Carl Orff Carmina Burana című zeneművére koreografált táncjátékában gyönyörködhet­tünk. Orff művét 1937-ben mutat­ták be először, s a XX. századi zeneirodalom máig legnépsze­rűbb darabjai közé tartozik. Első, O, Fortuna című, lüktető ritmusú, himnikus, indulósze­rű tételét legalábbis mindenki ismeri. Orff XIII. századi latin- német-ófrancia nyelvű, profán verskódexből válogatott ver­sekhez írt zenét. A művet ere­detileg színpadi játék, tánc, sőt vetített képek kíséretében adták elő, ma többnyire színpad nél­kül, oratóriumszerűen játsszák. A sodró lendületű, válta­kozó ritmusú, lüktető kórus­részletek lírai dalbetétekkel, a középkori gregoriándallamo­kat idéző szoprán- vagy bari­tonszólókkal váltakoznak. A Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás vezetésével nagyszerűen kihasználta a zenében rejlő lehetőségeket, és nagyon látványos, magá­val ragadó előadást hozott létre. Juronics öntörvényű­én kezeli a művet, a közép­korból visszalépve egy ősi, primitív világba vezet ben­nünket, s egy tétován formá­lódó közösség életét, annak félelmeit, vadságát, tobzó­dását, kegyetlenségét és örö­meit mutatja be. A táncosok szedett-vedett, rongyszerű gúnyákban, forgácsnak, el­száradt, koszos fűnek ható hulladékkal teleszórt színpa­don, kifejezetten nehezített körülmények között mozog­nak - zseniálisan. Szigorúan megkomponált előadás ez - egy nagy tehetségű, karizma­tikus vezető irányításával. Szigorúan megkomponált előadás egy nagy tehetségű vezető irányításával A szegediek „kortárs” jel­legét sokan kétségbe vonják, hiszen nem szakadtak el telje­sen a klasszikus balett forma­világától, de számos elemet beemeltek a kortárs táncból is. így sok kelléket használ­nak, egy fekete leplet például, mely egy óriásbálványt takar, s mely alatt táncolnak, vagy egy ezüst-arany-vörös fémko­rongot. Az ezüstkorong körül járt férfikartánc az előadás egyik legszebb pillanata volt. Ugyanez a kellék szerepelt a líraian szép, akár klasszi­kusnak is mondható szerelmi kettősben, majd a zárójelenet­ben, amikor újra felharsant az O, Fortuna a fekete háttérre felkúszó, vöröslő napkorong előtt. A magasból csattan­va aláhulló vasláncok mint sorscsapások - vagy mint a közösségből kihulló életek - zuhantak a földre. Egy rendkívül fegyelmezett, kivételes tehetségű együttes nagy hatású, emlékezetes elő­adását láthattuk. Másfajta élményt kínált az igényes szórakoztató zene nagymestereinek június 29- ei, közös koncertje. A három zenekart - a Benkó Dixieland Bandet, a Budapest Klezmer Együttest és a Boban Markovié Orkestart - először láthatta együtt a fesztivál közönsége. A foci Eb ellenére „a csilláro­kon is lógtak”, s a színpad elé kihelyezett pótszékek is mind megteltek. Az est első fellépő­je a ferencvárosiak kedven­ce, a Benkó Dixieland Band volt. Benkó Sándor egyszer­re hozzáértőértő és hunyo­rai konferálásában egymás után következtek a dixie- mű­faj könnyednek tűnő, azonban briliáns hangszertudást kívánó slágerei. Ahogy dzsesszkörök- ben illik, a klarinétostól a ben- dzsósig mindenki improvizált a hangszerén, amit a hozzáér­tő közönség - akárcsak a zenei tréfákat - azonnali tapssal ju­talmazott. Az előadás fényét a két dzsesszénekes vendégmű­vész, Micheller Myrtill és Berki Tamás is emelte. Az első szünet után a Jávo­ri Ferenc „Fegya” által veze­tett Budapest Klezmer Band muzsikája csendült fel, ők is régi ismerősei a ferencváro­si zenekedvelőknek. Érdekes, hogy ugyanaz a hangszer - a klarinét - az alapja a kelet­európai tradicionális zsidó tánczenének is, mint a dixie- nek. A hangzás mégis más, mert itt jelentős szerep jut a hegedűnek, a harmonikának és a nagybőgőnek. Ami kö­zös volt a két produkcióban: a ritmus kiemelkedő szere­pe, a biztos hangszertudás, az improvizációs készség, a féktelen jókedv és a zenei humor. Másodszor lépett fel a ferenc­városi szabadtéri színpadon a Kusturica- és Bregovic-filmek kísérőzenéi révén világhí­rűvé vált, 13 tagú szerb re­zesbanda, a Boban Markovié Orkestar. Egy elektronikus dob és 12 rézfúvós hangszer szab­ja meg sajátos hangzásvilágu­kat. Annak ellenére „kivágták a rezet”, hogy feltört mikrobu- szuk miatt hiányos hangosí­tással tudtak csak a színpadra lépni. A zenekar vitathatat­lan vezetője Boban Markovié, azonban vezető szólistájává fia, Marko Markovié lépett elő, aki igazi virtuóza trombitájá­nak, amellett az előadás mó­kamestere is. A balkáni szerb, zsidó, cigány népzenét ötvöző koncert ismert dallamait már az előadás közben is a közön­ség vastapsa kísérte. Ferencz Zsuzsa- “ - Krivánszky Árpád A vasárnapi műsort a Boban Markovié Orkestar zárta Mi rejlik a tojásban? Illés Árpád kiállítása a Ráday Galériában A tojás a világ majd' minden kuturájában a szférikusnak képzelt kozmosz jelképe A Ráday Galéria Illés Árpád most megnyílt kiállításán a „Változatok tojás témára” című sorozatát mutatja be. A képek mindegyike tojástemperával ké­szült, a kis képek kartonpapírra, a nagyobb méretűek farostle­mezre vagy vászonra. Illés Árpád első, tojásformával foglalkozó képe 1958-ra datálható. Azután sokáig, a hetvenes évekig nem festett ilyet, de élete vége felé, utolsó festészeti korszakában ismét egy hosszú, meditativ so­rozatban foglalkozik a tojás jel­képpel - a mélységekbe merülő, távlatokba szökkenő szimbólum rendszerével. A tojás - jellegzetes elliptikus formájával - a világ majd’ min­den kultúrájában a szférikus­nak képzelt kozmosz jelképe, maga az életet hordozó csíra. Ugyanakkor alkímiai allegó­ria is, a „Matéria prímára” utal, melyből a filozófia tüzével ma­gát a bölcsek kövét költik ki. Fontosak, jelentéssel bírnak a tojás részei is. A héj, a hártya, a fehérje és sárgája mind fontos jelkép. Ha kettévágják a héját, a két fél jelképezi a felső és az alsó égboltot, vagyis az eget és a földet, a sárgája a napot, a fe­hérje a holdat. Ezen ismeretek nélkül Illés Árpád utolsó korszakának so­rozata, a „Változatok tojás té­mára” nem szemlélhető. Ezek az organikus absztrakciók, ösz- szetett formarendszerek nem születhettek volna meg, az er­ről szóló meditációk nélkül. Az alkotó újra és újra visszatér a gondolatok kiindulásához, újra kezdi építeni, mindig változtat­va az elemeket, és közben nagy­szerű képek születnek a keze alatt. Vizuális leképezése ez té- pelődéseinek. Képeit általában sötét alap­pal kezdi, ebből fejleszti tovább a kompozíciót. Az elliptikus formák mindig harmonikusan illeszkednek bele a nagy tojás­formába, nem valami fékeve- szett kavargásként, lágy íves vonalai mint égitestek pályá­ja, szigorú törvényszerűségek szerint rajzolódnak képein. Fi­noman, mégis dekoratívan megfestett organikus abszt­rakció jellemzi ezeket a műve­ket. Az egymásba hajló formák a rendre megidézett „tojásság” szinte összes jelentését megfo­galmazzák. A tojás mint az élő világ mátrixa, az embrió mint az új élet lehetősége - gondol­hatunk anyaméhre, benne mag­zattal, feltűnik a holdsarló is, körülötte a mikrokozmosszal. Megjelennek bábuformák, sze­mek és más antropomorfot idé­zőjelek is, melyek egy-egy betű - mint kiindulási vagy tovább­lépési pont - körül keringve a rendszerben megtorpanásra késztetik a kiállítás látogatóját a képek nézése közben. Illés Árpád képei nemzet­közi összehasonlításban talán Hans Arp festészetével, Barba­ra Hapworth és Henry Moore műveivel rokoníthatóak. Kár, hogy a kiállítást látogató kö­zönség csak halála után majd’ harminc évvel kezdi felfedez­ni műveit, munkásságát. Ezért nagyon időszerű ez a jócskán megkésett kiállítás itt, a Ráday Galériában, amelyet még au­gusztus 21-éig megnézhetnek az érdeklődők. Knox Június 27-én, este a hazai dzsesszgitárosok egyik legere­detibb előadója, Snétberger Ferenc adott szólókoncertet a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc Plébániatemplomban. Ritka és mindig emlékezetes esemény volt a gitárzene szerel­mesei számára Snétberger Fe­renc fellépése, akinek június 27-i koncertje a Bakáts téri temp­lom falai között ezúttal is soka­kat vonzott. Júniusban ez volt az egyetlen Snétberger-fellépés Budapesten. A zenekedvelő kö­zönség zsúfolásig töltötte meg a templomot, hogy meghallgat­hassa a művész saját szerzemé­nyeiből összeállított előadását. A gitárvirtuózt többször is visz- szatapsolták, s a koncert után még az autogramkérők rohamát is állnia kellett. A gitárművész 1957-ben szü­letett Salgótarjánban, édesapja szintén gitározott, és hamar fia példaképévé vált. Snétberger ta­nulmányai főképp a klasszikus zene és a dzsesszgitár köré épül­Snétberger másodszor a Bakáts téren tek, ismertségét főként különle­ges improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönheti. Repertoárját sző­kébb hazájának roma hagyomá­nyai, a brazil zene és a flamenco éppúgy inspirálja, mint a klasz- szikus gitár és a dzsessz. Szá­mos szólóalbuma jelent meg, és még több lemezen partnerként szerepel. Végigkoncertezte Eu­rópát, de fellépett Japánban, Ko­reában, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban is. 1995-ben, a holokauszt ötve­nedik évfordulójára, népének ajánlva komponálta „In memory of my people” (Népem emléké­re) című, gitárra és nagyzene­karra írt művét. A darab, melyet hagyományos romadallamok ih­lettek, erőteljes véleménynyilvá­nítás az emberi szenvedés ellen. Kamarazenekari kísérettel maga Snétberger mutatta be Magyar- országon, Olaszországban és Né­metországban, 2007-ben pedig a Nemzetközi Holokauszt Emlék­nap alkalmából az egyesült nem­zetek New York-i székházában. Szólistaként előadta Luciano Berio Sequenza XI (szólógitár­ra) című szerzeményét, zene­karral pedig Vivaldi, Rodrigo és John McLaughlin műveit interp­retálta. Snétberger több filmhez és színdarabhoz is írt kísérőze­nét. Fellépett többek közt David Friedman, Dhafer Youssef, James Moody, Trilok Gurtu, Pandit Hariprasad Chaurasia és Bobby McFerrin partnereként is. Snétberger Ferencet 2002- ben szülővárosa díszpolgárává avatták, két évvel később pedig a Magyar Köztársaság Érdem­rendjével tüntették ki. 2005-ben Budapesten Liszt Ferenc-díjat kapott. Steiner Gábor Gitár a templomban Snétberger koncert a Bakáts téren

Next

/
Thumbnails
Contents