Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-07-04 / 26. szám
Fotó: UIP-Dunafilm 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. július 4. MOZISAROK Kung Fu Panda A kung fu és egy pandamackó kapcsolata finoman szólva is érdekes párosítás - csakúgy, mint például egy morcos zöld ogre és egy szómenésben szenvedő szamár barátsága. Azonban mindkét esetben hatalmas kasszasiker a végeredmény. A sort persze folytathatnánk egy csapat- nyi állatkerti szökevénnyel is, akik anno Madagaszkárt tűzték ki úti célul, vagy egy tavalyi mókával is, amikor Barry, a felháborodott méhecske indított polgári pert a mézrabló emberiség ellen. Ezekből az első olvasatra kissé groteszk történetekből a DreamWorks stúdió animációs részlegének kiváló munkatársai tanulságos és roppant szórakoztató csodákat varázsoltak a mozivászonra. A DreamWorks Animation csapatának alkotása (többek között) a Shrek-széria, a Madagaszkár a Mézengúz, a Cápamese és a Túl a sövényen is, mint a stúdió legemlékezetesebb és legsáceresebb rajzfilmjei, igaz*ezekben azdfisetek- ben a „rajzfilm” már nem a legpontosabb kifejezés. A számítógépes mozgóképanimációt a 3D-technikával ötvöző, új technika egy immár teljesen külön iparágat képvisel Hollywoodban, és lassan, de biztosan kiszorítja a hagyományos eljárással készült produkciókat. Ezért is jelenthet immár kissé nosztalgikus élményt a hazai mozikban még látható új Lucky Luke-rajzfilm, az Irány a vadnyugat!, mely nem rosszabb, mint az új varázslatok, egész egyszerűen csak más, és mint ilyen, egy lassan eltűnő megoldásokkal létrehozott műfaji irányzat talán utolsó, ráadásul európai összefogással létrehozott képviselője. De térjünk vissza az álomgyár új animációs csodáihoz és az ezekkel kapcsolatos érdekességekhez. A Shrek-trilógia (mely immár biztos, hogy két év múlva folytatódik) és a Madagaszkár (melynek folytatása szintén előkészületi fázisban van) az egész világon kasszasikerré és közönségkedvenccé vált, amelynek eredményeként a Disney stúdió, valamint annak leányvállalata, a Pixar egyik pillanatról a másikra elvesztette monopolhelyzetét. (Bár az ő alkotásaik legalább annyira színvonalasak és sikeresek, mint a „régiúj” konkurencia varázslatos meséi.) Apropó siker: a Kung Fu Panda című, új DreamWorks-produkció eddig csak Amerikában több mint százhatvanmillió dolláros bevételt ért el, és még mindig a Box Office-lista első tíz tagja között van, ami - tekintettel a hatalmas nyári filmdömpingre - nem kis teljesítmény. Az új családi móka főhőse Po, a meglehetősen lusta és kissé túlsúlyos panda, akit a folyamatos és nagy mennyiségben történő táplálékbevitelen, valamint a kung fun kívül más nem igazán érdekel. Po szeretne igazi harcművésszé válni, de már a fentiekből is érezhető, hogy hol a probléma. Azonban egy ősi mítosz beteljesítésére teljesen váratlanul kiválasztott hősünk sorsa hirtelen megváltozik* Legendás példaképeivel, Sáskával, Majommal, Tigrissel, Viperával és Daruval együtt tanulhatja a különböző technikákat a meglehetősen nagy türelemről tanúbizonyságot tevő Shifu mesternél. (Po lelkesedése ugyanis önmagában természetesen nem elég - a nézők legnagyobb mulatságára.) Hamarosan feltűnik még a történetben Tai Lung is, a kis csapat gonosz ellenlábasa, akivel számos fordulat után Pónak kell szembeszállnia. Ekkor derül ki, hogy Po gyengéi erényeivé is válhatnak, ha ügyesen taktikázik... A látvány ismét lenyűgöző, minden tökéletesen valósághű, a fűszálaktól a pandaszőrszálakig. John Stevenson rendező így vall a humoros és izgalmas meséről: „Szerettünk volna olyan filmet készíteni, amelyből a gyerekeink tanulhatnak valamit. »Légy önmagad hőse!« - ez azt jelenti, hogy ne a környezetedtől várd a válaszokat. Ne várd, hogy helyetted valaki más tegye jóvá a dolgokat. Képes vagy elérni bármit, amit szereméi, ha elég elszánt vagy Legyél a lehető legjobb!” CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el július 14-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Milyen állat Tai Lung? A június 20-i szám filmes játékának megfejtése: A tégla volt. Nyerteseink: Szécskai Gábor és Vajda Sándor A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Carmina Burana és igényes zenei csemegék a FeFén A Szegedi Kortárs Balett előadását és három remek együttes közös koncertjét élvezhettük Az elmúlt hét végén is valódi különlegességekből csemegézhettek a Ferencvárosi Fesztivál látogatói Június 27-én a Szegedi Kortárs Balett társulatának néhány éve bemutatott produkciójában, Carl Orff Carmina Burana című zeneművére koreografált táncjátékában gyönyörködhettünk. Orff művét 1937-ben mutatták be először, s a XX. századi zeneirodalom máig legnépszerűbb darabjai közé tartozik. Első, O, Fortuna című, lüktető ritmusú, himnikus, indulószerű tételét legalábbis mindenki ismeri. Orff XIII. századi latin- német-ófrancia nyelvű, profán verskódexből válogatott versekhez írt zenét. A művet eredetileg színpadi játék, tánc, sőt vetített képek kíséretében adták elő, ma többnyire színpad nélkül, oratóriumszerűen játsszák. A sodró lendületű, váltakozó ritmusú, lüktető kórusrészletek lírai dalbetétekkel, a középkori gregoriándallamokat idéző szoprán- vagy baritonszólókkal váltakoznak. A Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás vezetésével nagyszerűen kihasználta a zenében rejlő lehetőségeket, és nagyon látványos, magával ragadó előadást hozott létre. Juronics öntörvényűén kezeli a művet, a középkorból visszalépve egy ősi, primitív világba vezet bennünket, s egy tétován formálódó közösség életét, annak félelmeit, vadságát, tobzódását, kegyetlenségét és örömeit mutatja be. A táncosok szedett-vedett, rongyszerű gúnyákban, forgácsnak, elszáradt, koszos fűnek ható hulladékkal teleszórt színpadon, kifejezetten nehezített körülmények között mozognak - zseniálisan. Szigorúan megkomponált előadás ez - egy nagy tehetségű, karizmatikus vezető irányításával. Szigorúan megkomponált előadás egy nagy tehetségű vezető irányításával A szegediek „kortárs” jellegét sokan kétségbe vonják, hiszen nem szakadtak el teljesen a klasszikus balett formavilágától, de számos elemet beemeltek a kortárs táncból is. így sok kelléket használnak, egy fekete leplet például, mely egy óriásbálványt takar, s mely alatt táncolnak, vagy egy ezüst-arany-vörös fémkorongot. Az ezüstkorong körül járt férfikartánc az előadás egyik legszebb pillanata volt. Ugyanez a kellék szerepelt a líraian szép, akár klasszikusnak is mondható szerelmi kettősben, majd a zárójelenetben, amikor újra felharsant az O, Fortuna a fekete háttérre felkúszó, vöröslő napkorong előtt. A magasból csattanva aláhulló vasláncok mint sorscsapások - vagy mint a közösségből kihulló életek - zuhantak a földre. Egy rendkívül fegyelmezett, kivételes tehetségű együttes nagy hatású, emlékezetes előadását láthattuk. Másfajta élményt kínált az igényes szórakoztató zene nagymestereinek június 29- ei, közös koncertje. A három zenekart - a Benkó Dixieland Bandet, a Budapest Klezmer Együttest és a Boban Markovié Orkestart - először láthatta együtt a fesztivál közönsége. A foci Eb ellenére „a csillárokon is lógtak”, s a színpad elé kihelyezett pótszékek is mind megteltek. Az est első fellépője a ferencvárosiak kedvence, a Benkó Dixieland Band volt. Benkó Sándor egyszerre hozzáértőértő és hunyorai konferálásában egymás után következtek a dixie- műfaj könnyednek tűnő, azonban briliáns hangszertudást kívánó slágerei. Ahogy dzsesszkörök- ben illik, a klarinétostól a ben- dzsósig mindenki improvizált a hangszerén, amit a hozzáértő közönség - akárcsak a zenei tréfákat - azonnali tapssal jutalmazott. Az előadás fényét a két dzsesszénekes vendégművész, Micheller Myrtill és Berki Tamás is emelte. Az első szünet után a Jávori Ferenc „Fegya” által vezetett Budapest Klezmer Band muzsikája csendült fel, ők is régi ismerősei a ferencvárosi zenekedvelőknek. Érdekes, hogy ugyanaz a hangszer - a klarinét - az alapja a keleteurópai tradicionális zsidó tánczenének is, mint a dixie- nek. A hangzás mégis más, mert itt jelentős szerep jut a hegedűnek, a harmonikának és a nagybőgőnek. Ami közös volt a két produkcióban: a ritmus kiemelkedő szerepe, a biztos hangszertudás, az improvizációs készség, a féktelen jókedv és a zenei humor. Másodszor lépett fel a ferencvárosi szabadtéri színpadon a Kusturica- és Bregovic-filmek kísérőzenéi révén világhírűvé vált, 13 tagú szerb rezesbanda, a Boban Markovié Orkestar. Egy elektronikus dob és 12 rézfúvós hangszer szabja meg sajátos hangzásvilágukat. Annak ellenére „kivágták a rezet”, hogy feltört mikrobu- szuk miatt hiányos hangosítással tudtak csak a színpadra lépni. A zenekar vitathatatlan vezetője Boban Markovié, azonban vezető szólistájává fia, Marko Markovié lépett elő, aki igazi virtuóza trombitájának, amellett az előadás mókamestere is. A balkáni szerb, zsidó, cigány népzenét ötvöző koncert ismert dallamait már az előadás közben is a közönség vastapsa kísérte. Ferencz Zsuzsa- “ - Krivánszky Árpád A vasárnapi műsort a Boban Markovié Orkestar zárta Mi rejlik a tojásban? Illés Árpád kiállítása a Ráday Galériában A tojás a világ majd' minden kuturájában a szférikusnak képzelt kozmosz jelképe A Ráday Galéria Illés Árpád most megnyílt kiállításán a „Változatok tojás témára” című sorozatát mutatja be. A képek mindegyike tojástemperával készült, a kis képek kartonpapírra, a nagyobb méretűek farostlemezre vagy vászonra. Illés Árpád első, tojásformával foglalkozó képe 1958-ra datálható. Azután sokáig, a hetvenes évekig nem festett ilyet, de élete vége felé, utolsó festészeti korszakában ismét egy hosszú, meditativ sorozatban foglalkozik a tojás jelképpel - a mélységekbe merülő, távlatokba szökkenő szimbólum rendszerével. A tojás - jellegzetes elliptikus formájával - a világ majd’ minden kultúrájában a szférikusnak képzelt kozmosz jelképe, maga az életet hordozó csíra. Ugyanakkor alkímiai allegória is, a „Matéria prímára” utal, melyből a filozófia tüzével magát a bölcsek kövét költik ki. Fontosak, jelentéssel bírnak a tojás részei is. A héj, a hártya, a fehérje és sárgája mind fontos jelkép. Ha kettévágják a héját, a két fél jelképezi a felső és az alsó égboltot, vagyis az eget és a földet, a sárgája a napot, a fehérje a holdat. Ezen ismeretek nélkül Illés Árpád utolsó korszakának sorozata, a „Változatok tojás témára” nem szemlélhető. Ezek az organikus absztrakciók, ösz- szetett formarendszerek nem születhettek volna meg, az erről szóló meditációk nélkül. Az alkotó újra és újra visszatér a gondolatok kiindulásához, újra kezdi építeni, mindig változtatva az elemeket, és közben nagyszerű képek születnek a keze alatt. Vizuális leképezése ez té- pelődéseinek. Képeit általában sötét alappal kezdi, ebből fejleszti tovább a kompozíciót. Az elliptikus formák mindig harmonikusan illeszkednek bele a nagy tojásformába, nem valami fékeve- szett kavargásként, lágy íves vonalai mint égitestek pályája, szigorú törvényszerűségek szerint rajzolódnak képein. Finoman, mégis dekoratívan megfestett organikus absztrakció jellemzi ezeket a műveket. Az egymásba hajló formák a rendre megidézett „tojásság” szinte összes jelentését megfogalmazzák. A tojás mint az élő világ mátrixa, az embrió mint az új élet lehetősége - gondolhatunk anyaméhre, benne magzattal, feltűnik a holdsarló is, körülötte a mikrokozmosszal. Megjelennek bábuformák, szemek és más antropomorfot idézőjelek is, melyek egy-egy betű - mint kiindulási vagy továbblépési pont - körül keringve a rendszerben megtorpanásra késztetik a kiállítás látogatóját a képek nézése közben. Illés Árpád képei nemzetközi összehasonlításban talán Hans Arp festészetével, Barbara Hapworth és Henry Moore műveivel rokoníthatóak. Kár, hogy a kiállítást látogató közönség csak halála után majd’ harminc évvel kezdi felfedezni műveit, munkásságát. Ezért nagyon időszerű ez a jócskán megkésett kiállítás itt, a Ráday Galériában, amelyet még augusztus 21-éig megnézhetnek az érdeklődők. Knox Június 27-én, este a hazai dzsesszgitárosok egyik legeredetibb előadója, Snétberger Ferenc adott szólókoncertet a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc Plébániatemplomban. Ritka és mindig emlékezetes esemény volt a gitárzene szerelmesei számára Snétberger Ferenc fellépése, akinek június 27-i koncertje a Bakáts téri templom falai között ezúttal is sokakat vonzott. Júniusban ez volt az egyetlen Snétberger-fellépés Budapesten. A zenekedvelő közönség zsúfolásig töltötte meg a templomot, hogy meghallgathassa a művész saját szerzeményeiből összeállított előadását. A gitárvirtuózt többször is visz- szatapsolták, s a koncert után még az autogramkérők rohamát is állnia kellett. A gitárművész 1957-ben született Salgótarjánban, édesapja szintén gitározott, és hamar fia példaképévé vált. Snétberger tanulmányai főképp a klasszikus zene és a dzsesszgitár köré épülSnétberger másodszor a Bakáts téren tek, ismertségét főként különleges improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönheti. Repertoárját szőkébb hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco éppúgy inspirálja, mint a klasz- szikus gitár és a dzsessz. Számos szólóalbuma jelent meg, és még több lemezen partnerként szerepel. Végigkoncertezte Európát, de fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban is. 1995-ben, a holokauszt ötvenedik évfordulójára, népének ajánlva komponálta „In memory of my people” (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra írt művét. A darab, melyet hagyományos romadallamok ihlettek, erőteljes véleménynyilvánítás az emberi szenvedés ellen. Kamarazenekari kísérettel maga Snétberger mutatta be Magyar- országon, Olaszországban és Németországban, 2007-ben pedig a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából az egyesült nemzetek New York-i székházában. Szólistaként előadta Luciano Berio Sequenza XI (szólógitárra) című szerzeményét, zenekarral pedig Vivaldi, Rodrigo és John McLaughlin műveit interpretálta. Snétberger több filmhez és színdarabhoz is írt kísérőzenét. Fellépett többek közt David Friedman, Dhafer Youssef, James Moody, Trilok Gurtu, Pandit Hariprasad Chaurasia és Bobby McFerrin partnereként is. Snétberger Ferencet 2002- ben szülővárosa díszpolgárává avatták, két évvel később pedig a Magyar Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki. 2005-ben Budapesten Liszt Ferenc-díjat kapott. Steiner Gábor Gitár a templomban Snétberger koncert a Bakáts téren
