Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-05-16 / 19. szám

XVIII. évf., 19. szám www.ferencvaros.hu 2008. május 16. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja AJÁNLÓ Zajlanak az érettségik Lassan két hete, hogy meg­kezdődtek az idei érettsé­gi vizsgák. Ferencvárosban huszonnégy középiskola di­ákjai adnak számot tudá­sukról. A legtöbben, kétezer­nél is többen, történelemből érettségiztek, míg a legki­sebb létszámú - mindössze egyfős -vizsgát japán nyelv­ből tartják. 2. oldal A bombázások áldozataira emlékeztek 1944. április 3-án délelőtt felbőgtek a szirénák, és kis­vártatva a szövetséges légi­erő zúdítani kezdte gyilkos bombaterhét a Ferencvá­rosi pályaudvarra. Tíz óra húsz perctől nyolc köte­lékben érkeztek a bombá­zók, s az utolsó elvonulása után csak por, füst, romok és több száz halálos áldo­zat maradt. 2. oldal Interjú Sajó Ákos képviselővel A Sándor-palota Tükörter­mében függő, két aranyozott bronzcsillár, a Gresham-pa­lota kovácsoltvas homlokza­ti elemei, a New York-palo­ta ördögszobrai dicsérik keze munkáját, de Hamburgtól Los Angelesig részt vett számos nemzetközi ékszerkiállításon is. Sajó Ákos mindemellett Ferencváros legelmaradot­tabb területének fellendü­léséért küzd egyéni kép­viselőként. 3. oldal A Libikóka a Pinceszínházban Ötven éve játsszák a vi­lág színpadain az ameri­kai William Gibson Libikóka (eredetileg: Ketten a hintán) című, kétszemélyes darab­ját. Nálunk is többször elő­adták, s máig emlékezetes az első, 1962-es bemutató a Madách Színházban Gá­bor Miklóssal és Váradi Hé­divel. A legújabb változatot május 9-én a Pinceszínház­ban láthattuk először Szervét Tibor és Dobó Kata előadá­sában - Verebes István ren­dezésében. 4. oldal ■ IDŐJÁRÁS ■■■■ Pénteken változékonyabb­ra fordul az idő, és csak ke­vés napsütésre számíthatunk. Többfelé várható zápor, ziva­tar. Előfordulhat heves felhő- szakadás is jégesővel. Hét­főig megint derültebb lesz az égbolt, nappal jobban fel- melegszik a levegő, és csak helyenként, jobbára délutá­nonként lesz zápor, zivatar. A hőmérséklet maximális ér­téke szombaton 24 °C körül alakul, vasárnap kifejezetten nyárias meleg várható 28 °C maximális hőmérséklettel. Éjszakánként 13-18 °C körüli értékre süllyed a hőmérő hi­ganyszála. „A türelmi zónában nem tiltott a prostitúció, azonban nem is engedélyezett, csak tűrt” AHETTEMAJA Postaláda-sirató Az idő melegebbre fordultával élénkül az élet az utak mentén, s egyre több kerül a „kirakatba” is. Kivillannak a bájok a falatnyi ruhák alól, a lányok az út szélén igyekeznek mindent bevetni po­tenciális ügyfeleik megszerzé­sére. A fővárosban ezt legálisan egyetlen helyen tehetik, ugyanis a törvényt betartva csupán Fe­rencvárosban, a Szabadkai úton jelöltek ki türelmi zónát. Ettől függetlenül persze sötétedés­től olykor hajnali 3-4 óráig szép számmal kínálgatják a portékát a Népliget környékén, a Határ úton és a Kvassay hídnál is. Gépiesen hadarja a tarifá­kat az egyik találomra kivá­lasztott lány a Soroksári és a Gubacsi út közti kis utcában. Mivel üzletet remél, az ártájé­koztatást kacér mosollyal kísé­ri. Társai közül vannak, akik nála többre taksálják magu­kat, s pusztán az esztétikai él­mény alapján nem is alaptala­nul, akadnak akik - legalábbis amíg meg nem szólalnak - ní- vósabb helyeken is megállnák a helyüket. A választék egyébként 18- tól 40 évesig terjed, de - mint mondják - gyakran vannak itt 16-17 éves lányok is, akik sok­szor intézetből lógna!: ki egy kis zsebpénzt keresni. Sokuk­nak van - esetenként nem is egy - gyereke, akiket az utcán megkeresett pénzből tartanak el, s persze akad, aki társával - férjével, élettársával - közö­sen viszi az üzletet. Sok a fia­tal „pályakezdő”, de találni ru­tinos szolgáltatót is, aki annak idején, jó másfél évtizede még a Józsefvárosban, a kocsisoron kezdte a szakmát. Egyikük például elmondta, hogy mindig az utcán dolgo­zott, s kétségtelen, hogy nem kellene fagyoskodnia az utcán, ha lakásban űzné az ipart, de képtelen lenne vendégre várva csak a telefont figyelni. Nevet­ve tette hozzá, hogy vélhetően innen megy majd nyugdíjba. Ha már a nyugdíjnál tar­tunk, szóba hoztuk a legális vállalkozás lehetőségét. Né- hányan már hallottak róla, az ellenőrzés és az adózás azon­ban nem váltott ki belőlük osz­tatlan lelkesedést, viszont az egészségügyi ellátást és a hi­telképességet meggondolan­dónak tartják. (folytatás az 5. oldalon) * Krivánszky Árpád Tizennyolc budapesti pol­gármester - közöttük dr. Gegesy Ferenc is - csatlako­zott a civil szervezetek kez­deményezéséhez, amikor közös nyilatkozatban fel­szólították a Magyar Pos­tát kedvelt utcabútorunk, a hagyományos postaláda megőrzésére. Ezek cseréjé­ről a posta szóvivőjét kér­deztük meg. Tomecskó Tamás, a Ma­gyar Posta szóvivője elmond­ta, hogy az utóbbi években gyökeresen átalakultak le­velezési szokásaink, és meg­változott a leveleink össze­tétele is. Magánleveleink többsége interneten ér cél­ba, a hagyományos levelek 95 százaléka pedig üzleti le­vél, túlnyomó többségüket nem is a postahivatalok­ban, hanem a nagy feldol­gozó-központokban adják fel. A postaládákat naponta legalább egyszer vagy gyak­rabban ürítik, ám közülük csak a forgalmas helyeken lévőkben találnak nagyobb mennyiségű levelet, a többi­ben heti öt alatt marad a fel­adott levelek száma. A posta ezért folyamato­san csökkenti a ládák szá­mát, országosan 14,5-ről 9 ezerre, a fővárosban pe­dig 1400-ról mintegy 700- ra. Ám ezt nem tehetik meg minden határon túl, mert a postatörvény szerint min­den belterületi lakosnak továbbra is találnia kell postaládát legfeljebb egy ki­lométeren belül. Jogszabályi változások azonban szükségessé tették ezek cseréjét vagy átalakítá­sát is. Az uniós előírásokkal összhangban ugyanis a le­vélszekrényekbe gyűrődés­mentesen kell tudni behe­lyezni a nagyalakú, A4-es méretű iratot befogadó bo­rítékot is, s a bedobónyílást kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozottaknak is el kell tudni érniük segítség nélkül. Másfél éve el is kezdték a cserét. A gyártásra és fel­szerelésre kiírt közbeszerzé­si tenderen csupán egyetlen cég, a H-Safes Zrt. indult, az ajánlatuk alapján megren­delt postaládák közül a leg­olcsóbb 80 ezer, a legdrá­gább, „nosztalgia” kivitelű több mint 300 ezer forint­ba kerül a telepítési költsé­gekkel együtt. A postalá­dák cseréjére összesen 1,5 milliárd forintot fordítanak, mára a munka 85 százaléká­val végeztek. A szóvivő elmondta, hogy a cserével - pedig ezt mindenütt engedélyeztet­niük kellett a helyi önkor­mányzatokkal - nem üt­köztek semmilyen gondba, egészen addig, amíg Buda­pestre nem értek. A postát meglepte a fővárosi civil szervezetek erőteljes ellen­állása - tizenhármójuk te­vékenységét fogja össze a 2007 szeptemberében ala­kult, szellemiségében a hajdani Fővárosi Közmun­kák Tanácsa hagyományait folytató Podmaniczky Pá­holy. Velük tárgyalásokat is folytattak, de nem jutottak kompromisszumos megol­dásra. (folytatás az 5. oldalon) (Nem) légből kapott veszélyek Miután egy járda elkészül A műszer a demonstrációs baba közelében veszélyes sugárzási értéket jelez A káros sugárzások immungyen­geséghez, daganatos megbete­gedésekhez vezethetnek, ezért külföldön több mint egy évti­zede nagyon komolyan foglal­koznak az elektroszmog elleni védelemmel. Magyarországon sajnos még gyerekcipőben jár a védekezés, viszont éppen kerü­letünkben adták át az első, eb­ből a szempontból tökéletesen biztonságos épületet. Ha valaki komolyan törődik az J egészségével, akkor célszerű, ha g száműzi lakásából a veszélyes “• sugárzásokat. Ezt ma már a la­kás árának mindössze 2-4 szá­zalékáért nálunk is megteheti. Mindössze két éve adták át az első, ezek elleni védelemmel ellátott társasházat Budapes­ten - éppen Ferencvárosban. A Berzenczei utcában 2006- ban átadott, 34 lakásos tár­sasház minden négyzetmétere műszeresen be van mérve, és az összes lakás határolófalába, valamint födémszerkezetébe beépítették a Quadrat System elnevezésű védelmi rendszert. A struktúra a biztonságos érték alá csökkenti az ártó su­gárzásokat, amelyeknek a min­dennapi életünkben ki vagyunk téve, s mindezt minden műkö­dési költség nélkül. Nem gon­dolnánk, de elég, ha csak egy konnektor van az ágyunk feje mellett, s az agy olyan elekt­romágneses terhelést kaphat - akár éveken keresztül -, ami miatt először nem tudmJc pi- hentetően aludni, később pe­dig a szervezetünkbe vala­mi rendellenesen kézi iiet el működni. Mindez Alz leimer- kórt, epüepsziát vagy leukémi­át is okozhat, de koraszüléshez vagy éppen abortuszhoz is ve­zethet - mondja Zettisch Ferenc, a Quadrat Kft. főmérnöke. (folytatás az 5. oldalon) Tudta ön, hogy Oxfordi kutatások szerint a nem kel­lően szellőztetett terekben, lakásokban feldúsuló - a ta­lajból folyamatosan szivárgó - radongáz felelős a tüdő­rákos esetek kilenc százalékáért? Hogy a szomszédunk hálószobánk melletti falba épített villanyórája is ko­molyan veszélyeztetheti az egészségünket? Hogy ne­gyedórányi mobiltelefonálást követően akár 0,9 °C hő­mérsékletemelkedés mérhető az ember fején? Miért kell egy utcában több­ször egymás után feltúrni a burkolatot? Elvégeznek vala­milyen munkát, aztán alig te­lik el két hónap, újra jön az aszfalttörő, a zaj, a kosz, a lyu­kak kerülgetése. Majd meg­jelenik egy beruházó, elkezd építkezni, és mire felépül a ház, megint tönkremegy az út­burkolat, mert nem bírja a ne­héz gépek súlyát. Miért nem lehet összeegyeztetni a mun­kafolyamatokat? - erről kér­deztük Jordán Pétert, a SEM IX. Zrt. vezérigazgatóját. A SEM IX. Zrt. feladata töb­bek között - az önkormányzat megbízásából - az ingatlanok értékesítése. Nagyon pontosan meghatározott folyamat sze­rint, amelynek során mind az önkormányzat, mind a beruhá­zó köteles teljesíteni bizonyos feltételeket, amelyeket a pályá­zati kiírás tartalmaz. A SEM IX. Zrt. feladata lebontatni a régi épületet, leköttetni a közműve­ket, és az üres ingatlant átad­ni a beruházónak. Ezt követő­en a vállalkozó kötelezettsége az építési engedély megszerzé­se, amelynek részét képezik a közműbekötésekre vonatkozó jóváhagyások, az úgynevezett közműnyilatkozatok. Az adott épület közműigé­nye dönti el, hogy a meglévő vezeték kapacitása megfele- lő-e, biztosítani tudja-e példá­ul az igényelt vízmennyiséget. Amennyiben igen, akkor ele­gendő csak a bekötővezeté­ket kiépíteni az utcai gerinc­vezetékről. Ha viszont nem, akkor a közművállalat előírja a vezeték bővítését, cseréjét. Ez történt néhány éve a Ven­del utcában, a Lenhossék és a Márton utca közötti szaka­szon, és rövidesen erre kerül sor a Vendel utcában a Thaly és a Lenhossék utca, illetve a Viola utca Mester és Balázs Béla utca közötti szakaszán. Ezek kiviteleztetése beruházói feladat. Hasonló a helyzet az elektro- mosenergia-ellátás terén is. Sok esetben az egyes beruhá­zás költségeinek terhére kell új trafót elhelyezni. Mindezek a közműfejleszté­sek - beruházások, ingatlan­beépítések időbeli eltolódása miatt - sajnos nehezen egyez­tethetők össze. Sok esetben közvetlenül az után kap az Elmű Zrt. egy újabb megren­delést, miután éppen végzett egy beruházáshoz szükséges elektromos kábel lefekteté­sével. (folytatás az 5. oldalon) Ha a meglévő vezeték kapacitása nem elég, a közművállalat előírja a vezetékcserét Olcsó örömök

Next

/
Thumbnails
Contents