Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-05-09 / 18. szám
Fotó: SPI 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. május 9. MOZISAROK Lucky Luke - Irány a vadnyugat! Lucky Luke - Tout á l’Ouest! „Röviden összefoglalom: visszaszerezzük a zsákmányunkat, és utána eltesszük láb alól Lucky Luke-ot. Vagy inkább mégsem! Először eltesszük láb alól Lucky Luke-ot, aztán visszaszerezzük a zsákmányunkat!” (Joe Dalton) Akik esetleg még nem ismernék anno az Alfa magazinból vagy egyéb ifjúsági lapokból és mozgóképes adaptációkból: Lucky Luke a legendás cowboy, aki gyorsabban lő a villámnál. Valamint Lucky Luke az, aki rendszeresen rács mögé juttatja (az onnan újra és újra meglógó) a bankrablások terén kifejezetten dilettánsoknak számító Daltonokat, akik közül Joe az agytröszt, testvérei pedig finoman szólva is kissé tompák. A legújabb, másfél órás, animációs westemmóka egy ma már klasszikus, Morris- Gosdnny-képregény nosztalgikus feldolgozása. Olivier Jean-Marie rendező és stábja munkájának eredménye egy minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást nyújtó, helyenként kifejezetten fergetegesre sikerült rajzfilm lett. Igazi különlegesség, hogy Jean-Christophe Dessaint animációs rendező és 120 fős csapata - a gigantikus teljesítményű számítógépekkel készült rajzfilmcsodák korában is - a hagyományos rajzfilmkészítési technika mellett döntött. Hihetetlennek tűnhet, de klasszikus módon, a film minden egyes képkockáját külön-külön, kézzel rajzolták meg. A gyakorlatban ez 220 ezer (!) kézzel készített rajzot jelent, amelyek összesen 20 hónap alatt készültek el. Dessaint kiváló stílusérzékét igazolja a sajátos, valódi képregényhangulat. A hibátlanul mozgó és folyamatosan vicces szituációkba keveredő figurák szemet gyönyörködtető, részletgazdag hátterek előtt tűnnek fel. A film múltidéző élményt is nyújthat azoknak, akik a szimpatikus cowboyt annak idején még Villám Viliként ismerték meg. A történet 1855-ben, New Yorkban kezdődik, ahol a bíróságra beidézett Daltonok megszöknek és több-kevesebb sikerrel kirabolják a város összes bankját. Sarkukban a helyi rendőrséggel, Joe Daltonnak még marad ideje, hogy elrejtse a zsákmányt, mielőtt Lucky Luke megérkezik. Joe dugihelynek egy ekhós szekeret választ. Miután sikerül lerázniuk a rendőröket, a Daltonok visszatérnek a rejtekhelyre, ahol azonban kellemetlen meglepetés éri őket: több tucat ugyanolyan, teljesen egyforma szekérrel találják szembe magukat. Ezekkel a bevándorló telepesek indulnak Kaliforniába, hogy (egy szélhámostól) frissen vásárolt földjüket elfoglalják. Sanda úr, a szélhámos a már ismert útvonalakon betarthatatlan határidőt tűzött ki a Kaliforniába érkezésre, ezért a kétségbeesett telepesek felkérik Lucky Luke-ot, hogy egy veszélyesebb, de a rendelkezésre álló idő szempontjából tarthatónak tűnő úton segítsen nekik eljutni az ígéret (drágán megvásárolt) földjére. Vadnyugaton jártas hősünk vállalja a feladatot, már csak azért is, mert a Daltonok is kénytelenek voltak csatlakozni a kompániához, hogy kiderítsék, melyik szekér rejti a pénzüket - így hősünk szemmel tarthatja a négy gazfickót is. A viszontagságos utazást tovább nehezíti (a társasághoz csapódó, elmaradhatatlan kutya mellékszereplőn, Rantaplanon kívül) a karaván nyomában settenkedő gonosz, telekspekuláns Sanda úr, aki mindent elkövet, hogy a lelkes és meglehetősen hiszékeny telepesek semmiképp ne érkezzenek meg Kaliforniába a kitűzött határidőn belül... A szinkron remekül sikerült, a szóviccek és egyéb verbális ziccerek kivétel nélkül működnek, a bevezető bónuszkisfilm - amelyben Rantaplan a kissé debil „seriffkutya” és különböző állatfigurákból álló baráti köre ad elő egy eszelős betétdalt, valamint egy ahhoz tartozó tébolyult koreográfiát - pedig egyszerűen zseniális. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el május 20-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Hány nap alatt kell eljutniuk a telepeseknek Kaliforniába? A április 25-i szám filmes játékának megfejtése: Johny Cash volt. Nyerteseink: Pócs Ákos és Serghei Károly A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu A Plein-Art a Ráday Kultuccában Már a tizedik fesztivál kezdődik Dobozok univerzuma Szikora Tamás kiállítása Az Idén tizedik alkalommal rendezik meg a Ráday Kultuccában a hagyományos Plein-Art fesztivált. A május 16-18. között (péntektől vasárnapig) zajló művészeti fesztivál vendége Kína lesz, így kóstolót kapnak az érdeklődők a modern kínai kultúrából is. Az idei Plein-Art is bővelkedik érdekességekben, ilyen lesz a megnyitó sárkányos felvonulása, amelyet a képzőművészeti szakközépiskolások adnak elő. Vasárnap a gyermekek kapnak teret a színpadon, kipróbálhatják alkotókészségüket a József Attila iskolásokkal közös játékban. A művészeti oktatásban részesülő tanulók megjelenítenek két nagyon híres festményt, szándékosan nem írjuk meg, hogy melyeket, mert az lesz a feladat, hogy kitalálják a kvízkedvelők. Utána egy hatalmas, emberi arcokból álló képet hoznak létre - Archimboldó, az olasz reneszánsz festő után szabadon - terményekből, zöldségekből és gyümölcsökből. Különösen nagy figyelmet érdemel Véssey Gábor festőművész, aki egyike a Top 50-es listának, és Für Emil képzőművész, aki speciálisan groteszk szemszögből jeleníti meg a zsidó életet és hagyományokat. A Plein-Art egyik jellegzetessége, hogy teret enged a fiatal, még magukat nagyon megmutatni nem tudó művészeknek. Figyelemre méltó, hogy a rendezvény három napja alatt óránként nyílik egy-egy különA Plein-Art egyik visszatérő jellegzetessége az utca felett szálló zászlórengeteg leges tárlat - ezzel is szolgálva a fesztivál alapgondolatát: a képzőművészet és társművészetei együttes bemutatását. Az Eriin Galéria szervezésében a Ráday utca galériáinak, kulturális intézményeinek, kávéházainak, az utca aszfaltjának, sőt légterének bevonásával megvalósuló X. Jubileumi Plein-Art Kortárs Művészetek Fesztiválján a számos kortárs képzőművészeti kiállítás, zenei és irodalmi performansz mellett izgalmas videóinstallációkat is láthat a nagyérdemű. Az utcán szobortárlat, felette szabadtéri művész-zászlóbemutató fogadja az idelátogatókat. A kínai kultúrában segít eligazodni az a szombati könyv- bemutató, amely a kínai kortárs irodalomról szól, és háziasszonya Zombory Klára sinológus, műfordító lesz (a részletes programot a 8-9. oldalon tekinthetik meg). Solténszky Kornélia A doboz valamilyen merev anyagból, (fából, kartonpapírból) készülő, rendszerint fedeles, csomagolásra, szállításra, tárolásra használható, láda formájú tartó, vagy valamilyen tárgyat magába foglaló burkolat. Az Art 9 Galériában most nyílt kiállításon dobozokat látunk - térben és síkban megfestve. Szikora Tamás ezeket a különös, megfestett és térbeli formákkal kevert kompozícióit, monomániás térgeometriai esszéit a kilencvenes évek első éveiben találta ki, majd kezdte sorra egymás után megfogalmazni és megvalósítani. A dobozok világának nagy hagyományai vannak a művészetben. Az elődök, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Péri László vagy az orosz El Lissiczkij munkásságának tanulmányozása kihagyhatatlan ennek a különös műegyüttesnek a megértéséhez. Munkásságukban valamennyien foglalkoztak ilyesfajta térgeometriai megközelítéssel, de kizárólag csak ezzel egyikük sem. A mai magyar neokons- truktivizmus kiemelkedő mestere, Szikora Tamás valódi szintézist teremt. Munkáihoz közelíthetünk a tárgyfe- tisizmus felől is, de itt csak tartó van, tárgy nincs. Emlegethetjük a reduktív konstruktivizmust is, ez is igaz lehet, hiszen itt a lényegre redukált formavilág ötvöződik a tetszetősségtől mentes színvilággal. Monumentalitást látunk itt kicsiben is. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy a vissza-visszatérő ábrázoló geometriai idézetek jelennek meg a valóság és az illúzió határán egyensúlyozva. A régi, kopottas könyvborítók, acélmetszet-illusztrá- ciók darabjai, régi levelek írásrészletei, maga az alapnak felhasznált, ódonnak látszó anyag - mind jelen vannak műveiben, ezek rétegeit halmozza egymásra. A valódi tárgyak ebben a világban illuzórikusán megrajzolt és festett árnyékokkal rendelkeznek. Semmi sem az, aminek elsőre látszik. A téma redukálódik, doboz, dobozba rakott dobozok, ä dobozság mindenféle konstellációja - az üres puszta tér a dobozok falai által kijelölt határokkal. Ezt a metafizikus magányt járja körül az alkotó. A lomtalanítások ócska dobozait, talált tárgyait idéző tárgymontázsokból és ezek rajzolt, festett, szerkesztett kiegészítéseiből jön össze ez a különös hangulat. Műveiben folytatódnak az elődök kísérletei, a konstruktivistának mondható festményreliefek. így egészülnek ki a talált és készített tárgyak régi írásokkal, fényképekkel, málló könyvborítókkal, gerincekkel. A Szikora Tamás kollázsképeiből rendezett kiállítás május közepéig látható. Knox A varázsló kertje a Nemzetiben Színpadi játék Csáth Géza életéről JgiPí Jubilál a Garabonciás A Művészetek Palotájában ünnepelnek Április 16-án mutatták be a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében Elek Szilvia A varázsló kertje című dokumentumdrámáját. Csáth Géza (1887-1919) a magyar próza sajátos hangú, különleges látásmóddal megáldott tehetsége volt, novelláit a Nyugat és más folyóiratok rendre közölték, majd kötetekben is megjelentek, emellett kiváló zenei és képzőművészi adottságokkal is rendelkezett. Mégis orvos lett belőle, a századelőn divatba jött pszichoanalízis módszerével kezelte pácienseit. Élete tragikus véget ért, morfinista lett, elméje lassan elborult, megölte feleségét, majd később magával is végzett. A Nemzetiben látható színpadijáték kerettörténetét Elek Szilvia zongoraművész és zeneszerző, Csáth Géza zenei hagyatékának kutatója írta, aki maga is szerepel a darabban, ő adja elő a Csáth zeneműveiből válogatott zongorabetéteket, de rajta kívül más zenészek is közreműködnek. A zene mellett videojáték kíséri az előadást, mely Csáth képzőművészeti alkotásai alapján készült. Vladár Csaba festőművész a díszlet-, jelmez- és látványtervező, akinek Csáth Géza ihlette alkotásaiból az előtérben kiállítást is láthatunk. Sőt, az előadásnak önálló honlapot is készítettek. Sokat markoltak tehát a darab alkotói, és az ilyenkor szokásos következmény nem is maradt el. Elek Szilvia keretjátékában egy Brenner nevű fiatal orvos tart előadást egy esetről, mely eset természetesen maga Csáth Géza, az ő élet- és kórtörténete. Látjuk a fiatal, rendkívül tehetséges és gyenA képen Eke Angéla a színdarab egyik jelenetében ge idegzetű ifjút, aki első írásait mutatja unokatestvérének, Kosztolányi Dezsőnek, akihez élete végéig szoros barátság fűzte. Elhangzik sok-sok Csáth- és Kosztolányi-szöveg, ami rendjén is van, bár ebből még nem lesz dráma. Dráma abból kíván lenni, hogyan harapózik el az írón a pszichózis, hogyan küzd Csáth a démonaival és a morfiummal, s hogyan teperik le azok végül. Jordán Tamást láthatólag foglalkoztatja az alkotás és az alkotók mélylélektana (lásd József Attila: Szabad ötletek jegyzéke), s ebből a szempontból Csáth valóban hálás téma. Az ő esetében ráadásul még afféle „kultúrmisszióra” is lehet hivatkozni, hiszen munkásságát sajnálatosan kevesen ismerik. E tekintetben azonban most sem jutottunk sokkal beljebb. Kapunk ugyan egyfajta képet Csáth Gézáról, de ez sokkal inkább egy orvosi eset (Jordánék még egy valóságos pszichiátert is a színpadra küldenek dr. Danics Zoltán személyében), semmint egy művész portréja vagy drámája. A színészeket is feszengeni láttam szerepükben. A nagyon tehetséges Miklós Marcell megpróbálja végig magas hőfokon tartani szenvedélyét a Csáth/Brenner figura alakításában, de nemigen bírja szusszal. Bródy Norbert Kosztolányija valamivel hitelesebb; higgadtan ellensúlyozza a rokon és írótárs devianciáját, megmutatva a tehetség kiteljesedésének konszolidált, polgári változatát. (És nagyon szép a megzenésített Üllői úti fák is.) Kettejük beszélgetéseinek inkább irodalmi felolvasóesten, mint színpadon lenne a helye. Legjobban Vladár Csaba színpadképe tetszett. A két részre osztott tér bal oldalán rideg-fehér klinikai előadótermet rendezett be, jobbra pedig meleg, a századelő hangulatát idéző, szecessziós hatású belső teret. A rengeteg kutatómunkáért, a misszióért mindenképpen dicséret illeti az alkotókat. Aki pedig valóban meg akarja ismerni Csáthot - az olvasson inkább Csáthot. Ferencz Zsuzsa A Garabonciás Együttes műfajában egyedülálló az országban: történelmi társastáncokat adnak elő úgy, hogy műsoruk nemcsak tánc, hanem egyben színház is. Munkájukat a hitelesség és a korhűség jellemzi, ezt bizonyítja számtalan elismerésük és külföldi meghívásuk is. Húsz éve alakult meg Váradi István vezetésével a Garabonciás Együttes, amely arra vállalkozott, hogy életre kelti letűnt korok társastáncait. Tagjai, a tizen- és huszonéves fiatalok történelmi rendezvényekre, iskolákba, művelődési házakba viszik el színes és egyedülálló programjukat. Nem kis felelősség felvállalni olyan művelődéstörténeti szerepet, amelynek nincs írott anyaga, csak könyvek, naplók lapjairól lehet rekonstruálni a koreográfiát, amelyet a színpadon megjelenítenek. Éppen ezért új előadásaikat rendszeresen alkotótáborokban készítik elő. Idén is, mint minden évben fellépnek külföldön is, a nyár folyamán egy német- országi történelmi játszótáborban mutatják meg tudásukat. Költségeiket a Garabonciás Alapítvány és a fellépti díjak fedezik, de segíti őket néhány díszlet- és jelmeztervező is, akik szinte fillérekért állítják elő az előadás kellékeit. Mint Váradi István elmondta, ebbe az együttesbe csak olyan fiatalok jönnek, akik kitartó munkára képesek, mert egy-egy előadás megalkotása hosszú és fáradságos folyamat, és csak akkor tud összeállni, ha mindenkire feltétel nélkül számíthatnak. Ezt a lelkesedést egy idén, a huszadik születésnapon megalapítandó emlékplakettel fogják elismerni, melyet Vadady Ágnesről, a Garabonciás Együttes egykori alapító koreográfusáról neveztek el, és születésnapon, november 30-án adják át azoknak a fiataloknak, akik a mozgásművészet valamely ágában kiemelkedően szerepeltek. A Ford Európai Kulturális Örökség-díjas együttes a húsz év legsikeresebb produkcióiból állította össze jubileumi műsorát, amelyet június 7-én a Művészetek Palotájában mutat be. Táncjátékaik a honfoglalás korától a középkoron át a barokk és reformkor táncdivatját idézik a közönség elé. Solténszky Kornélia Az együttes nagy sikerű Napkirályfi-előadása XIV. Lajos udvarába varázsolja a nézőket
