Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-03-21 / 11. szám

Ferencváros 2008. március 21. 5 A HÉT TÉMÁJA: Két keréken könnyebb lenne Kerékpárút-hálózat van, kerékpáros kultúra még nincs Néha a bicikli a leggyorsabb közlekedési eszköz a belvárosban (folytatás az 1. oldalról) A kerekezőket, akik szintén nem angyalok. Sokszor előfor­dul ugyanis, hogy bár van kije­lölt - vagy urambocsá’ kiépített - kerékpárút az út mentén, ahol nyugodtan tekerhetnének, még­is az autók között szlalomozva igyekeznek elérni céljukat. Az ő kedvükért most tisz­tázzuk, hol húzódnak a kerék­pározásra alkalmas útvonalak Ferencvárosban. Mindebben Szolnoki-Katalin, a közterület­üzemeltetési csoport vezetője volt segítségünkre. Jó néhány szabályozási tervet átnéztünk, mire kirajzolódott a már meglé­vő és a tervezett kerékpárutak hálózata. Képzeletbeli biciklitúránkat kezdjük a Közraktár utca men­tén, hogy a Petőfi híd alatt átgu­rulva eljussunk a Nehru-partig. Itt a csepeli HÉV sínpárja és a Duna között kerekezhetünk ki­épített úton, egészen a Könyves Kálmán körútig. Innen tovább­mehetünk a Kvassay út felé egy rövid szakaszon, bár ennek ma még csak abban az esetben van értelme, ha tősgyökeres rozsdaövezetben szeretnénk az ipari múlt maradványait tanulmányozni.- Amint ezen a területen ki­épül Új-Ferencváros, s a régi gyárépületek helyét a lakó- és irodaházak, valamint a termé­szet modern egyvelege veszi át, a Ráckevei-Duna-ág mentén is létesül kerékpárút - mondta a csoportvezető az idevonatkozó szabályozási terv szövevényes térképét mutatva. Ha azonban az imént balra fordultunk volna a Lágymányo­si hídnál, a Könyves Kálmán körútra is rátérhettünk volna elméleti kerékpártúránkon. Itt folyamatosan váltják egy- „ mást a kijelölt és a kiépített | bicikliutak, előbb a körút észa- & ~p ki, aztán a déli oldalán. Mielőtt I o elérnénk a Gyáli úti felüljárót, “j jobbra fordulhatunk, s eljut- I hatunk egészen az Ecseri útig. -J Innen ismét nyílik egy kiépített -0 kapcsolat az Üllői út felé, de to- u- vábbmehetünk a Határ út felé is. Mindezek mellett az Üllői úton a Vágóhíd utcától északra is található egy rövid, kiépített szakasz.- Ezek a főbb kerékpárutak a kerületben. A tervek között szerepel még az Üllői úton to­vábbi kerékpárút építése, és hamarosan a Vágóhíd utcán is sor kerülhet a biciklisáv kije­lölésére. Mindazonáltal nem árt tudni, hogy a Középső- és Belső-Ferencvárosban megújult utcák mindegyike alkalmas kerékpározásra, hiszen ezek kisforgalmú utcák, s talán a tér­kövezésnek köszönhetően vala­hogy az autósok is könnyebben belátják: itt a gyalogosok és a kerékpárosok is egyenrangú résztvevői a közlekedésnek. Rá­adásul az érintett utcákban szá­mos kerékpártárolót helyezett el az önkormányzat - mondta befejezésül Szolnoki Katalin. A lehetőségek tehát adottak, s a jövőben még inkább bővül­nek. Az persze még jó ideig ködös, utópisztikus látomás marad, hogy öltönyös úriem­berek nem a többmilliós járgá­nyuk riasztógombját, hanem a bicikli számzárát tekergetik a belvárosi irodaházak előtt. Pe­dig tőlünk nyugatabbra elvétve ugyan, de már testet öltött ez a látomás. Benke Hunor Hol vannak az OLLÉ-pályák? Egy kiváló lehetőség futhat zátonyra Ferencváros civil arca 25 millió forint jut pályázatokra (folytatás az 1. oldalról)- A pályafelmérések is csak tavaly októberben kezdődtek, ám az ÖLLÉ programirodától a mai napig nem kaptunk egyet- w len árajánlatot sem - kezdte | Völgyesi. £ Ennek talán az lehet az oka, i hogy a vártnál jóval sikere- “ sebben indult a program, az I ÖLLÉ honlapján az olvasható, hogy rengetegen jelentkeztek. -0 Az mindenesetre némiképp u~ elgondolkodtató, hogy ha ilyen lassan sikerül megten­ni az első lépést, akkor vajon mennyire lehet bízni az ÖLLÉ ajánlatában, valamint a je­lentős késéssel megépülő pá­lyák minőségében. Mindeddig egyetlen grund jellegű pályát adtak át Zamárdiban, és a ha­marosan induló építkezések között is csak vidéki városok szerepelnek.- Januárban, az első OLLÉ- pálya átadására ellátogattam, de laikusként is szemet szúrt néhány hiányosság, ellentmon­dás: a védőháló például a pá­lyát szegélyező palánk mögé került, így ha valaki kirúgja a labdát, akkor csak a fél pályát megkerülve szerezheti vissza. Nem tudom, hogy ilyen gya­korlati apróságokra miért nem figyeltek jobban - furcsállta a szakember, elismerve, hogy a pálya minősége amúgy valóban első osztályú volt. Osztálykép a flaszteren - vajon a következő műfüvön készülhet? A jelenlegi elképzelések sze­rint tizenöt éves futamidő alatt fizetné ki az önkormányzat a kért pályákat, amelyek tulajdon­joga egyből az önkormányzathoz kerülne. Ez az OLLÉ-program egyik legnagyobb előnye, hiszen egy modem, műfüves pálya - le­gyen az köztéren vagy iskolában - rendkívül jól hasznosítható, a kiadásából származó bevételek fedezhetik a törlesztéssel járó költségek jelentős részét. Rá­adásul az egyes pályaelemek lehetséges kivitelezői közül is választhat az önkormányzat, s ily módon valóban a legked­vezőbb áron valósulhat meg a beruházás. A szűk keresztmetszetet te­hát csak az idő jelenti. Noha az adminisztrációért, a fejleszteni kívánt területek felméréséért a programiroda egy fillért sem kért, határidőt sem adott az épít­kezés megkezdésére. így aztán marad a várakozás - Völgyesi Attila szerint már nem sokáig.- Ha idén nyárig sem kez­dődik el a munka, akkor nagy valószínűséggel lemondunk az ÖLLÉ nyújtotta lehetőségekről. A mostani helyzetben ugyanis meg van kötve a kezünk, amíg nem tudjuk, hogy az ÖLLÉ mennyiért vállalná a pályák megépítését, nincs értelme más megoldások felé tapogatóznunk, árajánlatokat kémünk. Nem hosszadalmas beruházásokról van szó, az önkormányzat pedig minden eddig szükséges szerző­dés aláírt, természetesen anyagi kötelezettségvállalások nélkül - mondta Völgyesi Attila, hozzáté­ve: ha másra nem, arra legalább jó volt az OLLE-program, hogy felkavarja a kerületben a sporto­lási lehetőségek bővítése körüli állóvizet.. Benke Hunor A kerület felett nő a hangzavar Az idegenforgalmi szezon csak ront a helyzeten (folytatás az 1. oldalról) Jó hír, hogy a tárca javasla­tára legalább a legérzékenyebb időszakban, éjszaka 22-06 óra között, harmadára csökken a forgalom. Ekkor összesen legfel­jebb 40 fel- vagy leszállás enge­délyezhető, s ebből is csak négy eshet éjfél és hajnali 5 óra közé. A környezetvédelmi miniszté­riumhoz érkezett olyan javaslat is, hogy új repteret kellene nyitni a fapados légitársaságoknak. Ez azonban csak magánberuházás­sal, üzleti alapon jöhetne létre. Ezek az egyébként a legkorsze­rűbb gépeket használó légitár­saságok előszeretettel választják az olcsóbb, a nagyvárosoktól tá­volabb eső repülőtereket. Az idegenforgalom persze boldogan könyvelheti el, hogy 2007-ben az előző évihez ké­pest 3-4 százalékkal több utas fordult meg Ferihegyen, ezzel szemben annak a Ferencváros­ban lakók örülhetnek, hogy - a nagyobb befogadóképességű repülőgépeknek hála - a fel- és leszálló utasszállító repülőgépek száma mintegy két százalékkal mérséklődött. Sajnos távlatilag mindenkép­pen sokkal sűrűbb lesz a légi forgalom, ugyanis a Budapest Airport 2011-ig a „BUD Future” program keretében 65 milli­árd forintot fordít a repülőtér bővítésére és korszerűsítésére megháromszorozva ezzel a ka­pacitást. 2011 pedig már nincs messze. Krivánszky Árpád (folytatás az 1. oldalról) Az eddig sorolt pályázatok céljának . megfogalmazása általános, az adott keretek között változatos tevékenysé­gekhez kérhet támogatást a pályázó. Nem így az idei kiírá­sok között szereplő újdonság, a Ferenc téri fedett pavilon üzemeltetésére és a tér kultu­rális célú hasznosítására kiírt pályázat (lásd a 6. oldalt!). Ezzel az önkormányzat célja a kerület kulturális életének bővítése egy új kultúrpont ki­alakításával a rehabilitációs terület központjában. Elsősor­ban ferencvárosi székhelyű civil szervezetek jelentkezését várják, amelyek az utcai szo­ciális munka részévé is tehetik programjaikat - akár kulturá­lis, szabadidős tevékenységet is folytathatnak itt. Pál Tibor a kiírásokkal kap­csolatban hangsúlyozta, hogy valamennyi esetben csak programokra lehet pályázni, működtetésre, tehát például bérfizetésre nem. Egyébként tapasztalatai szerint a pályáza­tokra fordított 25 millió forint további, ugyanekkora összeget vonz más forrásokból, amihez a civil szervezetek egyéb köz­ponti pályázatokon keresztül vagy például alapítványi tá­mogatásból jutnak. A pályázók általában az elnyerhető összeg duplájára nyújtanak be igényt, ám a bizottságokban az elbírá­lás körüli szakmai viták eddig még mindig megnyugtató kon­szenzussal zárultak. (A pályázatok összefoglaló táblázatát következő számunk­ban találhatják olvasóink.) (-) Javul az idősgondozás Változott a szociális rendelet Január elsejétől megváltozott a szociális ellátások rendsze­rét szabályozó törvény. A leg­lényegesebb, hogy mindenki kérhet szociális étkeztetést, amelyért Immár a családi jövedelem alapján és diffe­renciáltan kell fizetni, illetve szigorodott a házi segítség- nyújtás indokoltságának elbí­rálása is. Az idősgondozás három terü­letén módosultak a szabályok. Mostantól a szociális étkezte­tést - bármilyen vizsgálat nél­kül - mindenki igénybe veheti, továbbá nem egyéni-, hanem családijövedelem-számítás alapján döntik el, hogy kinek mennyit kell fizetnie az étkez­tetésért. Korábban a kérelme­ző jövedelmének megfelelően állapították meg az összeget, most, ha például egy családban öten laknak, akkor a család összjövedelmét öttel elosztva határozzák meg a térítési díjat.' A változások a házi segít­ségnyújtás területét is érin­tik, ahol viszont szigorúbb lett a szabályozás. A gondo­zás igénylésekor vizsgálni kell ennek indokoltságát, amit most egy háromtagú bi­zottság állapít meg. A változ­tatás buktatója, hogy míg ezt eddig azonnal is meg lehetett állapítani, az új szabályozás szerint az elbírálásra tizenöt napot ad a törvény a bizott­ságnak. Ám ha valakinek sürgősen van szüksége a szol­gáltatásra, akkor azért a Fe­rencvárosi Gondozó Szolgálat vezetője - három hónapra - ideiglenesen is kiadhatja az engedélyt, közben pedig jut idő az elbírálásra. A harmadik lényeges pont, amellyel kiegészült a szociá­lis törvény, hogy a jelzőrend­szeres házi gondozás mellé- mint testvérszolgáltatást- fel kell ajánlani a házi se­gítségnyújtást is, s ha valaki ezt nem akarja igénybe ven­ni, akkor erről írásban kell nyilatkoznia. Solténszky Kornélia ■ Kiss Csaba távközlési szakember Sokat beszélnek arról, hogy a többi jármű vezetője nem vigyáz a biciklisekre. De ők sem a közlekedési szabá­lyok betartásának bajno­kai! De ettől függetlenül is életveszélyes Budapesten kétkerekezni. Állandóan hallani mostanában, milyen szennyezett a levegő. Én pe­dig nem vágyom tüdőrákra. Bárczy András bölcsész Sokat kerékpározom, de nem egy élmény. Nincse­nek összefüggő utak, és ahol van, ott is veszélyes, mert az autósok nem szok­tak hozzá, hogy van még egy sáv a jobb oldalon. De mit tegyek? Sokkal olcsóbb az autónál, s olcsóbb a busznál is. Egyhavi bérlet árából már lehet venni egy olcsóbb kerékpárt. A HÉT KÉRDÉSE Ön miért nem jár munkába kerékpárral? Kondori János sales manager Érdekes lenne, ha öltöny­ben, izzadtan állítanék be az ügyfeleimhez. Ostoba elképzelés ez a „mindenki járjon biciklivel". Sportnak nem rossz, de azért a min­dennapi élet más. A köz­lekedés problémáit nem azzal kell megoldani, hogy kitiltják az autókat, hanem forgalmat kell tudni szer­vezni. Botka Éva pénzügyi tanácsadó Messze vagyunk még at­tól, hogy a feltételek meg­legyenek. Kevés bicikliutat építeni, amikor szinte sehol nincs külön közlekedési lámpa. Ezzel pedig csak azt lehet elérni, hogy a jobbra kanyarodó autósok elüssék a kerékpárost, mivel azok védettségük tudatában még a lámpánál sem törődnek a szabályokkal. JUT ESZEMBE... Értékítélet Létezik felemelőbb érzés an­nál, mint amikor az ember vé­gigcammog a zsúfolt körúton, és félórát keringve a szűk, belvárosi utcákban végre par­kolóhelyet talál az újonnan vásárolt Hummer H2-jének? Létezik felemelőbb érzés an­nál, mint amikor az ember kiszáll az öt méter hosszú, két méter széles szörnyeteg veze­tőüléséből, hogy aztán öntelt, lenéző pillantást vethessen a nyálukat csorgató kamaszok­ra, majd az egészet megfűsze­rezhesse egy szelíd mosollyal, amit az utca másik oldalán masírozó szöszi lába elé vet? Létezik! Úgy hívják, egész­séges értékítélet. A baj az, hogy a tulajdonság meg­léte legtöbbször fordítottan aránylik a felhalmozott pénz­eszközökhöz. Egyszerűbben fogalmazva: minél több pénze van valakinek, annál inkább - és annál magasabbról - tesz a körülötte lévő világra. Például autót vesz, nagyot, dögösét, amolyan státusszimbólumo- sat, amivel hirdetheti a kör­nyezete felé: igen, ő aztán már valaki. Mások nyilván nem is léteznek számára, ahogy a gondjuk sem, amit éppen ő okoz azzal, hogy - jelen példánál maradva ­elfoglalja a helyüket. Hiszen ő nagy embei; csak nagy autó­ban fér el - legalábbis az arca mindenképpen. A megfelelő szemmel azon­ban láthatjuk, hogy ezzel a saját szegénységi bizonyítvá­nyát állítja ki. A nemtörődöm­séggel vegyült pökhendiség az egyik legrosszabb emberi tulajdonság. Egyszerűen ártalmas. A múlt században élt egy Maslow nevű pszichológus, aki felrajzolta az emberi szük­ségletek piramisát az alapvető légzéstől a csúcsot jelentő önmegvalósítás szintjéig. Ez az a pont, ahol az egyén eléri céljait, megvan mindene - a piramis csúcsán csücsülhet, no meg a Hummerben, ha kedve tartja. Csakhogy létezik még egy szint, amit - bár az önmeg­valósítástól csak egy hajszálra helyezkedik el - kevesen vesznek észre. A mások iránt érzett felelősség szintje ez. Akik elérik, lehet, hogy hatal­mas terepjárókkal is törhetnék a belvárosi aszfaltot, mégis inkább buszra, villamosra, esedeg biciklire szállnak. Ez igazán felemelő érzés lehet. Benke Hunor szerkesztő

Next

/
Thumbnails
Contents