Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. január / 1. szám

2007. január 1 0 ÚJ HAGYOMÁNY A sajátos hagyományokban eddig sem szűkölködő József Attila-lakótelep karácsonytájt egy - a szán­dék szerint - évről évre visszatérő szép szokással gazdagodott. December 22-én délután a Spar Áruház előtt, az Ecseri úton a Kaiser Áruházzal szemben, az Ifjúmun­kás és Dési Huber utcák kereszteződésénél, az Attila presszó mögötti téren, a Toronyház utcában a gyer­mekrendelő és részönkormányzat irodája előtt lakó­telepi kisiskolások betlehemeztek, kántáltak. A Kosztolányi Dezső Általános Iskola három kis csa­pata járta az utcákat, felidézve, megelevenítve a népi karácsonyvárás eme évszázados szokását. Néhány emlékezetes percre mindenütt megtorpantak a járó­kelők, volt ahol még az éneklésbe is bekapcsolódtak. Az általános meglepetést keltő, sikeres kis műsor az iskola, a Börzsöny utcai könyvtár, a Dési Művelődé­si Ház és nem utolsósorban a Medáliák Művészeti, Kulturális és Oktatási Egyesület munkatársainak együttműködéséből született. Köszönet érte! SZÉP ÜNNEP VOLT A Napfény u. 26.-ban működő „Bíbor Alkony” Idő­sek Klubja a kerületi Vöröskereszttel karöltve ben­sőséges ünnepséggel tette emlékezetessé az idei ad­ventét. „Karácsonyi hangulat” című műsoros ren­dezvényén, amelynek a közösségi ház adott otthont. A megjelent nyugdíjasokat igen színvonalas zenei program várta. Hajtun Zsuzsa zongora-, Szentkirá­lyi Aladár hegedű-, Oláh Zoltán énekművész és Farkas Katalin operaénekes fellépése megérdemelt sikert aratott. A rendezvényhez a városrészi önkor­mányzat is hozzájárult, a helyi civil szervezetek számára kiírt pályázatával. Az elnyert támogatásból a karácsonyi mellett az idősek világnapja alkalmá­ból tartott műsoros est költségeire és egy mátrafüre- di-egri autóbuszos kirándulásra is futotta. ÚJ HÍREK A DHL-ÉPÍTKEZÉSRŐL Jó hír lehet a környék járókelőinek, hogy a DHL lo­gisztikai központja építése kapcsán a kivitelező Michal Kft. és az önkormányzat közötti megállapo­dás részeként a vállalkozás az általa bérelt beépítet­len területen egy a Fehérakác utcát a 3-as villamos Csengettyű utcai megállójával összekötő, „rende­zett gyalogosforgalmat biztosító” gyalogutat is ki­épít a saját költségére, s azon szolgalmi jogot, az ed­digieknek megfelelő átjárást biztosít. Nem a közút közvetlen szomszédságában, épül majd egy járda, amely közvilágítást is kap.??? Végre biztonságossá válhat a közlekedés a villamoshoz, ami igen régi és jogos igény volt itt. Ezenkívül - természetesen - az önkormányzat tulajdonában levő Fehérakác utcá­ban is kialakítja a működési feltételeknek megfele­lő közutat. A telekhatár menti hosszabb szakaszon a kivett közutat a kft. tulajdonát képező - a MÁV-tól megvásárolt - telek területéből megszélesíti, s a tu­lajdonjogot átadja az önkormányzatnak. Azt már korábban hírül adtuk, hogy a központi irodaház 16 méter magas, vízszintesen nyújtott épülete remélhe­tőleg az M5-ös út zajának jelentős részét is megszű­ri a lakótelep felé, most viszont már azt is hozzáte­hetjük, hogy az építkezéssel járó parkosítás is ebben az irányban fog hatni. A telekhatár lakótelep felé eső szakaszát magasra növő, nagy lombú fákkal szándékoznak szegélyezni. A PARKOLÁSRÓL KÖZMEGHALLGATÁS LESZ Kétségtelen, hogy a József Attila-lakótelepet hajdan - mindannyiunk szerencséjére - a korábbi és későb­bi társaihoz képest nagyon szellősre tervezték. Arra azonban akkoriban senki sem számíthatott, hogy a motorizáció valaha is ilyen nagymértékű lehet. A tervgazdálkodás akkori keretei között jobb esetben elnéző mosollyal nézhettek volna arra, aki váltig ál­lítja: majdnem minden negyedik családnak saját személygépkocsija lesz. A lakótelepi parkolás egy­re égetőbb kérdés, napjainkra általános beszédtéma lett. A részönkormányzat minden igyekezete és kezdeményezése ellenére kevés a közterületen ta­lálható parkolóhely. A növekvő igénnyel már csak azért is lehetetlennek tűnik lépést tartani, mert a la­kóknak szánt helyekre - különösen a lakótelep nagy forgalmú határoló útjai környékén - egyre többször idegenek állnak, hogy elkerüljék a másutt megkö­vetelt parkolási díjat. Akad már arra is példa, hogy akár hetekig is ott hagyják kocsijukat, így kénysze­rítve szabálytalanságra vagy fölösleges pénzkiadás­ra az adott épületben lakó autósokat. Ez különösen ott gerjeszt komoly indulatokat, ahol maguk a lakók is anyagi áldozatokat hoztak, munkaerejüket, sza­badidejüket adták a parkolóhelyek kialakításához. Önkényes műszaki akadályokat telepítve igyekez­nek elejét venni a kellemetlen helyzetnek, miköz­ben ezzel - jogszabályokat sértve - maguk is sereg­nyi gondot teremtenek. A zöldterületek gondozása, virágosítása, az elő­keltek ápolása szép és fontos hagyomány errefelé. Nem véletlenül háborodnak fel, amikor - néha csak jobb híján, máskor passzióból - autók állnak a vi­rágágyások közé. Egyre többen parkolnak tilosban, állnak a füves területekre. Bírságolásuk esetleges, hatása nem érezhető. A rendszám nélküli és roncs­autók rendszeres elszállíttatása is növekvő - másra szívesebben felhasználható - költségekkel terheli az önkormányzatot. Nagy kárt okozott, hogy a környező bevásárló- központok oly módon igyekeznek védekezni a vá­sárlással nem összefüggő parkolás ellen, hogy fize­tővé tették a várakozást, megállásokat. Az a tény, hogy a József Attila-lakótelep az ország leginkább metrósított városrésze, azt is jelenti, hogy az Ecseri úti, Pöttyös utcai és a Határ úti állomások környé­kén a volán mögött ülők természetes igénye lenne a „parkolj és tömegközlekedj!’’-igény kielégítése. Szabad terület elvétve akadna, szándék a P+R par­kolók kialakítására - úgy tűnik - még úgy sem. Régi probléma az is, hogy néhány vállalkozó egész autóparkot (köztük hajnalonként túráztatott tehergép­kocsikat is) tárol a házak közötti útszakaszokon. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy valamit tenni kéne, hogy mit, arról eltérnek a vélemények. A részönkormányzat, amikor a leg­utóbbi ülésén elfogadta a 2007. évi munkatervét, úgy döntött, hogy - mint annyiszor - most is számít a kollektív bölcsességre. A parkolás teljes kér­désköréről márciusban közmeghallga­tást tartanak. (A képet, amely magáért beszél, kdorozs blogoldalán [kdorozs.blo- gol.hu] találtuk sok más igen szép la­kótelepi fotó társaságában. Ez a fel­vétel idén készült, s a következő kriti­kai megjegyzés olvasható alatta: „Párizsban láttam ilyen parkolást, ez a kép itthon, a házunk előtt, a József Attila-lakóte- lepen készült... ”) VIRÁGNÉZŐBEN Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza - tartja a közismert nótaszöveg. Valami - egyelőre beazonosítatlan tereptárgyi elem - lehet erre mife­lénk is, ami visszakanyarítj a az innen indult sorso­kat. Heil Edit költő és festőművész élete minden­esetre ezt példázza. Első négy évét nevelőszüleivel ugyanis a Mária Valéria-telepen töltötte, mígnem el­költöztek. Tizenkét éve azonban újra ezen a tájon, a Napfény utcai nyugdíjasházban él. Nyugdíjba vo-

Next

/
Thumbnails
Contents