Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. március / 3. szám
2007. március M egszűnt a hődíj visszamenőleges elszámolása Az alapdíj és a hődíj arányát az állandó és a változó költségeihez igazította a Főtáv A Fővárosi Közgyűlés rendelete nyomán, az új szociális energiatámogatási rendszer bevezetésével egyidejűleg a tavalyi év utolsó napjával megszüntetésre kerültek a távhő-szolgáltatási díjak visszamenőleges elszámolására létrejött szerződések. A költségmegosztókkal felszerelt lakásokban így a hődíj visszamenőleges elszámolásának pénzügyi lebonyolítását az idei évtől kezdve a távhőszolgáltató már nem végzi el. Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy az épülettulajdonosok közössége nevében eljáró közös képviselő a hődíjszétosztási arányokon akár havonta módosítson, amely jóval kisebb adminisztrációt követel meg a korábbi elszámolási rendszerhez képest. Fekete Tibor közös képviselőtől megtudtuk: a visszamenőleges elszámolás esetében a lakásokban radiátoronként felszerelt költségmegosztók értékeit évente egy erre a feladatra szakosodott cégnek kellett leolvasnia, s a feljegyzett adatokat alá kellett íratnia az érintett lakástulajdonosokkal. A cég ezt követően százalékosan kiértékelte a lakások hőfogyasztását, s az összesítést aláíratta a közös képviselővel. Ezután a közös képviselőnek kellett ismét minden lakótól begyűjteni egy aláírást, hogy így hitelesítse a cég számításait. Am az adminisztráció itt még nem ért véget: a Főtáv, miután forintosította a százalékos kiértékeléseket, szintén aláírást kért minden tulajdonostól, hogy kiállíthassa a végszámlát. Lázár Róbert, a Főtáv Zrt. munkatársa lapunknak elmondta: a visszamenőleges elszámolás megszűnésével az aláírás-gyűjtési procedúra szükségtelenné vált, mivel a költségmegosztás pénzügyi lebonyolítása már nem cégükre, hanem a társasházakra hárul. A Főtáv a társasházak által megadott arányban osztja szét a következő számlázási időszakra a hődíjat. Fekete Tibor közös képviselő hangot adott azon véleményének, miszerint az energiaárak drasztikus drágulása miatt szükségessé vált 37%-os hődíjemeléssel párhuzamosan (melyhez áprilisban további 8,4%-os emelés járul) indokolatlan volt ugyanilyen mértékben növelni a távhőszolgáltatás alapdíját - így hiába igyekeznek spórolni a hődíjjal a költségmegosztókkal felszerelt lakók, ha a megtakarításukat elviszi a több mint harmadával megdrágított alapdíj. Hozzátette: Európa legnagyobb részén a távfűtés a legolcsóbb fűtési mód, mert ha kell, azt az állam támogatja környezetkímélő mivolta miatt. A Főtáv munkatársa az alapdíj jelentős drágításával kapcsolatos kritikára reagálva kifejtette: a felhasználók és a szolgáltató számára is az az optimális megoldás, ha a hődíj kizárólag a szolgáltatás változó költségeire (a felhasznált energia árára) nyújt fedezetet, míg az alapdíjban az állandó költségek (a gázszolgáltatónak és az erőművek részére fizetett teljesítménydíjak, a távhőszolgáltatás műszaki berendezéseinek és eszközeinek javítási, karbantartási, felújítási költségei, a társaság működési kiadásai és egyéb ráfordításai) fedezete jelenik meg. 2006 végén a Főtáv Zrt. állandó és változó költségének aránya 67,6-32,4% volt, míg az alapdíj-hődíj-arány már hosszú évek óta a fogyasztói érdekképviseletek igényére és a fővárosi önkormányzat elvárásának megfelelően 48-52%-ot képviselt - emiatt a hődíj állandó költségeket is tartalmazott. 2007. január 1- jétől az alanyi jogú gázártámogatás megvonásával a szolgáltatás energiaköltségei jelentősen megnövekedtek, ezért a szolgáltatás állandó és változó költségének aránya a korábbi 67,6—32,4%-ról 48.9- 51,1%-ra változott. Ez az arány már szinte megegyezővé vált az alapdíj-hődíj korábbi 48-52%-os arányával, így a közelítő egyezőség biztosításához az alap- és hődíj azonos mértékű változására volt szükség. Amennyiben a legutóbbi ármegállapítás során az alapdíj változatlan marad, és csak a hődíj emelkedett volna, akkor az alapdíj-hődíj aránya 32,4—67,6%-ra alakult volna, szemben a szolgáltatás állandó és változó költségének 48.9- 51,1%-os arányával. Vagyis fennmaradt volna az a korábbi állapot, hogy a hődíj jelentős állandó költségeket is tartalmaz. Az alapdíjnak a hődíjjal való megegyező növekedése viszont biztosítja a kéttarifás díjrendszer semlegességét, amely kizárja a hőfogyasztás változásából származó hátrányokat, kockázatokat mind a felhasználó, mind a szolgáltató számára. Ezáltal a felhasználók hődíjköltsége a fogyasztásváltozás miatt sem többel, sem kevesebbel, hanem pontosan annyival nő vagy csökken, mint amennyit a szolgáltató a felhasznált energiáért kifizet, illetve amennyit a megtakarított (fel nem használt) energia után nem kell kifizetnie. így sem a felhasználó, sem a szolgáltató nem veszít, és nem is tud nyerészkedni. Ugyanakkor a szolgáltató nem a hőfogyasztás növelésében, hanem épp ellenkezőleg, új felhasználók megszerzésében érdekelt. K. D. Multinacionális nagyberuházás a Ferencvárosban ! A DHL Express Magyarország, mely a világ egyik piacvezető áruszállító konszernjének magyarországi vállalata, közel 4,5 milliárdos beruházása helyszínéül választotta a Ferencvárost. Az M5-ös autópálya bevezető szakaszánál épülő új logisztikai központ teljes raktárterülete 7000 négyzet- méter, melyhez további 1400 négyzetméter iroda kapcsolódik. A központi irodaépület 4200 négyzetméter nagyságú, mely a korábbinál kényelmesebb elhelyezést biztosít a cég dolgozói számára. A komplexum három- hektárnyi területen épül fel, benne automata küldeményszortírozó berendezésekkel és a legkorszerűbb információtechnológiai rendszerrel. A DHL Express Magyarország Kft. - előzetes adataik szerint - 2006-ban közel 25 százalékkal növelte bevételét, s több mint 15 ezer ügyfelük kiszolgálása teszi szükségessé az építkezést. A környezetvédelem szempontjából is hasznos az új beruházás. A logisztikai központ helyén korábban a József Attila-la- kótelep házgyára működött, s nagy mennyiségű törmelék és építési hulladék halmozódott itt fel. A terület gondozásának hiánya miatt a túlburjánzó gyomnövényzet is károsította, csúfította a kömyezetet..Az építkezés ezeket a problémákat is megszünteti, a DHL elvégzi a terület parkosítását, valamint a szükséges utak és a hozzá kapcsolódó egyéb létesítmények (járdák, gyalog- átkelőhelyek) kiépítését is. Steiner Gábor 20
