Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. március / 3. szám
2007. március M INKET IS SÚJT AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Az erősödő és szaporodó számú viharok környezetvédelmi szakemberek szerint az egyetemes felmelegedés és éghajlatváltozás következményei. Rövid időn belül a harmadik orkán erejű szél söpört végig lakótelepünkön. A legutóbbi hatalmas hársfát csavart ki. A Kosárka sétány 1. előtt egy Volkswagen gépkocsiban lezuhanó faág tett kárt. Az egész lakótelepet beterítették a letört gallyak. A megtépázott koronák miatt jelentős gallyazási munkákat kellett sürgősen elvégezni, amitől igencsak megcsappant a részönkormányzat e célra elkülönített kerete. Mindez azonban nem érintette a nyárfaifj ításokat. A tavalyról áthúzódó - a nyárfaboly- hozást csökkentő - munkálatok végén a 917 megjelölt fából az erre az időszakra tervezett mind a százon végrehajtották az előirányzott „műtétet”. TISZTA LETT A KISERDŐ A Távíró utcai Kiserdőt a Feszofe Kht. munkatársai alaposan megszépítették. Az illegális szemétlerakó-telepek szokásos - sajnos újra és újra elmaradhatatlan - felszámolása mellett, ahogyan azt a Feszofe vezér- igazgatója, Szentpáli Gavallér Csaba kérdésünkre elmondta, az aljnövényzetet is kiirtották, illetve ritkították. Az elhalt fák kivágásán túl arra is volt gondjuk, hogy a Távíró utcára kilógó ágakat is visszametsszék. Idén harminc köbméter háztartási hulladékot vittek el a teherautóik, de autóalkatrészek, hajléktalanok által odahordott faláda- és rongyhalmok is a platókra kerültek. A vezérigazgató úr azonban meglehetősen szkeptikus. Az eddigi tapasztalataik szerint nagyjából május végére ugyanennyi szemét gyűlik majd össze. AZ ELÁTKOZOTT PEST-BUDA Ha akad valamilyen beruházás, amely az első pillanattól az utolsóig magán viseli az elhibázottság bélyegét, akkor a hajdanvolt Pest-Buda mozi mindenképpen számot tarthat erre. Valóságos kortünet. 1972-ben ha- tároztatott el, hogy Óbuda, Buda és Pest egyesítésének századik évfordulójára a dinamikusan fejlődő, egyre nagyobb lélekszámú József Attila-lakótelepen egy közel félezer néző befogadására alkalmas filmszínházat adnak át. 1973-ban ünnepélyes keretek között a Dési Huber u. 25. alatt (a térképeken jelzett Valéria térnél) meg is nyitották a 488 fős Pest-Buda mozit, amely az átadásakor Budapest legkorszerűbb filmszínházának számított. Azt gondolták, hogy a nézők egymás kezéből tépik majd ki a jegyeket, ahogy ezt egy akkor csaknem ötvenezres öntudatos lakóközösségtől elvárhatták volna. A valóság azonban más volt. A kerületi tanács és a Hazafias Népfront közös lapjában, az akkori Ferencvárosban még hat évvel a nyitás után is azon kesergett Harmaczi József moziüzem-vezető, hogy igen kevesen járnak a vetítésekre a lakótelepről, s képtelen a bevételi terv teljesítésére. „Mindössze 25%-os az előadások átlagos látogatottsága.” Mint elmondta: a helyi iskoláknak tartanak vetítéseket kora délután, s diszkót szerveznek, hogy valahogy becsábítsák a fiatalokat. „Talán, ha elkészül a metró, a városból is idejönnek” - tette még hozzá. Arról, hogy mi lehetett az igazi oka a tömeges távolmaradásnak, a Filmvilág 1981/7. számában megjelent oknyomozó riport árul el sokat. „Csak szocialista filmeket vetíthetek az első naptól kezdve, s azt egy hétig muszáj is játszanom. Hiába reklamálok: ha egy ember ül a nézőtéren, akkor is kell vetíteni” - nyilatkozta a lap riporterének újabb két év elteltével Harmaczi. A Pest-Buda ugyan bemutató mozi volt, de csak az igazi premiermozik után egy hónappal játszhatta az újonnan műsorra tűzött filmeket. Amikorra a vetítőkópiák megérkeztek a lakótelepre, az érdeklődő helybeliek túlnyomó többsége már valamelyik belvárosi moziban régen látta azokat. (Néhány magyar vagy szocialista film esetében - írta a szakfolyóirat - mindössze 10-15 ember ült a nézőtéren. A „Köszönöm, megvagyunk”-at és az „Erőd az őserdőben ”-t alig 6 százalékos nézettséggel vetítették.) 1981-ben már csúcsra járatták a mozit: 30-40 százalékos nézettséget értek el, s ennél magasabb átlagra soha nem jutottak. A már engedélyezett nyugati westernek és krimik sem tudták feltornázni a nézőszámot. A metró sem segített, a műsorpolitika sem. Pedig a sötétben számos csók elcsattant, számtalan szerelem vette kezdetét, csakúgy, mint más külvárosi vetítőhelyen. (A nosztalgiázok emlékei is ezektől szépek.) A mozi folyamatos pénznyelőnek bizonyult, rég be kellett volna zárni, de a szocialista kultúra korifeusai nem engedhették meg a teljes felsülés beismerését. Jelképnek is beillik, hogy a rendszerváltást követően a Fővárosi Moziüzemi Vállalat 1990. április 16-án az összes veszteséges egységei közül elsőként éppen a Pest-Budát záratta be. Ekkor vette kezdetét második kálváriája. Az épület a főváros tulajdonába került, hasznosítási jogát nyolc évre megkapta a kerület. Mozit - amire legalkalmasabb volt - a videó, majd a kábeltévék s a multiplexek megjelenésével végképp értelmetlennek tűnt működtetni, erre nem akadt vállalkozó. Más kulturális célra sem. A kitűzött határnap elmúlt, visszaszállt a kezdeményezés a fővárosra. Jelentkezett egy Penny Market üzlet, s később egy iszlám kultúrközpont kialakítására vállalkozó csoport, de mindkét kezdeményezést elsöpörte a népharag. Utóbbi ellen a részönkormányzat is élesen tiltakozott. Ragaszkodtak az egyre romló épület kulturális vagy egészségügyi-szociális hasznosításához. A színház, a fitneszközpont megfelelt volna, ám mindkét terv kútba esett a reménybeli befektetők időközben kialakuló tőkehiánya miatt. Legutóbb egy nyugdíjasotthon létrehozása indult meg a lassan élet- veszélyes épület bontásával, ám a kezdeti lendület és építési kedv mostanra elpárolgott. A félbehagyott munkák nyomán a létkockázat és a látványszennyezés viszont még fokozódott is. A kerületi önkormányzat és a Rönk mindent megtett - ám egyelőre még ez is kevésnek bizonyult a megalomániás múlt nyomát még nem sikerült végképp eltörölni. Mivel azonban a kialakult helyzetet tarthatatlannak ítéli, a részönkormányzat soron következő ülésére bekérette a beruházó és kivitelezésért felelős vállalkozás képviselőit, hogy tájékozódjon, s kialakítsa, milyen lépésekkel, kezdeményezésekkel mozdíthatja ki az épület ügyét a - ki tudja hányadik? - holtpontról. A HELYTÖRTÉNET MOZAIKJAI -MEGMARAD AZ ISKOLA? Lapzártánkkor tette nyüvánossá a fővárosi oktatási bizottság azt a tervezetet, amely végre egyértelművé tette: mely iskolákat akarják megszüntetni, illetve összevonni másokkal. A lakótelepünkön működő Lengyel Gyula Szakközépiskola korábbi értesülései igaznak bizonyultak, s a tanári és diáktiltakozások ellenére is a július 1-jétől bezárandó intézmények közé kerültek. A Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola egyébként az ország legrégebbi kereskedelmi középiskolája. 1857-ben a Pesti Kis- és Nagykereskedők Egyesülete alapította meg Pesti (később Budapesti) Kereskedelmi Akadémia néven, azaz éppen az idén százötven éves. 1939-ben vették az intézményt állami kezelésbe, s többszöri átszervezéssel tették kereskedelmi szakközépiskolává. 1945 előtt a Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola nevet viselte, itt képezték a kereskedelem és a bankvilág szakembereit. 1945-1962 között - amikor kettéválasztották - középfokú kereskedelmi iskolaként működött. 1962-től a képzés újjászervezésével az egyik jogutódja Felsőfokú Kereskedelmi Szakiskola (ma: Budapesti Gazdasági Főiskola) néven a belvárosi Akadémia utcai épületben működött tovább, míg a másik jogutódnak, a középfokú szakképzést tovább folytató iskolarésznek ki kellett költöznie onnan. Nekik 1965-ben a lakótelepünkön, a Friss u. 2. szám alatt biztosítottak elhelyezést. Ekkor vette fel az intézmény Lengyel Gyula közgazdász, a Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa (az első világháború idején az iskola tanára) nevét, aki az egyik sztálini tisztogatás áldozata lett. Az iskola tanév eleji statisztikája szerint 2006 októberében a nappali tagozaton 15, esti tagozatukon 8 osztály működött, előbbi 413, utóbbi 230 tanulóval. Az iskolában ekkor 51 tanár és 17 gazdasági és technikai munkatárs dolgozott. Az iskola végleges sorsáról - a 2006-ban elfogadott fővárosi szakképzési stratégia alapján, melynek célja, hogy a párhuzamos képzéseket megszüntesse, a szétaprózott, nagyon költséges rendszert hatékonyabbá és gazdaságosabbá tegye - a Fővárosi Közgyűlés a tervek szerint lapzártánk után, február végén, március Ferencváros 10
