Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. január / 1. szám

2007. január H averom, a hajléktalan Evek óta ott dekkol az útkereszteződésben, „bérelt”helyén. Nem a legjobb lámpa. Túl rövid a piros, és a forgalom is csak estefelé nő meg igazán. De Józsi nappal szeret ott lenni. Kutyája pórázra kötve a lámpaoszlopnál, előtte mindig van víz és száraz eledel. Az eb békésen fekszik, csak akkor áll fel, ha hozzá is beszélnek. Gazdája szavára megpró­bálja felállítani aránytalanul nagy füleit, de ez csak félig-meddig sikerül. Illenek egymáshoz. Józsi kiérdemelhetné a szakma legvidámabb dol­gozója címet, mert sosem búskomor, sosem panasz­kodik, viszont szökdécselve lépdel kocsitól kocsiig, ha esik, ha fúj, ha kap pénzt, ha nem. Kezében a csővé sodort „Fedél nélkül”-lel csapkodja tenyerét, dudorászva halad az autók közt. Ha meglát, odasza­lad a kocsimhoz, hogy „szót váltsunk”, mert pénzt ritkán kap tőlem. Néha narancsot, kekszet adok ne­ki, és beszélgetünk. Már ha azt beszélgetésnek lehet nevezni, hogy Józsi Hrabal Pepin bácsijához hason­latosan darálja a mondandóját, se pont, se vessző, se gondolatjel, csak feltartóztathatatlan szófolyam. Ma még az átlagosnál is beszédesebb. Azt mondja, ott­hagyta az asszony, lelépett a haverjával, de nem bánja, már úgyis „avétos” volt az öreglány, elmúlt negyven, és ivott is, súgja, bizalmasan közelebb ha­jolva, hogy érezni leheletén a kannás bor szagát. 0 is megissza a magáét, de ahogy az Irén ivott, azt nem lehetett kibírni. Hányt és káromkodott, mondja Józsi, rendes nő ilyet nem csinál. Kérdezem, most mi lesz majd, de csak legyint. A nők jönnek, men­nek, a Gebe meg marad. A kutyus felemeli a fejét, figyel, róla van szó. Józsi megsimogatja négylábú barátja szutykos fejét. Főzni is tudok, mondja, az Irén még egy paprikás krumplit se tudott csinálni, csak a kocsmába szeretett járni. Meglesz egyedül, ahogy régen is megvolt. A lámpa másodszor vált, a következőnél már át­jutok, mutatom Józsinak, hogy nincs a kocsiban a táskám, hátul van a csomagtartóban, nem tudok se aprót, se harapnivalót adni neki, de erre is csak le­gyint. Haverok vagyunk, nem? - kérdi Józsi. Kü­lönben nem a pénzért csinálja, van rendes rokkant­nyugdíja, abból megélne, ha nagyon akarna. Csak valahogy mindig elfogy a hónap közepéig, a have­rokat segíti ki, meg az Irén gyerekeinek is adott mindig. Most már azt sem kell majd, könnyebb lesz nélküle. Csak hát nehéz olyat találni, akit megszeret az ember, sóhajtja Józsi. Már épp valami bölcset, vi­gasztalót készülök mondani, amikor az autóm tete­jére suhint egy jókorát, és rám kacsint: Legyen jó az éccakája, szépasszony! me^u Gondoskodás a hajléktalanokról A Ferenc körút sarkán, a járdán fekszik a férfi. Aki feljön a metróból, szinte belebotlik. Időnként egy időre eltűnik, aztán megint visszatér, a legnagyobb hidegben is ott találjuk. Ő a ferencvárosi családsegítő szakterületéhez tartozik - magyarázza Éliás Éva, az Új Út Szociális Egyesület képviselője. A Gubacsi út 21.-ben vagyunk, a kerület egyetlen nappali melegedőjében. Telt ház van, a fedél nélküli emberek ide húzódnak napközben a hideg elől. Az itt dolgozók meleg teával, étellel kínál­ják őket, s aki akar, tévézhet, olvashat, fürödhet, illetve moshat a szárítógép­pel is ellátott helyiségben. Totka Erzsébet, a melegedő vezető­je: Naponta száztízen is megfordulnak itt. Reggel mindig nagyon sokan jön­nek, aztán egy időre eltávoznak, majd visszatérnek. Segítünk nekik különbö­ző ügyek intézésében, hiszen sokan nem tudják azt sem, hogy elveszett vagy lejárt személyi igazolványukat miként pótolhatnák, érvényesíthetnék, vagy rokkantnyugdíjukat hol igényel­hetik. A ferencvárosi önkormányzattal nagyon jó a kapcsolatunk, a szociális iroda azonnal igyekszik megoldást ta­lálni, ha hozzájuk fordulunk. Két szociális munkásuk, Horti Valéria és Szanyi Endre az egyesület gépkocsijával járja a kerületet, amelyet a családsegítő központtal megosztva felügyelnek. Nemcsak fizikai törődést kapnak a nappali melegedőben a hajléktalanok, hanem mentális támogatást is. Van addiktológiai csoportjuk, albérletke­reső programjuk, tartanak kézműves és gyermekfoglalkozásokat, kéthetenként egy lelki gondozó is jár hozzájuk. Gyakran osztanak ruhát is a rászorulóknak. Most épp elkelnének náluk a jó minőségű férfi alsóneműk és felsőruhák, cipők, meleg takarók, tartós élelmiszerek. Az itt dolgozók a kórházba kerülő hajléktalanokkal is törődnek, meglátogatják, ellátják őket ruha­neművel, tisztasági csomaggal és élelemmel. Éliás Éva: A kerületben nagy szükség lenne egy éjszakai hajléktalanszállásra, mert a fagyok beáll­tával is sokan éjszakáznak az utcán, s reggel átfagyva toporognak a melegedő bejáratánál. Mi meg­tesszük értük, amit csak lehet, de éjszaka nem tudunk gondoskodni róluk. Ha valaki a hidegben, utcán fekvő hajléktalant lát, jól teszi, ha felhívja a Menhely Alapítványt a 338-4186-os telefonszámon, s ők azonnal tudják, melyik területről küldjenek oda segítséget. Az utcai szociális munkások este 10 óráig járják a kerületet. Amikor már ők nincsenek ügyeletben, a Menhely Alapítvány krízisautója indul útjára. Szentpáli-Gavallér Csaba, a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Közhasznú Társaság (Feszofe Kht.) igazgatója: Akár negyven embernek is tudnánk azonnal munkát adni, de csak alig né- hányan jönnek dolgozni. Pedig minimálbért fizetünk a közhasznú munkáért, s egy évig kereshetnének nálunk pénzt. Véleményem szerint a hajléktalanoknak csak a 20-25 százaléka él külső kényszerítő kö­rülmények hatására ebben a helyzetben, a többieknél ez inkább választott életforma. Sok a szenve­délybeteg köztük, és pszichiátriai esetek is akadnak. Vannak, akik koldulnak, és abból több bevételre tesznek szert, mint ha dolgoznának. Nekik hiába is mondjuk, hogy keressenek munkát, ha nincsenek erre motiválva. Pedig aki egy évig nálunk dolgozik, újból jogosult lesz az álláskereső támogatásra. Ha az év letelik, és közben nem talál munkát, visszatérhet hozzánk, és újabb egy évig fizetéshez juthat. A Feszofe Kht. munkával, kereseti lehetőséggel segítene a hajléktalanoknak, de ehhez elengedhetetlen, hogy ezt ők is igényeljék. Garamvölgyi Annamária INGYENES JOGI tanácsadás a Menhely Alapítványnál lakással, lakha­tással kapcsolatos ügyekben, a lakásvesztés megelőzése céljából. Lakás­csere és adásvétel feltételei, ügyemenete; lakhatást érintő kérdések (adó, illeték, haszonélvezet, öröklés); lakáseladás, -vétel, -csere buktatóinak kikerülése; adásvételi, csere-, ajándékozási, bérleti szerződések vélemé­nyezése. Időpont-egyeztetés hétköznap 12—14-ig Tel.: 06-20 269-9838. A Ferencvárosi Egyesített Családsegítő Központ és Intézményei Hori­zont Szociális Alapítványa köszöni a támogatóinak, hogy 2004. évi személyi jövedelemadójuk 1%-át az alapítványnak felajánlották. A befolyt 256 254 Ft-ból 154 567 Ft-ot a Ferencvárosi Egyesített Böl­csődék támogatására, 104 000 Ft-ot pedig ferencvárosi családok meg­segítésére fordítottunk. 6

Next

/
Thumbnails
Contents