Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. február / 2. szám

2007. február 1 6 Február 1917. Az orosz forradalom hatására a Soroksári úti fegyvergyáriak megindították azt a tömeg- sztrájkhullámot, amely májusban érte el csúcs­pontját. 1.1913. Megnyílik a páratlan értékű RÁDAY Könyvtár. A Ráday Pál által elkezdett és Ráday Gedeon által összegyűjtött könyvek közt fehér pergamenbe vagy aranymintás barna bőrbe kötött olyan ritkaságokat is talál itt az érdeklődő, ame­lyekből az egész országban csupán 2-3 lelhető fel. 2.1871. E napon hunyt el EÖTVÖS József bá­ró, reformpolitikus, a modem oktatásügy és köz- művelődés megteremtője. Családja Mária Terézia idejében emelkedett főnemesi rangra. Kerületünk­ben, a Csillag utcában (Gönczy P. u. 2.), az egyko­ri Kerkápoly-házban alapította a középiskolai ta­nárjelöltek kollégiumát. E ház szállásán lakott egy szobában BALAZS Béla, SZABÓ Dezső, KO­DÁLY Zoltán és LACZKÓ Géza. 3-4.1919. A FEGYVERGYÁRBAN a munká­sok átvették a gyár vezetését. 4.1911. PÜSKI Sándor könyvkiadó születés­napja. Életével, példájával sok-sok évre beírta emlékét az utódok szívébe. 1939-ben megalapí­totta a Magyar Élet Könyvkiadót; főleg a népi írók műveinek megjelentetésére. Az 1942. és 1943. évi szárszói konferencia egyik szervezője. 1962-ben hamis politikai vádakkal letartóztatták, bebörtönözték. 1970-ben amerikai emigrációba költözik feleségével, Zoltán Ilonával. Lakásuk a RÁDAY U. 22.-ben volt. 5. 1958. Elhunyt BERKY Lili érdemes mű­vész. A győri születésű drámai színésznő 1903- ban végezte el a Színművészeti Akadémiát. A Fe­renc krt. 12.-ben lakott férjével, Gózon Gyulával. 6. 1896. DÉS1 HUBER István (posztumusz) Kossuth-díjas festőművész, grafikus születésnap­ja. Életéről felesége számolt be Férjemről, emlé­kezem címen. Lakásuk az Ipar u. 11. sz. alatt volt. 7.1936. Elhunyt ALEXICS György nyelvész, irodalomtörténész. 1891-1922 között a Keleti Ke­reskedelmi Akadémián tanított. A Ferenc krt. 22. sz. alatt volt a lakása. 1963. Elhunyt KÁRPÁTI Aurél író, költő, kritikus. Egyetlen színdarabját a Nemzeti Színház mutatta be (1917). A Színművé­szeti Főiskola tanára, haláláig a PEN Klub alelnö- ke volt. Kossuth- és kétszeres Baumgarten-díjas. Élvezetes írása a Ferencvárosi vallomás. A Tompa u. 9.-ben lakott. 9. 1874. KABDEBÓ Gyula építész születés­napja. 1910 és 1912 között a főváros iskola- és kislakás-építési terv vezetője volt. Czigler Győ­A hónap névnapja - Balázs Vincéhez hasonlóan Balázs püspök is a korai szentek kö­zé tartozik, 316 táján szenvedett mártírhalált. Bár kultusza gazdag és szinte napjainkig eleven, életének valóságos eseményeiről keveset tudunk. Valószínűleg örmény szár­mazású volt, akit példamutató keresztény élete miatt választottak Szebaszte város püspökévé. A század elején fellángolt ke­resztényüldözés (melynek néhány évvel korábban Vince is áldozatul esett) elől egy barlangba menekült, ahol remeteként élt, ami elég szokaüan volt akkoriban (is) a püspököktől. Innen vezette a keresztény közösséget, imádkozott értük, tanácsokat adott, gyógyított. Lakhelyét vadállatok - oroszlánok, tigrisek, medvék, farkasok - őrizték, de ezek sem tudták megvédem a római helytartó, Agricola katonáitól. Elhurcolták, börtön­be vetették, de hitét nem tagadta meg. Börtönében is so­kan felkeresték segítségért, gyógyulásért. Kegyetlenül megkínozták, majd vízbe fojtásra ítélték, végül lefejezték. Kultusza keleten a 6., nyugaton a 9. században kezdődött, s ekkor már mint a torokbajok ellen védő szentet tisztel­ték. A századok folyamán sorra tűntek fel ereklyéi itáliai, német és francia városokban, Raguzában (ma Dubrov­nik) a város védőszentje is lett. Mivel torokfájás esetén se­gített - a legenda szerint megmentette egy gyermek éle­tét, akinek a torkán akadt egy halszálka -, Szent Balázst a középkorban a tizennégy segítő szent közé sorolták. A la­tin egyházakban a 12. század óta tisztelik, ünnepnapja február 3. Ő a torok- és más betegségben szenvedők, az orvosok, a takácsok, a szélmolnárok és a fűvószenészek védőszentje. Időjelző szentként is számon tartják, napja a tél végét és a nagy viharok érkeztét jelzi. Általában püs­pöki palástban, keresztbe tett gyertyákkal, sertésfejjel és gerebennel ábrázolják. A Balázs-áldás vagy balázsolás ma is élő liturgiája a 16. században keletkezett. Ebből az időből származnak az első feljegyzések és ábrázolások a diákok jelmezes szom­szédolásáról, amikor adományokért kopogtattak be há­zakhoz az iskola számára, és hogy új diákokat toborozza­nak. Az összegyűjtött javakat, főleg ennivalót a tanítók kapták meg, akik azután megvendégelték diákjaikat. Ma­gyarországon termésvarázslás napja is február 3-a, a sző­lősgazdák az ültetvény négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, s ezzel kérték Szent Balázst, hogy védje meg a termést a madarak kártevésétől. A legszebb és legismertebb szokás a torokbaj elleni rítus, melyet Babits fáj­dalmasan szép verséből, a Balázsolásból is ismerünk. Ezen a napon a gyerekeket elvitték a templomba, ahol a pap két ösz- szekötött, égő gyertyát tartott a nyakuk­hoz, kérve az Urat, járjon közben Szent Balázsnál, hogy óvja meg őket a torokfá­jástól s a száz éve még rettegett torokgyíktól: „Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tel közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölémhajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én sose jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól, s a veszedelmes mondulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád.” Igen, félszáz évig óvta Szent Balázs a költőt, de tovább sajnos nem tehette. Az „égi és ninivei hatalmak” elfordul­tak tőle, s 1941-ben gégerákban meghalt Ferenci Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents