Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. szeptember / 9. szám
2007. szeptember A magyar zarándok Sebestyén György nyugdíjas varrógépszerelőt abból az alkalomból kerestük fel Üllői úti otthonában, hogy az idén nyáron végigment a Szent Jakab-út Francia Útnak nevezett szakaszán. A zarándokok St. Jeanból indulnak, a végállomás pedig Spanyolország legnyugatibb pontja, Santiago de Compostela. Hajdanán úgy gondolták, hogy ez a hely a világ vége.- Mikor határozta el, hogy részt vesz ezen a zarándoklaton?- Három évvel ezelőtt született meg bennem ez a gondolat. Elsősorban az utazáshoz és a mindennapi megélhetéshez szükséges anyagiakat kellett előteremtenem. A világ minden részéből jönnek erre a zarándoklatra, évente mintegy 500 ezer főre becsülik a résztvevők számát.- Ön milyen célból indult erre az útra?- Van, aki vallási, van, aki kulturális és sportcélból vesz részt a zarándoklaton. Én a két utóbbit részesítettem előnyben. Egyrészt tudtam, hogy a Francia Úton sok ókori és középkori település romjait láthatom, másrészt 65 évesen ki akartam magam próbálni, milyen teljesítményre vagyok képes.- Milyen hosszú a Szent Jakab-út?- Közel 800 km. Ezt a távot napi 25-30 kilométeres szakaszokban tettem meg a 15 kg-os hátizsákkal a hátamon. A zarándokúton, az egyes állomásokon tiszta és olcsó szállások biztosították megpihenést és a tisztálkodási lehetőséget. Egy-egy kimerítő nap után jó volt kipihenni a fáradtságot, hogy másnap frissen folytathassuk az utat.- Csoportokban gyalogoltak vezető közreműködésével?- Nem, mindenki egyénileg vett részt a zarándoklaton. Az állomáshelyek a térképről leolvashatóak, eltévedni nem lehet. Az időjárás meglehetősen hűvös volt, hiszen az út végig 1800 méteres hegyek között vezetett. A nyárnak köszönhetően azonban még este 11 órakor is világos volt.- Mennyi időt vett igénybe ez az út?- Öt hetet. Szerencsére angolul és németül elboldogulok, így meg tudtam értetni magam.- Mit adott önnek a Szent Jakab-út?- Egyrészt megfontolttá tett, másrészt „kipróbálhattam” az erőmet. Hiszem, hogy minden életkorban célokat kell az embernek maga elé kitűznie, mert ezzel értelmet kap életünk minden szakasza. A Szent Jakab- utat ajánlom mindenkinek, mert testben és lélekben megerősödött emberként térhet haza. B. Zs. (fotó: Steiner) Bátran használjuk a vásárlók könyvét A köznyelvben csak panaszkönyvnek nevezett vásárlók könyve az ügyfél és az üzlet vagy szolgáltató közti vitás kérdések megoldásának egyik mindenki által könnyen elérhető fóruma. A vásárlók könyvét az üzletekben jól látható és könnyen elérhető helyen kell tartani annak érdekében, hogy a fogyasztó külön kérés nélkül is hozzáférhessen. Minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló szolgáltató, legyen az üzlet, telefontársaság, szerviz, mozi, étterem, benzinkút vagy piaci elárusítóhely, köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani a vásárlók könyvét, sőt a tollat is neki kell biztosítania. Ne fogadjuk el tehát azt a kifogást, hogy nincs meg a vásárlók könyve, mert ennek meglétéről törvény rendelkezik. Amennyiben az ügyfélnek bármilyen észrevétele van a kapott szolgáltatással, a vásárolt áruval vagy a vásárlás körülményeivel, joga van szóban előterjeszteni és a vásárlók könyvébe bejegyezni. Ebben a jogában a vásárló nem korlátozható. A számozott oldalakból álló vásárlók könyvét az önkormányzat jegyzője pecséttel és zsinórral hitelesíti, ezen kívül szerepelni kell rajta a bolt pecsétjének is. A bejegyzés két példányban készül, a panasz vagy javaslat leírása mellett a panaszt tevő kérését is tartalmaznia kell. A későbbi viták elkerülése érdekében a szövegben érdemes megemlíteni annak az alkalmazottnak a nevét, akivel a vevő kapcsolatba került, illetve be kell írni a pontos dátumot és időt. A bejegyzést érdemben ki kell vizsgálni, a panasz rendezéséről pedig tájékoztatni a vásárlót. Célszerű valós elérhetőséget megadni, bár a kereskedő ennek hiányában is köteles válaszát harminc napon belül a vásárlók könyvébe bejegyezni, ami később személyesen ellenőrizhető. Ha a panaszos megadja a címét vagy a postafiókszámát, levélben is tájékoztatni kell a megtett intézkedésekről. A hatóságok - a jegyző, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek - két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket. A vásárlók könyvét szabálytalanul kezelő, a harmincnapos válaszadási határidőt figyelmen kívül hagyó üzlet a kereskedésre vonatkozó szabályok megsértése miatt akár ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal is számolhat. Ugyancsak büntetésre számíthat az a kereskedő, aki kérésre sem adja át a vásárlók könyvét. Ha ilyen szabálytalansággal találkozik, a vásárló a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez fordulhat, amelynek címét és telefonszámát az üzlet köteles jól látható helyen feltüntetni. k 6 Ferencváros
