Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. július / 7. szám
KALENDARIUM Július I. 1818. SEMMELWEIS Ignác felfedezése alapján tudta meg az orvostudomány, hogy a szülő édesanyák éveken át nem a gyermekágyi láz, hanem vérmérgezés következtében haltak meg. Az utókor méltán nevezi „AZ ANYÁK MEGMENTÖJÉ”-nek. 2.1677. RÁDAY Pál kuruc diplomata, kancelláriai igazgató, jómódú birtokos nemes Losoncon született. Fia volt R. Gedeon, aki Zrínyi Szigeti veszedelmének több énekét prózában közölte, ezzel felhívta a figyelmet a már-már elfeledett mű nagy jelentőségére. 3. 1847. PETŐFI Sándor meglátogatta - Bején - Tompa Mihályt, A két barát -és „collega”- Murányba kirándult; megtekintették a híres várat is. 4.1905. BRÓDY Sándor regény-, novella- és drámaíró, kritikus az ausztriai Schottweisben revolverrel mellbe lőtte magát. Életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg; a közeli Kreisbach szanatóriumban ápolták. Ady Endre az esetről Bródy S. tragédiája címen írt lírai hangvételű cikket. 5.1930. A Hungária Kénsavgyárban óriási tűzvész tört ki; a kár több millió pengő volt. 6.1735. II. RÁKÓCZI Ferenc koporsóját József fia és emigránstársai kiemelték a rodostói Belvedere- kioszk alatti sírból, és 6-rój 7-re virradó éjjel - legnagyobb titokban - anyja; Zrínyi Ilona koporsója mellé tették. 7.1932. BÁLINT György esszéíró, újságíró, esszéista és felesége Csillag Vera, valamint RADNÓTI Miklós és Gyarmati Fanni a Guhr-féle szanatóriumhoz tartozó erdei kunyhóban táborozott három hétig. 8.1930. MÓRA Ferenc a világhírű fürdővárosban, Karlovy Varyban töltött közei három hetet Bállá Jenő társaságában. 10.1848. VÖRÖSMARTY Mihály költő, drámaírót - Kossuth ajánlására - a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselőnek választotta. II. 1879. CHOLNOKY László író, újságíró - Viktor és Jenő öccse - Ráday u. 54. sz. ház lakója a mai napon született Veszprémben. A város gimnáziumában tanult. 12. 1801. CSOKONAI VITÉZ Mihály költő a Borsod megyei Ragályból keltezte az édesanyjához küldött levelét; ebben az aggteleki cseppkőbarlang látványáról írt. 13. 1923. Nagy tűz volt a SZANDTNER Tésztagyárban, a Szvetenay/Lenhossék utcában. 14.1931. Ezen a napon „született” fővárosi névadó bizottságnak az a döntése, hogy báró SIMONYI 16 A hónap névnapja - Kristóf Július 24-én olyan szentre emlékezünk, akinek létezése bizonytalan ugyan, legendája viszont annál gazdagabb és elevenebb. Ő az utazók, utasok védőszentje, földön, vízen, levegőben közlekedők egyaránt tisztelik, autókon, motorokon ma is elhelyezik képét. Szerte Európában, így nálunk is Kristóf-nap táján autóstalálkozókat, autószentelési ünnepségeket rendeznek. Szent Kristóf szép és színes legendája, miként neve is, szorosan kapcsolódik Krisztushoz, akinek híveként a 3. században vértanúságot szenvedett. A hagyomány szerint óriási termetű férfi volt, aki szolgálatait a legnagyobb úrnak akarta felajánlani. így jutott el gondolatban Krisztushoz, de nem tudta, hol keresse. Egy remete azt tanácsolta neki, hogy keresztelkedjen meg, és szolgálja felebarátait, így találkozhat Krisztussal. Szamóban, ahol élt, volt egy folyó, amelyen időről időre zarándokok keltek át, nagy nehézségek közepette. Az óriás Kristóf itt állt „szolgálatba”, hosszú botjára támaszkodva átsegítette az utasokat a túlsó partra. Egyszer egy gyermek érkezett, és kérte, vigye át őt a folyón. Az óriás fölkapta látszólag könnyű terhét, de a különös gyermek egyre nagyobb súllyal nehezedett a vállára, míg végül csak nagy nehezen tudott átvergődni a túlpartra. Ott a gyermek ezt mondta neki: „Ami a válladat nyomta, több volt, mint az egész világ. A Teremtőd volt az, akit áthoztál, én ugyanis az a Krisztus vagyok, aki a leghatalmasabb, és akinek szolgálni akartál.” S elnevezte Krisztophorosznak, ami görög nyelven azt jelenti: Krisztust hordozó. Kristóf ettől fogva rendíthetetlenül térítette az embereket Szamóban. Földbe szúrt botja mindig kizöldült, ha Krisztusról beszélt, így sokan hittek neki, és követték őt. Még az elfogására küldött katonákat is megtérítette. Nem fogta a máglya tüze sem, s amikor nyílzáport zúdítottak rá, a nyilak megálltak a levegőben. Egy kivételével, amely a bíró szemébe fúródott. Végül Kristófot lefejezték, de még holtában is csodát tett, mert kiömlő vére meggyógyította a bíró szemét. A nagy folyókon ide-oda ingázó,- utasokat szállító óriás alakja felbukkan a népmesékben is (meglehet, hogy épp ezekből született meg Kristóf legendája), és találkozhatunk vele Petőfi János vitézében is. Ha nem tévedek, az emberiség története egyetlen híres Kristófot ismer, és az - csodák csodája! - utazó volt. Nem is akármilyen utazó: Kolumbusz Kristóf. Colombo uram, a genovai takács nem sejthette, hogy fia, Cristoforo igencsak messze kerüli majd a csattogó szövőszékeket, s amolyan világutazó-világpolgár, mi több, vállalkozó lesz belőle. Ha tudta volna, akkor se találhatott volna találóbb nevet a fiúnak. Kristóf hamar tengerre szállt, s amikor egy hajótörés Portugáliába vetette, ott is ragadt egy évtizedig. Aztán Spanyolországba ment, ahol megalapította „vállalkozását”: expedíciót szervezett a mesés Indiába, méghozzá tengeri úton, az Atlanti-óceán felől. Amikor sokévnyi szervezés, kilincselés, szponzorok felhajtása, pecsétes engedélyek beszerzése után végre 1492-ben elindulhatott, már negyvenéves is elmúlt. És három hónap múlva megtette azt a felfedezést - tudta nélkül -, amellyel végre valóban kerek lett a világ. Kolumbusz tehát igencsak méltó lett a Kristóf névre, ma mindannyiunk szemében ő az első minden utazók sorában. Zászlóshajója, a Haiti partjainál zátonyra futott Santa Maria pedig - közvetlenül Noé bárkája után - a leghíresebb hajó ma is az egész világon. Ferencz Zsuzsa Ferencváros
