Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. július / 7. szám
Aki a Ferencvárosban sétál, a múltban vagy a jelenben, lépten-nyomon sínekbe botlik. A fővárost csaknem másfél évszá- zaddal ezelőtt kezdték behálózni a sínek, hogy hamarosan szinte áttekinthetetlen szövevényt alkossanak. Különösen érvényes ez a Ferencvárosra. Járt (és jár) itt minden, ami csak vaspályákon járhat. A sínek sorsa elválaszthatatlan a városrész és Budapest történetétől. S ugyanolyan izgalmas is. Gondolom, senkit nem lep meg, hogy Pest első lóvasútjárata is érintette a Ferencvárost: 1866. június 30-án indult meg a Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest-Városkapu között. Gróf Károlyi Sándor, Újpest nagy mecénása rögtön meg is alapította az első közlekedési vállalatot, a PKVT-t (Pesti Közúti Vaspálya Társaság). A következő tíz évben viharos gyorsasággal építik az újabb és újabb vonalakat. 1869-ben lerakják az első vágányokat az Üllői útra, hogy aztán majd 110 év múlva végleg felszedjék őket. Itt az üllői vámhatárig, a mai Nagyvárad térig járt az első lóvasút. Egy év múlva megindul a forgalom a Lónyay utcától a Mészáros utcán (ma: Vámház körút) át az épülő Fővámházig, majd öt év múlva egy másik, végig a Lónyay utcán a Boráros tér érintésével a Vágóhídig. Ekkor már lóvasút jár a szomszédos Soroksári (ma: Ráday) utcában is a Gubacsi határcsárdáig s természetesen a Ferenc körúton is. A lóvontatású vasút korszaka azonban hamar leáldozott, és az 1880-as években megkezdődött Budapesten a villamosépítés. Ehhez részben a lóvasútpályákat használták föl, de a gombamód szaporodó városi vasúttársaságok egymással versengve egyre több új vonalat hoztak létre. A Nagykörúton éppen 120 éve, 1887-ben indult meg a villamosközlekedés a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, és megalakult a mai BKV elődje, a BVV (Budapesti Városi Vasút) is. A Ferencvárosban egyszerre zajlott a vasút-, az elővárosi vasút- és a villamosvonalak kiépítése. A kerület sajátos fekvése folytán összekötő hidat képezett a bel- és a külváros között. A Dunán akkor még élénk áruszállítás folyt, a part mentén malmok, gabonaraktárak, vágóhidak épültek, 1874-re pedig elkészült a Fővámház - mindez nagy szerepet játszott abban, hogy a Ferencváros két évtized leforgása alatt a sínek valóságos útvesztőjévé váljon. Elkészül a déli összekötő vasúti híd, s ugyanekkor, 1877- ben megnyitják a Ferencvárosi pályaudvart (egy héttel előbb, mint a Nyugatit), ahonnan vágányokat vezetnek a vágóhidakhoz és a Fővámházhoz, később a Vásárcsarnokhoz is. Elsősorban teherpályaudvarként működik ma is, de 1914-ben innen indultak a katonák a frontra. Tíz évvel később, 1887-ben indul meg Budapesten az első HÉV a Vágóhídtól Soroksárig. 120 éves történetéről júniusi számunkban olvashattak. A század végére a Boráros tér és a Kálvin tér a város legforgalmasabb csomópontja lesz, mesterien kialakított hurokvágányokkal, a szélrózsa minden irányába vezető sínekkel. Az egyre szaporodó villamosok számára kocsiszíneket, remízeket építenek, a Ferencvárosban mindjárt kettőt is. A Száva kocsiszínt a mai József Attila-lakótelep sarkán, a Ferencvárosit a pályaudvar mellett. Ez utóbbi 2005-ben volt százéves, omladozó falát tenyérnyi helyen sebtében lemázolták a jubileumot hirdető csillogó réztábla kedvéért. Mert ezek a szép ipari műemlékek bizony gyalázatos állapotban vannak, úgy állnak ma is, ahogyan száz éve megépítették. Amikor 2006-ban megérkezett az első Combino a Ferencvárosi pályaudvarra, a csodavillamost a közeli kocsiszínbe vontatták. A jármű érkezésére összesereglett villamosmániások láthatták és lefotózhatták, amint a nagy hernyó üggyel-bajjal átvergődik a százéves macskakövek közé ágyazott síneken, váltókon. Az Üllői úti villamosok évszázados karrierjét 1977-ben a metró törte derékba. A Ferencváros fő útvonala - felszíni közlekedés híján - lényegében hatsávos autópályává vált. Emlékezzünk meg most a sok közül egyetlen régi járatára, a 63-asra. Ez a villamos 1918 és 1973 között folyamatosan járta az Üllői utat, a Nagyvárad tértől előbb a Móricz Zsigmond körtérig, majd a Moszkva térig, 1948-tól pedig a János-kórházi végállomásig. Ezt volt az első villamos, amely áthaladt az újjáépített Szabadság hídon. Béke poraira. Ferencz Zsuzsa (fotó: krivi) Fogyatkozó dzsumbuj Június 21-én Ferencváros polgármestere Dr. Gegesy Ferenc ismét vasráccsal zárta le a dzsumbuj egyik szárnyának teljes emeletét, így a kerület egy lépéssel megint közelebb került a Gubacsi és Illatos út kerszteződésénél található hírhedt negyed megszüntetéséhez. SG Két ferencvárosi lány alkotását válogatta be a nemzetközi zsűri a Dobra jura more! hor- vát képzőművészeti pályázat Európát körbejáró kiállítására. Árva Szabinát és Németh Dórát a podstranai polgármester fogadta. Magyarország három éve csatlakozott a programhoz, a Ferencvárosi Művelődési Központ vállalta a magyar művek előzsűri- zését. Idén 90 pályázatból válogathatott Martini Katalin rendezvényszervező, aki Horvátországba kísérte a lányokat. A pálya- műveket nem rangsorolják, nem díjazzák, ez a meghívás a jutalom a kiválasztott alkotóknak. A horvát, osztrák, német és magyar fiatalok képeit augusztus elején lehet megnézni Podstranában, innen Zágrábba költöznek a tengert ábrázoló alkotások. Budapesten várhatóan október közepén mutatják be őket. A vándorkiállítás utolsó állomása Bécs. Ferencváros 9 2007. július F erencvárosi séták Sínek
