Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. június / 6. szám
2007. június M agas elismerés a kerületi rendőrkapitánynak Április 24-én vehette át főtanácsosi címét dr. Petrétei Miklós Igazságügyi és rendészeti minisztertől Ferencváros rendőrkapitánya dr. Ormossy Attila ezredes. A magas elismerés apropóján a kapitányságvezetőt kerületben végzett munkájáról, Ferencváros bűnügyi helyzetéről kérdeztük. Mióta vezeti a kerületi kapitányságot? Tizenkilenc évvel ezelőtt vettem át a kerületi kapitányság irányítását, előtte a IX. kerületi rendőrség vezetőjeként tevékenykedtem. Komoly várakozásokkal tekintettem a feladat elé, hiszen a Ferencváros rendőrségi szempontból nagy terheltségű, kihívásokkal teli területnek számít. Ennek megfelelően a kapitányság is kiemelt státuszú, ami nem csak a feladatok nagyságában, hanem a számosabb állományban is megmutatkozik. Milyen tervekkel vágott neki a feladatnak? Mindenekelőtt egy stabil, ütőképes csapatot szerettem volna kialakítani, ami alkalmas az általam kitűzött célok teljesítésére. Ennek érdekében a törzsgárda megtartása mellett, főképpen a vezetői állományban foganatosítottam személyi változtatásokat. Azt tartom a rendőrség legfontosabb feladatának, hogy élhető, kiszámítható és biztonságos közeget teremtsen a lakosság számára, ehhez pedig elengedhetetlen az elhivatott és feladatait pontosan ismerő rendőr. Tartósan jó eredményekre, de még inkább stabilitásra van szükség ahhoz, hogy elégedettek lehessünk. Amióta a kapitányságot vezetem arra törekszem, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen a kerületi rendőrség. Mennyiben változott az elmúlt kilenc évben a kerület bűnügyi helyzete? Az elmúlt években rengeteget fejlődött a kerület, nagy lépésekben folyik a rehabilitáció, egyre több terület újul meg, ami jelentős lakosságmozgással jár együtt. Kézzelfogható az arculatváltozás, az alapadottságok azonban megmaradtak. Budapest egyik belső kerületeként a Ferencváros óriási átmenő forgalmat bonyolít le, egyetemeknek, közintézményeknek, üzletközpontoknak ad otthont. Hozzánk az emberek szórakozni, bevásárolni, ügyet intézni jönnek. Ebből adódik, hogy a sértettek és az elkövetők több mint két harmada nem kerületi lakos. Formálódik a kerület, mégis a statisztika és a mindennapi tapasztalat is azt mutatja, hogy rendőrségi szempontból alig történt változás. Ha a bűncselekmények szerkezetének alakulását egy képzeletbeli grafikonon ábrázolnánk, szinte folytonos vonalat kapnánk eredményül. Ez azt jelenti, hogy kisebb hullámzásoktól eltekintve, az elmúlt kilenc évben a bűncselekmények szerkezetében nem ment végbe kiugró változás, sokkal inkább egyfajta állandóság figyelhető meg. Hasonlóan a többi belső kerülethez, a Ferencvárosban is gyakrabban fordul elő betörés, gépkocsi lopás, autófeltörés, vagy éppen rablás. Ezek javarésze azonban éppen a kerület központi elhelyezkedésnek és az ezzel járó tranzit jellegnek köszönhető. Összességében magasnak mondható ugyan a vagyon elleni bűncselekmények száma, de ez nem jelenti azt, hogy budapesti viszonylatban toplistás helyet foglalnánk el. A rendőrség pozitív megítélése szempontjából elengedhetetlen az eredményesség. Ezen a téren milyen mutatókkal rendelkezik a kapitányság? Különösen megnehezíti a felderítést, hogy az elkövetők mintegy kétharmada nem kerületi lakos, így nincs lehetőség számos hagyományos nyomozati technika alkalmazására. A legfontosabb a gyorsaság és a reagáló képesség az, hogy lehetőség szerint forró nyomon induljon meg a nyomozás. E mellett kiemelt szerepet kap a megelőzés, a napi elemző munka. A rendőrnek úgy kell figyelnie a kerületet, ahogyan az orvos az intenzív osztályon fekvő betegét: a kerület minden rezdülését, a technika minden jelzését nyomon kell követni, hogy elejét tudjuk venni a bűncselekményeknek. A kedvezőtlen földrajzi adottságok ellenére, a felderítési mutatók tekintetében folyamatos a javulás. Ugyanakkor csodák nincsenek, egyik pillanatról a másikra nem lehet kiugró eredményeket elérni és még kevésbé fenntartani azokat. Úgy tartom, hogy ahol kiugró, hektikus eredményeket érnek el, ott valamilyen szakmai probléma van. Mindent csapatmunkával, tégláról-téglára szisztematikusan kell felépíteni ahhoz, hogy biztosítva legyen a stabil fejlődés, a folyamatos előrelépés. Említette a csapatmunka fontosságát. Hogyan érinti a kerületi kapitányságot az állomány fluktuációja? Jelenleg 217 fő dolgozik a kapitányságon, a betöltetlen státuszok aránya 10%, ami a többi kerülethez képest elfogadható adat. Tudni kell, hogy a rendőri utánpótlás bázisát egyre inkább a vidék jelenti, ezért nehéz egy adott kerülethez kötni, megtartani az állományt. Ráadásul ma egy budapesti rendőr azonos fizetés mellett többszörös terhelésnek van kitéve, mint vidéki kollégája. A fővárosból erős elvándorlás figyelhető meg, ami megnehezíti a törzsgárda együtt tartását, hosszú távon pedig akár a stabilitást is veszélyeztetheti. A „röghöz kötés” egyik módja az állomány lakáshoz juttatása, amiben sokat segít a kerületi önkormányzat. A másik fontos feltétel, hogy a rendőr találja meg a helyét a kapitányság gépezetében, érezze saját fontosságát, ne legyenek szubjektív okai az esetleges elvándorlásának. Ezen a téren nincs okunk panaszra. Állíthatom, hogy az utóbbi években személyes okokból nagyon kevesen hagyták el a kapitányságot. kn 6
