Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. április / 4. szám
A magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány, a Honvéd Kulturális Egyesület, a Művészetbarátok Egyesülete és a Független Magyar Szalon Képző- művészeti Egyesület 1996-ban ünnepelte először együtt a Magyar Kultúra Napját. Ezek az egyesületek 1998-ban megalapították a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet. Az alternatív díj a lovagi nyaklánc ünnepélyes átadásával és lovaggá avatással jár. Céljukat így fogalmazzák meg: vágyat ébreszteni a határtalan, népek, nemzetiségek és etnikumok egyenrangú kultúráját ápolni képes, más földrészekkel együttműködni kész Európa iránt. Túrkevén 2004-ben ebből az önkéntes közösségből A kultúra lovagja: Rosengart Béla alakul és nemzetközivé válik a Kultúra Lovagrendje, amely máig négy földrész tizenkilenc országából 329 tagot számlál. Lengyel, amerikai (mint például a New York-i magyar származású volt polgár- mester), svéd, román, horvát és természetesen magyar, különféle kulturális területen dolgozó neves személy vált a lovagrend tagjává. A magyarok közül tagjaik közé választották többek között Ráday Mihályt, a városvédőt, Lőrincze Lajost, a nyelvvédőt, Jókai Anna írót. Az idei év harminc kitüntetettjének egyike, Rosengart Béla, aki magát képfaragónak nevezi, itt él a kilencedik kerületben Amatőr festőként kezdte, de hamar megszerette a fát mint gondolatainak kifejezésére alkalmas anyagot. Tíz éve tanulmányozza tulajdonságait, faragja, vési, csiszolja, ha kell. Pici műhelyében készíti áttörtfa reliefjeit. A finoman megmunkált, vésőkkel, késekkel, hallatlan aprólékossággal kidolgozott faragásait, az áttörtsé- get nemesen hangsúlyozza a mohazöld bársony alátét. Ezeket a képeket hasonlóan finoman megmunkált széles fakeretekbe teszi, amelyeket természetesen mindig a kép témájának megfelelő szalagokkal díszít. Faragott képeihez hosszú előtanulmányokat folytatott, így ma azon kevesek közé tartozik, akik valóban alaposan ismerik, „tudják” akár a szkíta, akár a honfoglaló magyarság tárgyi és szellemi kultúráját. Segítséget főleg orosz etnográfusok kutatásaiból és László Gyula professzor munkáiból tudott meríteni. Természetesen nemcsak leletfeldolgozások ezek a faragott képek, mint például az ismert szkíta aranytál híres figurái, az íját feszítő harcos, a sebkötözés, a foghúzás vagy a regélő szkíták. Saját kútfőből készített király portréi vagy a Görgey-em- lékmű jellegzetes reliefje, de a Rákócziról készített domborműve is nagyszerű darab. Faragásaiért, a szkíta és a magyar kultúrkincs ihletett terjesztéséért a kultúra lovagjainak közössége a Magyar Kultúra Lovagja címmel jutalmazta, és tagjai közé fogadta. Knox - Fotó: Steiner Gábor Megválasztották az Év Tűzoltóját A Lánglovagok Egyesület Év Tűzoltója 2006 pályázatán az a fővárosi tűzoltó végzett az első helyen, aki a három tűzoltó halálával járó műegyetemi tűzesetnél utolsó erejéig mentette a bajba jutott kollégáit a „gyilkos füstből”. Asztalos Attila főhadnagy a Ferencvárosi Tűzőrség szolgálatparancsnokaként vett részt a tavaly augusztus 8-án kigyulladt lőtér oltásánál. A Lánglovagok Egyesület által meghirdetett Év Tűzoltója pályázat azért mondható a maga nemében egyedülállónak, mert itt a tűzoltók egymást közt ajánlanak valakit, vagy éppen egy balesetnél vagy tűzesetnél megmentett állampolgár mondhatja, igen, ő az a tűzoltó, akiről úgy gondolja, lehet az Év Tűzoltója 2006 cím viselője. Asztalos Attila egyik jelölője, Jambrik Rudolf alezredes így fogalmazott pályázatában: „Nem méltatom hosszasan, nem kell, írjam a múltját és jelenét, ott volt, és tette a dolgát, mentette a bajtársait, míg maga is ki nem merült teljesen, a döntései és cselekedete tette őt érdemessé, nem a jelölésem.” Egy másik jelölő a műegyetemi tragédia kapcsán így fogalmazott Asztalos Attiláról: „Személye a bajtársiasság és a nagybetűs TŰZOLTÓ megtestesítője, olyan, mint amilyenek Ti vagytok, akik ott dolgoztatok, és akik ugyanezt tettétek volna, ha saját szolgálati napotokon történik ez a borzalmas esemény.” Az Év Tűzoltója 2006 pályázat második helyezettje Vágó Béla, a Kábái Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka lett, akinek köszönhetően az egyesület a mélypontról az élvonalba került. A pályázaton harmadik helyezést Vay Gergely törzsőrmester, a Békásmegyeri Tűzőrség beosztott tűzoltója érte el, aki tavaly szeptember 18-a estéjén azonnal a helyszínre sietett, amikor televíziós ismerősétől megtudta, hogy a Magyar Televízió székházánál gyújtogatás történt, s mielőtt a szolgálatban lévő lánglovagok a rendőri biztosítás segítségével megkezdhették volna a munkát, ő megszervezte és megkezdte az oltást. A Lánglovagok Egyesület egyúttal úgy döntött, Sólyom László államfőhöz fordul, kérve, a műegyetemi tűzben hősi halált halt három tűzoltót részesítse posztumusz magas állami kitüntetésben. Steiner Gábor (a www.langlovagok.hu alapján) 19 2007. április
