Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. március / 3. szám
2006. március J ogfosztástól népirtásig Csaknem két éve adták át a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot, ahol azóta is folyik a tudományos és oktatási munka, s ideiglenes kiállításokat is rendeztek. Most elkészült az állandó kiállítás Jogfosztástól népirtásig címmel, amely február 21-e óta látogatható. A kiállítás elsődleges célja, hogy a megismertesse a fiatalokkal a magyarországi zsidó- és romaüldözés és a vészkorszak történetét, dokumentumokkal mutassa be eseményeit. Azt szeretnék, ha minden fiatal legalább egyszer eljönne ide, és itt tanulja meg, mi a holokauszt. Az állandó kiállítást a Nemzeti Múzeum rendezte, a munkát a Magyar Nemzeti Múzeum Páva utcai Állandó Kiállítás Programirodája szervezte és irányította, Molnár Judit történész vezetésével, neves történész-muzeológus szakértők és szakmai lektorok részvételével. A kiállítás vezérmotívuma az állam és állampolgár (zsidó és roma) viszonyának bemutatása a két világháború között, az üldöztetés, a szenvedés és a legyilkolás története. Bemutatja, hogyan fosztottak meg magyar állampolgárokat előbb jogaiktól, majd javaiktól, szabadságuktól, emberi méltóságuktól s végül életüktől. A kiállítás az alagsori kiállítótérben kezdődik, és a zsinagógában ér véget. Az egyes témákat valós családok történetén keresztül is bemutatják. Látunk személyes tárgyakat, egy szemüveget, egy színházi látcsövet, egy babát, egy pár fülbevalót, s ezek a tárgyak a kiállítás végén eltűnnek, helyük, a vékony oszlopokba épített üveghengerek az utolsó teremben üresek. Látunk filmeket a békés időkből, esküvői zene szól, hogy aztán hamarosan csizmák és vonatok dübörgése váltsa fel a következő teremben. A tárlókban képek, olvasható és fejhallgatón hallható szövegek, a falakon kisebb és nagyobb kivetítőkön filmek, a családok történetét bemutató, eredeti fotókkal kombinált mozgóképek. A huszonegyedik század technikáját képviselik az érintésre működő képernyők, amelyekre a néző „behívhatja” az őt érdeklő részleteket, térképeket, dokumentumokat. Részletes és színvonalas ismeretterjesztő filmet vetítenek az egyik mellékteremben, amelyek történeti áttekintést adnak a zsidóellenesség és az antiszemitizmus kialakulásáról és megjelenéséről egyes korokban. A felkavaró utolsó képek után a zsinagógába érünk. Ez az emlékezés és a gyász helye. Üvegpadok sorakoznak egymás mögött, a hiány memen- tói, azok helye, akik már sosem térnek vissza. Megrázóan szép szimbólum ez, s a hely, az újjáépített zsinagóga gyönyörű belső tere alkalmas is az emlékezésre és elmélkedésre. (Csak a fapadokba üljenek, az üvegszékek kiállítási tárgyak!) Meggyőződésünk, hogy nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebb korosztály képviselőinek is legalább egyszer el kellene jönnie ide. Tanulni és emlékezni. A kiállítás jelenleg ingyenesen tekinthető meg, hétfő kivételével mindennap 10-18 óráig. Legalább két órát szánjanak rá. Ferenci Zsuzsa Fotó: Steiner Gábor „Láng van szívemben, égbül eredt láng” Tisztelettel meghívjuk Ferencváros lakosságát a március 14-én fél 3-kor tartandó kerületi ünnepségre, melyet az 1848—1849-es FORRADALOM és SZABADSÁGHARC emlékére rendezünk a PICCOLO SZÍNHÁZBAN (Budapest IX., Török Pál utca 3.) Az ünnepség után előreláthatólag fél 4 órakor a résztvevők virágot helyeznek el a hősök emlékére, a Ráday-Köztelek utca sarkán lévő Kossuth-domborműnél. Kérjük azokat, akik elfogadják meghívásunkat, szíveskedjenek részvételi szándékukat a 218-0193-as vagy a 218- 0116-os telefonszámokon előre jelezni, a Piccolo Színház befogadóképességének korlátozottsága miatt. Ezúton értesítjük az érdeklődőket arról is, hogy a 9STV az ünnepi műsort rögzíti, és még azon a napon, március 15-e előestéjén vételi körzetében sugározni fogja. FERENCVÁROSI NYÁRI JÁTÉKOK Közhasznú Társaság Az EU-s csatlakozásunk óta gyakori téma a nemek esélyegyenlősége. Természetesen a tanulás vagy a munkavállalás terén megvalósuló esélyegyenlőség nem jelenti azt, hogy a nemek közötti biológiai különbségeknek ne lenne szerepük. Az esélyegyenlőség nem követeli meg azt sem, hogy a március 8-i nőnapot kitöröljük a naptárból. Én még mindig hiszem és remélem, hogy ez a nap a női nemnek szóló tisztelet és köszönet a testi-lelki szépségért, a figyelmességért, az érzékenységért és a szeretetért. A Budapesti Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda szervezésében február 8-án Nők a médiában címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést az Esélyek Házában. A szép számban megjelent újságírók - nők és férfiak - két témát vitattak meg. A média által sugallt nőkép A résztvevők alapvetően egyetértettek abban, hogy a reklámok hamis nőképet sugallnak. Érdekes módon a legegyszerűbb reklámban is frissen, fiatalosan és sminkelve mutatják a nőt, még akkor is, ha kerékpárra pattan, hogy bevigye a gyerekének az otthon felejtett uzsonnát az iskolába. Alapvetően azt sugallja a média, hogy a szépség nem más, mint fiatalság, elfeledkezve arról, hogy egy középkorú hölgy is lehet ápolt és elegáns. Gyakran erotikus „tárgyként” láthatjuk a nőket a magazinokban és a tv képernyőin. Sokkal kevesebbszer olvashatunk arról, hogy a gyengébb nem képviselői között is vannak tudósok, gazdasági szakemberek vagy vállalkozók. A kerekasztal-beszélgetés szereplői úgy ítélték meg, hogy a nők hagyományos szerepekben ábrázolása lassan-lassan változik, de ezt nem szabad erőszakosan gyorsítani. Jó lenne az is, ha „életszagúbban”, azaz többféle korosztály jelenne meg a médiumokban, mert - tapasztalatok - szerint sokkal nagyobb az ilyen reklámok hatásfoka a fogyasztók körében. A nő kevésbé kockáztat Azt is górcső alá vették a kerekasztal résztvevői, hogy a nők mennyire mondhatják el véleményüket, milyen mértékben vesznek részt a döntések meghozatalában a médiában. Vannak ugyan a médiában is főszerkesztőnők, de a laptulajdonosok többsége férfi - hangzott el. Ennek magyarázatát sokan abban látták, hogy a nők kevésbé kockáztatnak, a biztonságra törekszenek, a férfiak viszont vállalkozószelleműbbek. Egy másik vélemény szerint azok a nők, akik pozícióba kerülnek, alapvetően „férfias” módszerekkel élnek. A tanácskozás végkicsengése: nem a nembéli hovatartozás a fontos, nőnek és férfinak partnerként kell egymásra tekintenie az élet minden területén, így a médiában is. B. Zs. 20 Ferencváros Nők a médiában
