Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. március / 3. szám
2006. március A böjtről - több szemszögből Dr. Herényi Lajos plébános Bár a mai ember fölösleges sanyargatásnak tartja a böjtöt, és azt mondja, hogy foglalkozzanak vele a papok meg a szentfazekak, azt kell mondjam: a böjt örökzöld téma. Azt jelenti, hogy valamit megvonok magamtól valamiért. Természetesen az életben vannak olyan körülmények, amikor kényszerűségből kell lemondani bizonyos dolgokról, de most az önkéntes lemondásról beszélünk. Ezen belül is meg kell különböztetni önös érdekből való lemondást, például azért, hogy sovány legyek, vagy hogy jobb sporteredményt érjek el, és egy magasabb rendűt azért, hogy uraljam az ösztöneimet. Sok időt töltök kórházakban, találkozom súlyos szenvedélybetegekkel, akik függőségükkel tönkreteszik magukat és hozzátartozóikat. Minden, ami pillanatnyi és látszólagos örömet szerez, legyen az evés, ivás, drog vagy szex, okozhat függőséget, ha nem tanuljuk meg uralni ösztöneinket. Vörösmarty A merengőhöz című versében ezt így mondja: „Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: / Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.” Ezt a lelki alapállást, mármint hogy képesek legyünk lemondani, már kiskorban ki kell alakítani. Ez a szülők és a nevelők felelőssége. A szigor, a keménység nem önmagáért való, hanem megtanít a differenciálásra fontos és kevésbé fontos dolgok között. Oroszországban, amikor fogságban voltam, jó hasznát vettem, hogy édesapám megtanított a lemondásra. Már pap koromban panaszkodásomra így reagált: „Most már elég, Kerényinek bírni kell!” Manapság is szükség lenne erre a hozzáállásra, amit én sajnos nem tapasztalok. Ahhoz, hogy jellemes ember legyek, hogy ne legyek az ösztöneim rabja, meg kell tanulnom lemondani. A szuperegó, az önös érdekről való lemondás olyan erőteret létesít, ami ugyan nem kézzelfogható egy materialista számára, de ahogy a róka mondja A kis hercegben: „Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.” A böjtöt úgy is felfoghatjuk, mint áldozatot, gondoljunk csak Szent Margit életére. A hétköznapi életben a szülők, akik gyermekeket nevelnek, éppúgy „böjtölnek”, lemondanak azért, hogy mindent előteremtsenek. Ettől nem lesznek boldogtalanok, épp ellenkezőleg, boldogok, mert felelősséget vállalnak másokért. Ami a vallásos böjtöt illeti, minden korban és minden vallásban volt és van böjtölés. Mózes a Sínai-hegyen negyven napig nem evett, amíg a parancsolatokra váft. A böjtölés az önnevelés része, maga a megtisztulás. Jézus ez úgy mondta: „Aki megveti önmagát, az megtalálja önmagát.” Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak testi, hanem szellemi értelemben is megtisztuljunk. A keleti vallásúak nagyon elöl járnak a lemondásban: a fakírok uralják a testüket a szellemükkel, a zen gyakorlatok a szomatikus ingereket teljesen kikapcsolják. A testünk a létezés hordozórakétája, nem önmagáért való anyag, és erre a tudomány is egyre inkább rájön. Az én határa nem az agy, nem a test, hanem egy azon túl levő szellemiség. Egy magasabb rendű értékrendbe kell hogy beillesszem magam. A böjt eszköz, hogy elérjek valami nem önmagáért való célt. Rácz Lajos pszichológus, tréner Több mint tíz éve rendszeresen böjtölök. Régebben minden évben egyszer, húsvét előtt háromhetes böjtöt tartottam, de ennek már nem látom igazán értelmét. Az első években szigorúan ásványvízzel böjtöltem, aminek a hatása az első néhány napban nagyon pozitív volt, de ezt követően már változó. Megörültem annak, hogy rábukkantam a léböjtkúrára, mert ez vált be leginkább. Már három nap alatt is leadok minden gond nélkül 3-4 kilót abban az esetben, ha felesleg lenne rajtam. Érzem, ahogy napról napra tisztul a fejem, gyorsul a felfogásom, élesre állítódnak az érzékszerveim. Napról napra csökken az alvásigényem, korábban, frissebben, derűsebben ébredek, igaz, hamarabb érkezik el a lefekvés ideje is. Sokkal jobban 18 tudok ilyenkor koncentrálni a tevékenységeimre. Pácienseimnél azt tapasztaltam, hogy oldódnak a kedélyproblémák, például jelentősen enyhül a depresszió, sokkal kezdeményezőbbek, tettre készebbek lesznek. A böjt során csökken a stresszkészség, az ingerlékenység. Ez önmagában is pszichikus energiák visszanyerésével jár, de látványosan nő az életerő is. Az ösztönkésztetések lecsendesülnek, ugyanakkor a morális megfontolások gyakran felerősödnek. Ilyenkor sokkal pozitívabbak és felelősebbek az emberek attitűdjeikben, viselkedésükben. Valójában egy harmonizációs folyamatként is felfogható (ösztön-egó-erkölcsi én és a valóság között). Sokan az „elengedni tudás” gyakorlásának is tekintik. A böjt az önfegyelem és a kitartás edzését jelenti. Aki sikeres az elhatározott böjt teljesítésében, annak méltán nő az önbecsülése is. Tőke Lívia dietetikus A méregtelenítő kúrák táplálkozási részét szokás böjtölésnek nevezni: bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés számos betegség kezelésének kelléke. Böjtöléskor a szervezetünk a tartalékainkat égeti, megszabadít a súlyfeleslegtől, eltávolítja a toxikus anyagokat, nő az ellenálló képességünk. A böjt nem azonos az éhezéssel, nem azt jelenti, hogy fokozatosan elfelejtünk enni, hanem azt, hogy napunk kisebb-nagyobb részében meghatározott élelmiszereket fogyasztunk. Félböjt: ebédig terjedő időszakban csak gyümölcsöket, házi készítésű zöldség-gyümölcs leveket lehet fogyasztani, utána pedig saját szokásaink szerint lehet folytatni a napot. Háromnegyed böjt: két főétkezést helyettesítünk. Teljes böjt: egész nap csak zöldség és gyümölcs fogyasztható. Klasszikus böjt: tiszta vízen, esetleg gyógynövényből készült teán kívül mást nem iszunk, nem eszünk. Napjainkban a léböjt az egyik legnépszerűbb böjtölés. Ekkor csak folyékony táplálékot veszünk magunkhoz, frissen préselt zöldség- és gyümölcs- leveket, zöldségleveseket, gyógyteákat, szénsavmentes ásványvizeket, szűrt energetizált vizeket. Előnye a vízivással szemben, hogy értékes nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok jutnak be szervezetünkbe, amelyeket nem érdemes még egy napig sem nélkülöznünk. Kötelező 2-2,5 liter víz és tea fogyasztása, a felszabaduló káros anyagok kiválasztása miatt. Aki sokat iszik, az sokat is pisil, de közben a szervezet átszűri és kiválasztja a számára terhelő anyagokat, méregteleníti a szervezetet. Ugyanúgy, ahogy bizonyos ételek, a böjtkúra sem fejt ki minden emberre egyformán jó hatást. Akinek érzékenyebb a gyomra vagy emésztőrendszerének más területe, vagy valamely krónikus bántalomban szenved, érdemes fontolóra vennie a kúra megkezdését, hiszen árthat is magának. Ha a böjtöt három napnál többre tervezzük, mindenképpen kérjünk szakmai segítséget, orvosi felügyeletet. Böjtölés alatt a teljesítőképesség változhat, ezért érdemes inkább hétvégén kísérletezni. Betegség esetén mindenféleképpen forduljunk szakemberhez, mert visszafordíthatatlan károkat okozhatunk szélsőséges táplálkozásunkkal. A böjt önmagában nem mindenható, némi mozgás, könnyű séta, nyújtógyakorlatok, különböző masszázsok, szauna elősegítik a méreganyagok bőrön keresztüli távozását. Ezekben a napokban természetesen mellőzzük a dohányzást, alkoholt, kávét, fekete teát. A böjtölés időtartama mindig attól függ, hogy milyen egészségi állapotban vagyunk, és hogy próbáltuk-e már valaha a nem evés technikáját. Ha már tudjuk, miről van szó, akkor megbirkózhatunk hosszabb ideig (2-4 hétig) tartó kúrával, ami megfelelőbb méregtelenítéshez vezet. Fontos, hogy utána fokozatosan térjünk vissza szokásos étrendünkhöz. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen sok az elfogyasztott táplálék, hiszen a kúra alatt összeszűkült gyomrot és a pihent állapotú emésztőtraktust igen jelentősen megterhelnénk vele. -mezsu-
