Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. február / 2. szám

2006. február / U j antikvárium a Rádayban A Ráday kevésbé forgalmas részén, ahol megritkulnak a kávézók és galériák, nyílt egy antikvárium. Alig egy hónapja működik a pedáns kis üzlet, húsz-egynéhány négyzet- méteren, földszinten és galérián. Használt könyvet vásárolni régi rossz szokásom, de a kíváncsiság is hajt. Benézek hát, és kérdezős­ködöm. Himpli Attila, az egyik tulajdonos fogad.- Hogy jutott eszébe ilyen vállalkozásba fogni?- Egy már működő internetes könyvkereskedő cég vagyunk, az első magyar virtuális antikvá­riumként alakultunk 1999-ben. Ebben az üzlet­ben lényegében meglevő készletünket tároljuk, és mostantól nemcsak virtuális, hanem fizikai kereskedést is folytatunk. Az üzlet teljes kínála­ta a honlapunkon is megtalálható, a megrendelt árut Budapest területén ingyen kiszállítjuk.- Van-e szakiránya a boltnak? Mindennel foglalkozunk, de az ízlésem vala­mennyire rányomja bélyegét a választékra. El­sősorban igényes könyveket árulunk, jelentős a társadalomtudományi kínálat: pszichológia, fi­lozófia, szociológia, történelem, irodalomtudo­mány, orientalisztika. Persze ezek a könyvek kisebb számban fogynak, mint a bestsellerek, a krimik és a sci-fik, de szeretnénk, ha minden vásárló örömmel térne be hozzánk, remélve, hogy megtalálja az őt érdeklő irodalmat.- Nem gondoltak arra, hogy egy hangulatos kis kávézósarokkal, rendezvényekkel tarkít­sák a bolt életét?- Én nem gondoltam rá, de a társam nem titkolt és, ahogy ismerem, hamarosan meg is valósuló terve ez. Irodalmi felolvasóestekben, első köny­ves szerzők bemutatásában, könyvbemutatók­ban gondolkodunk, de nem áll messze tőlünk érdekes foglalkozású emberekkel történő be­szélgetős estek megszervezése sem. A telefon- vonal és az internetkapcsolat megteremtése után - ami ma még sajnos komoly fejfájásába kerül a szakembereknek - a perspektíva ebben a vonatkozásban is végtelennek tűnik. A hétköz­napokban azonban ez azt jelenti, hogy az üzlet­ben a leendő számítógépekkel a böngészés egy másik útját adjuk a vásárlók kezébe. Ha vala­ki nem szeret böngészni, vagy nincs ideje, könnyebben megtalálhatja, amit keres. Meglévő internetes és leendő offline törzsvásárlóink kedvében szeretnénk járni azzal, hogy havi gya­korisággal „törzsvásárlók éjszakáját” tervezünk, amikor is kedvezményekkel, programokkal ked­veskednénk nekik egy éjszakai nyitva tartás ke­retében. Ezenkívül szeretnénk bekapcsolódni a Ráday utca közismerten magas szintű kulturális életébe. Szóval hosszú távra tervezünk! -mezsu­Rejtőzködő értékeink: domborművek Az előző lapszámban egy szobrot ajánlottam figyelmükbe, most a domborműveken a sor. A régebbi korok építészei számos díszítőele­met alkalmaztak annak érdekében, hogy az épületnek egyedi megjelenése, „arca” legyen. Ezek sorába tartozik a dombormű is, ez a két és fél dimenziós, körül nem járható, de még­iscsak szobrászati alkotás. Ha felpillantunk a házak homlok­zatára, e művé­szeti ág számos alkotásában gyönyörködhe­tünk a Ferenc­városban. A Középső-Fe- rencvárosban, az Ernő utca 15. homlokza­tán a kapu két oldalán látható egy-egy dombormű két bájos, pajzsot tartó angyalkával; a pajzson valaha címer vagy felirat lehetett. Az épület tataro­zásakor egy újabb festékréteg került a dom­borműre is, sajnos a tucatnyi festékréteg előbb-utóbb elfedi, felismerhetetlenné teszi a kedves arcvonásokat. A Ferencváros belső területe is a domborművek gazdag tárháza. Az építtetők sokszor a kor ne­ves szobrászait kérték fel díszítmények elkészí­tésére. A Közraktár utca 22/b homlokzatát az első emelet magasságában Beck Ö. Fülöp öntő­munkásokat ábrázoló alkotása ékesíti, a fehér kőzet jól állja az időt. A Nagycsarnok szomszédságában, az Erkel utca 3. homlokzatán, fejmagasságnál alig fel­jebb, még nevesebb alkotó, a 150 éve született Stróbl Alajos - akinek nevéhez számos fővárosi emlékmű, többek között a várbéli Szent István- szobor fűződik - két domborműve látható egy­más szomszédságában. Az egyik halászlegényt, a másik haláruslányt ábrázol. Megejtően szépek a délutáni nap súroló fényében, annak ellenére, hogy évtizedek pora-korma borítja tisztítás után áhítozó felületüket. Ha idejük engedi, nézzenek fel a házak homlok­zatára. Ha már a mai kor építé­szete díszítő kedvével nem kényeztet el ben­nünket - szinte megfeledkezik a formáról a funk­cionalitás ked­véért-legalább gyönyörköd­jünk a régi ko­rok megőrzött és egyre nagyobb arányban meg­újuló értékeiben. Krivi 12 ] Ferencváros

Next

/
Thumbnails
Contents