Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. december / 12. szám
2006. december A múlt kötelez, a jövő követel tőlünk Másfél századik tanévét kezdte el idén szeptemberben a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola. A nagy múltú intézmény jogelődje 1857-ben alakult Pesti Kereskedelmi Akadémia néven, s meghatározó szerepet töltött be a szakirányú képzésben. Mintájára hoztak létre más, hasonló rendszerű iskolákat. 1874-től Budapesti Kereskedelmi Akadémia néven működött az intézmény, ebben 1883-ban kezdődött - s még ma is meglévő képzési forma - a középiskolát végzettek szaktanfolyama, amely kereskedelmi érettségit ad a gimnáziumban maturáltak számára. 1885-ben épült fel az akadémia épületének Alkotmány utcai szárnya, amely 1904-ben újabb épületrésszel bővült. Itt volt közel másfél évtizedig a Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet, Lengyel Gyula, a későbbi névadó is itt szerzett tanári oklevelet 1911-ben. Az akadémiát 1939-ben államosították. Többféle képzés kapott itt helyet, amíg 1951-ben közgazdasági technikum lett belőle. 1965-ben a Lengyel Gyula Kereskedelmi Tagozatú Közgazdasági Technikum új iskolaépületbe költözött, a József Attila-la- kótelepre. Ezután kereskedelmi szakközépiskolává alakult. Jelenleg a fővárosi önkormányzat tartja fenn. Jelmondatuk: a múlt kötelez, a jövő követel tőlünk. Tizennégy éve korszerűsített tantervvel dolgoznak. A nappali tagozatú és az esti képzés szerkezetét összehangolva megvalósították a két tagozat közötti átjárhatóságot. Két évvel ezelőtt indult első nyelvi előkészítő osztályuk, amelyben kiemelt szerepet kap az idegen nyelvi és az informatikai képzés. Törökné Schriffert Edit igazgató büszkén mutatja az iskolában azokat a kereskedelemtörténeti tablókat, amelyeket a diákok állítottak össze a 150. évfordulóra. Ugyancsak erre az alkalomra készült el Csupor Ágnes üvegfestő művész háromrészes exkluzív festett üvegképe, amely az épület Toronyház utcai oldaláról látható, szimbolizálva múlt és jelen harmóniáját. Ilyen harmóniában dolgoznak itt a különböző generációt képviselő pedagógusok is, tudtuk meg dr. Pécsi Ágnes egyiptológustól, aki már negyedszázada tanít e falak között, s ezt erősítette meg Nagyné Kórik Mariann közgazdász-tanár, szabadidőszervező is, aki a fiatalabb korosztályhoz tartozik, s szeptemberben kezdte meg itt a pedagógiai munkáját. Az iskola, amely tavaly csatlakozott a madárbarát programhoz, szép környezetben várja a diákokat, akik érettségi után marketing- és reklámügyintézők, illetve kereskedők lehetnek. Garamvölgyi Annamária - Fotó: Steiner Gábor Idén másképp lesz December 1. Na, idén rendesen felkészülök a karácsonyra. Nem lesz rohanás, kapkodás, idegeskedés, veszekedés, tolongás a tömegben aranyvasárnap, nem dolgozom magam halálra, és pokolba a hagyományos vacsorákkal! Ez alkalommal nem állok sorba halért, hanem gusztusos hidegtállal becsüljük meg egymást és az ünnepet. Ugye, milyen jó lesz, gyerekek? Elvégre tudjuk, hogy nem az a fontos, mármint a nagy felhajtás. A lényeg, hogy együtt vagyunk, és szeretjük egymást. Idén minden másképp lesz. Punktum. December 10. Csak szép nyugodtan. Van időm. Tavaly ilyenkor még semmit sem vettem meg, mégis minden ott volt a fa alatt. Két hét alatt any- nyi minden történhet, például akad valami alkalmi vétel. Nem kell elkapkodni, összevásárolni minden vackot, csak hogy a szorongásomat enyhítsem. Komótosan, körültekintően, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Holnap összeírom a listát, és néhány nap alatt ripsz-ropsz beszerzek mindent. Aggódni nem kell, választék van bőven. És két egész hét. December 17. Ezt azért nem gondoltam volna. Hogy egy nyavalyás középbama, hosszú szárú, négycentis sarkú női csizmát ne lehessen kapni 39 és feles méretben!? Ez hallatlan. És még azt mondják, hogy ez itt Európa! Hát hol élünk? A múlt században? A negyvenedik boltból jövök ki, kész, elegem van. Veszek egy középszárú sötétbarna velúrcsizmát. Az ugyanis van. Negyvenes. Nem baj, majd vastag zoknit húz bele a lány. Úgyse öltözik föl soha rendesen. Vagy még tegyek egy utolsó próbát? Nem, azt hiszem, feladom. December 19. Vis maior. Ez az influenza nem volt betervezve. Harminckilenc fokos lázzal nem lehet a boltokat járni. Ti is csinálhatnátok valamit, gyerekek! Mindig rám szakad az összes feladat, ideje, hogy kivegyétek a részeteket a megpróbáltatásokból. Igen, én minden évben ezt csinálom, és a halért is sorba állok a dermesztőén hideg utcán, amikor csak a mögöttem álló meleg lehelete tartja bennem a lelket. Persze hogy nem kötelező halászlét enni, felőlem valami ócska, íztelen aszpikba dermedt majonézes vacakkal is elcsaphatjuk a gyomrunkat! A bejglit megrendeltem, azt nem kell sütnötök, de egy kis zserbót még összedobhatnátok, majd én mondom, hogyan csináljátok. Nem, a nagypapáéknak még nem vettem semmit, és ötletem sincs. Mindent nekem kell kitalálnom? December 22. Ez neked fa? Ez a csálé, fakózöld kis korcs? Ennél csúnyábbat nem lehetett kapni a piacon? Persze, terád mindent rád lehet sózni, a mandarin fele is penészes, csak már nem akartam mondani tegnap, mert láttam, hogy húztad a szád, amikor még datolyáért is visz- sza akartalak küldeni. Persze hogy ideges vagyok, itt fekszem napok óta tétlenül, és majd’ megőrülök, mert hiába várom, hogy más megcsinálja helyettem a dolgokat. Jó, jó, tudom, hogy te is kimerült vagy, de elhiheted, nem hobbiból lettem beteg. Még mindig nem ment le a lázam, és ha így folytatod, a vérnyomásom is felszökik. Istenem, mikor lesz már egyszer egy békés, nyugodt karácsonyunk? December 23. Szerintem ez a karácsony el van átkozva. Mondtam, hogy szedd a C-vitamint, és ne menj el itthonról sál nélkül, de neked hiába beszél az ember. Még jó, hogy már csak hőemelkedésem van, legalább ki tudok menni a piacra. Viccelsz? A gyereket küldjem el halért, amikor egy kockás füzetet sem tud magának kérni az Ápiszban? A te gyereked is, nemcsak az enyém! Ha-ha! Vagdalkozz csak, azt nagyon jól tudsz! December 24. „Mennyből az angyal...” Tudom, megfogadtuk. Mindegy. Nem is olyan ronda ez a kis fa. Inkább bájosan felemás. Látom, nem volt szíved megcsonkolni, hogy szimmetrikus legyen. Igazad van, úgyis alig egy pár ág árválkodik azon a csökött kis törzsén. Azért nem bánom, hogy megvetted, ha te nem hozod el, még most is ott van a standon, és holnap kidobják tüzelőnek. A halászlé viszont egészen rendkívüli volt! Kár lett volna kihagyni, ugye gyerekek? Jó, a zserbó nyers maradt belül, de elsőnek az se rossz, majd legközelebb jobban megy. Hogy jövőre nem csinálunk ekkora felhajtást? És nem veszünk egymásnak ajándékot? És időben beszerzőnk mindent? Hát persze, jövőre. Nem kapkodunk, nem rohanunk, nem idegeskedünk Jövőre minden másképp lesz! -meisuKarácsonyváró énekszó „Karácsony ünnepe lépeget a fák közt” címmel ferencvárosi gyerekek énekelnek december 6-án 16 és 17 óra között a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A karácsonyváró énekszóra minden érdeklődőt szeretettel várnak. 12 Ferencváros
