Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. szeptember-október / 9-10. szám
2006. szeptember—október E lvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete A rendszerváltással szinte egy időben megindultak Magyarországon a civil szerveződések. Sorra alakultak az érdekvédelmi egyesületek az élet legkülönbözőbb területein. Az egyik legelső ilyen szervezet az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete, amely 1989-ben Hernádi Miklós kezdeményezésére alakult meg itt, a Ferencvárosi Művelődési Központ második emeletén, s azóta is a házban működik. Az alapító tagok között volt dr. Hegedűs István ügyvéd is, aki ma az egyesület elnöke. Vele beszélgettünk a célokról és az elért eredményekről. — Nyilván nem véletlen, hogy az elvált apák az első hívó szóra egyesületbe tömörültek érdekeik védelmében. Milyen sérelmek indították erre önöket? — Az akkor életben lévő családjogi törvény egyoldalú rendelkezéseket tartalmazott. A válóperek során a gyerekeket szinte automatikusan az anyáknak ítélték, az apákat pedig lényegében kizárták a közös gyerek, gyerekek életéből. A kilencvenes évek elején mindössze 2,5 százalékban ítélték az apának a gyereket válás után. Ez az arány a mi tevékenységünknek is köszönhetően ma már megváltozott, lényegesen több esetben kerülnek az apához a gyerekek. Komoly problémák voltak továbbá a kapcsolattartással, és a közös vagyon megosztásában is egyoldalú gyakorlat alakult ki, különösen a lakáshasználat terén. Végül az aránytalanul magas tartásdíj gyakorlatilag lehetetlenné tette az apák számára az újrakezdést, a további normális életvitelt. Vagyis az apák számára a válás többnyire teljes lelki és anyagi kifosztottságot eredményezett. Nem véletlen, hogy a munkanélküliek és hajléktalanok nagy része az elvált apák közül kerül ki. —Miért alakult ki ez az egyoldalú gyakorlat? — Az ötvenes években megalkotott családjogi törvényben megjelent bizonyos kirakatpolitika is, ezzel próbálták igazolni, hogy az állam támogatja a nőket. Később közrejátszott ebben az is, hogy a nyolcvanas években a gazdasági élet átalakulásával a férfiak egyre többet dolgoztak, kevesebb időt tudtak a családra fordítani, sokan szinte csak aludni jártak haza. Ekkor ugrásszerűen megnőtt a válások száma is. Mi házasságpártiak vagyunk, de ha már felbomlik a házasság, egyik fél sem lehet kedvezőbb helyzetben a másiknál. — Történt-e változás ezen a téren az egyesület megalakulása óta, és mi volt ebben az egyesület szerepe? — Az 1952-es családjogi törvény rendelkezése szerint válás esetén a gyermeket valamelyik szülőnél kell elhelyezni, és addig a másik szülőnek (az esetek túlnyomó többségében tehát az apának) szünetelnek a jogai. Nem láthatja el a gyerek törvényes képviseletét, nevét kihúzzák az iskolai naplóból, nem szólhat bele egy műtétbe stb. Az általános gyakorlat még ma is ez. Az 1995-ben bevezetett családjogi törvénybe azonban — a mi kezdeményezésünkre — már bekerült a közös szülői felügyelet lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a gyermek nevelése tekintetében a szülőknek azonos jogaik vannak. Sajnos a magyar szabályozásban ezt a bíróság nem rendelheti el kötelező érvénnyel, de a felek ebben megegyezhetnek. —Kivel él a gyerek a közös szülői felügyelet alatt? — Egyenlő arányban megosztva mindkét szülővel. Leginkább az egyhetes váltás vált be, amikor egy hétig az egyik szülő gondoskodik kizárólag a gyerekről, egy hétig a másik. Ha azonos időt töltenek mindkét szülővel, kiegyensúlyozottabbak lehetnek, s mind a férfi-, mind a női minta megmarad számukra. Megnyugvást jelenthet nekik, hogy nem szakadnak el egyik szülőtől sem. —Hogyan fogadták ezt az anyák? — Eleinte idegenkedve, sokan úgy érezték, valamiféle szerzett jogról kell lemondaniuk. Holott attól, hogy az apáknak ugyanolyan joguk van a gyerekhez, az anyák jogai nem csorbulnak. Igaz, így csökken annak lehetősége, hogy a gyereket bármelyik szülő a bosszúállás eszközeként használja fel. Tehát a szülők közti konfliktusok inkább csökkennek, míg az egyoldalú elhelyezés esetén sokszor még jobban elmélyülnek. Ma már minden második házasság válással végződik, nem mindegy, hogyan éli meg az ember, anya, apa és gyerekek, a válás következtében kialakult nehéz helyzetet. S az sem mindegy, hogy az elvált apa kisemmizett, lecsúszott, támogatásra szoruló emberré válik-e, vagy lehetősége marad normális életet folytatni. — Hogyan tud ebben segíteni az egyesület? — Alapvetően két módon. Egyfelől úgy, hogy ezután is aktívan részt veszünk minden olyan előírás, jogszabály, törvény kidolgozásában, amely az apák jogait is figyelembe veszi. Másrészt rendszeres és ingyenes jogi tanácsadással segítjük az érintetteket. Az elmúlt évek során több ezer ember fordult hozzánk az ország minden részéből. Elismerés illeti a Ferencvárosi Művelődési Központot, amely több más civil szervezet mellett nekünk is helyet biztosít, és kedvező feltételek között tudunk tevékenykedni. Szükség is van rá, mert az apák még ma is meglehetősen tájékozatlanok. Sokszor saját tulajdonviszonyaikkal (ház, lakás, autó, bankszámla stb.) sincsenek tisztában, s ma már bizony anyagilag is sokat lehet veszíteni egy váláson. Ezért elkészítettük az Elvált apák kiskátéját, amely megtalálható a honlapunkon, ebben a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat foglaltuk össze. Ferencz Zsuzsa — Fotó: KrivánszJcy Árpád Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete Ferencvárosi Művelődési Központ 1096 Bp., Haller u. 27. Tel.: 216-1300 Minden kedden 17.00—19.00 óra között Elnök: dr. Hegedűs István További információ: www.elvaltapak.hu Telefon: 276-9125,06-30 941-3679 Séták mindenkinek Október 7. Geológiai séta Zebegény térségében Útvonal: Stefánia tanösvény Vezeti: prof. Dr. Dudich Endre Október 14. Esztergom—Párkány Vezeti: Durda Júlia Október 15.1956-os Emléktúra: Kiskunmajsa Találkozás: 8 órakor a Kőbánya-Kispest vasútállomás pénztártermében Vezeti: Kiss Adám Október 28—29. Móri bor — Velegi búcsú Útvonal: Csókakő—Vértes—Vajai— Nagyveleg—Bodajk Táv: 2x8 km Vezeti: Kiss Adám ELŐZETES: November 10—11. Szeleczky Zita- emléktúra (Bükk hegység) Információ: KISS ÁDÁM FTE-elnök, 06-70 212-1288, www. ferencvaros. hu/oksi OKTÓBER 22.: OKTÓBER 23. KUPA (férő, női egyéni) A versenyek vasárnap 9 órakor kezdődnek a Ferencvárosi Vasutas SK létesítményében (IX., Péceli út 2.) Információ: Ferencvárosi Asztalitenisz Bizottság, telefon: 215-1398 (keddenként 18 óra után) 50
