Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. augusztus / 8. szám
Otthonápolás A párás, meleg időben nagy veszélyt jelent, ha az elesett, beteg emberek segítség nélkül magukra maradnak. Ennek megelőzésére a főváros megbízásából önkéntes szociális munkások keresik fel Budapesten a regisztrált otthoni gondozottakat. Az akciót a fővárosi önkormányzat, a Magyar Vöröskereszt és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság együttműködése teszi lehetővé. A Magyar Vöröskereszt munkatársai mellett a fiatal önkéntesek Polgári Védelem feliratú pólóban keresik fel otthonaikban az egyedül élő, többnyire idős, beteg, ápolásra szoruló embereket. Az önkéntesek ellenőrzik, hogy az otthon gondozottak megfelelő ellátáshoz jutnak-e, minden feltétel rendelkezésükre áll-e a nehezen viselhető időjárás átvészeléséhez. Ha szükséges, segítenek a bevásárlásban, a receptkiváltásban, folyadékkal látják el a rászorulókat, és ha kell, orvost is hívnak. Az akcióban 30 önkéntes vesz részt. Kérjük, gondoljanak idős vagy beteg rokonaikra, ismerőseikre, szomszédjaikra, és szükség esetén segítsék őket! Akadálymentes élet Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük megteremtéséről szól. Beletartozik valamennyi fogyatékos csoport számára az akadálymentes környezet biztosítása is. Mit jelent ez a gyakorlatban, hol tartunk a megvalósításban? Sajnos lovas nemzet vagyunk, gyakran esünk át a ló egyik vagy a másik oldalára. Az akadálymentességet sikerült egyoldalúan, kizárólag a mozgássérült emberekhez kötni. Tény, hogy a rámpák, a középületek akadálymentesítése vagy az alacsony padlójú körúti villamosok léte megkönnyíti önálló életüket, iskolába vagy munkahelyre jutásukat. Az akadálymentes környezet azonban a többi fogyatékos csoportnak is fontos. A látássérültek biztonságos közlekedésében fontos szerepet játszanak a hangjelzéses lámpák vagy a vakbarát honlapok is. Ez utóbbiak lehetővé teszik, hogy a vak ember is információkat szerezzen, a gyengén látók nagyobb méretű betűk segítségével olvashassák a híreket az interneten. Örvendetes, hogy a SOTE I. Sz. Szemészeti Klinikáján a liftben Braille-írással is kiírják az emeletek számát, illetve bemondják. A bankokban és a különféle szolgáltatóknál azonban még csak elvétve találkozunk ilyen megoldással. Sorszámot ugyan kap az ügyfél, s figyelheti is a kiírást. Nos, ez egy látássérültnek komoly kellemetlenséggel jár, ráadásul folyamatosan emlékeztetik arra, hogy ez az épek társadalma. A rendszer kialakításakor mennyivel nagyobb a költsége a hangosbemondásnak? Vagy csak a figyelemmel van baj? Bőven akad még megoldásra váró feladat! Főleg akkor, amikor a mozgás- és a látássérült emberek érdekei ütköznek. A járdák rámpás kialakítása kifejezetten zavaró a fehér bottal közlekedő emberek számára, hiszen nem érzékeli a járda és az úttest közti szinteltérést, ha nem gondolnak arra, hogy ezt a változást egy eltérő anyaggal jelezni lehet. Ellenkező esetben a vak ember kikeveredhet az útra, a száguldó autók közé. Újabban egyre több tv-csatornán találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a siket emberek számára föliratozzák a filmeket, vagy jeltolmács „közvetíti” az Országgyűlés üléseit. Ez is az akadálymentesség megvalósítására tett kísérlet. Hosszasan lehetne még sorolni, hogy mi minden tartozik az akadálymentes élethez, és csak remélni lehet, hogy mindannyiunk számára egyre természetesebb lesz, hogy gondolunk fogyatékos embertársainkra is. Bartha Zsuzsanna Matematika-csapatverseny 5-8. osztályosoknak „Az összedolgozás képessége az egyik legnagyobb érték az életben.” Idén már fővárosi szinten kerül megrendezésre a Bolyai Matematika Csapatverseny, amelyen azonos iskolába járó 5-8. osztályos tanulók évfolyamonként szerveződő 4 fős csapatai vehetnek részt (egy iskola több csapatot is indíthat). A verseny első (írásbeli) fordulójában a négy diák közösen dolgozik a feladatokon, a legjobb csapatok a második fordulóban megoldott feladatokat már szóban ismertetik. Az első forduló időpontja: 2006. október 13. (péntek), 14 óra 30 perc. Nevezni 2006. szeptember 26-ig lehet a www.bolyaiverseny.hu oldalon, illetve a saját matematikatanárnál. Szülőktől is elfogadják csapatok nevezését. Bővebb információ kapható a fenti interneteimen vagy az iskolákban. A levél írásáról 6. ,A tudósító levelek valamely történt dolognak jelentését, elbeszélését vagy leírását foglalják magokban. Ezen levelek az értelmességet és rövidséget elkerülhetetlenül megkívánják: a fő dologról bővebben is szólhatunk, de a mellékes körülményeket csak könnyedén érintsük. Ha a tudósító levélben több tárgyat kell előadnunk, ne zavaijuk össze, hanem mindenikét, mint a rend kívánja, különös szakaszban értelmesen s haszontalan szószaporítás nélkül hozzuk fel. A tudósítóra nézve kívánatos volna, hogy mindenkor csak kellemes történetekről írhatna az olvasónak, de mivel gyakran kellemetlen és szomorú esetekről is kénytelenítet- tünk másokat tudósítani, igyekezzünk azokat a leg- tűrhetőbben előadni. Mindjárt a levél kezdetén ne beszéljük el, hanem ügyesen készítsük elő az olvasót, hogy a hirtelen jött nagy benyomást eltávoztas- suk. Sokkal jobb, ha más harmadikra bízhatjuk a dolog jó móddali előhozását. Ha levelünk foglalata kellemes, ismerőseinkkel tréfálnunk is lehet. A tudósító levelekre írt válaszokban meg szoktuk köszönni a tudósítást, s arról véleményt is adhatunk. Ha a hír kellemes, szerencsés kimenetelt kívánunk, de a szomorú híren nyilatkoztassuk ki szánakozásunkat. A kérő levelek többfélék: vagy barátinktól s ismerőseinktől, vagy főrangú jótevőinktől s jóakaróinktól kérünk valamit. Ha barátinktól, ismerőseinktől tanácsot vagy segedelmet kérünk, nincs szükség a sok udvariasságra, mert a barátsági szeretet ezen esetben legjobb szószólónk. De ha elöljáróinktól s más nagyobbaktól, kikkel meghitten nem élünk, valamely fontosabb dologban tanácsot kérünk, adjuk értésökre, hogy egyedül tőlök várhatjuk bizonytalanságunk s kétségünk megfejtését. Ha pedig levelünknek segedelemkérés vagy más jótétemény a foglalata, hozzuk fel, hogy jóságuk, mellyel mindenkihez viseltetnek, közönségesen ismeretes, hogy emberszeretetök által mindenkinek tiszteletét s szeretetét megnyerték. Ha nálunk kisebbektől kérünk valamit, elég kérésünk foglalatát röviden előadni s megjegyzem, hogy annak teljesítése tőlök nagy szívesség. A kölcsönkérő levelek s azok, melyekben valakit arra kérünk, hogy az általunk megbántottál békéltessen meg, s más ilyenek nagy figyelmet érdemelnek. A kérést mindenkor úgy adjuk elő, mint valamely fontos dolgot, a megnyerés nehézségét is említhetjük, hogy jótevőnk szívessége annál jobban kitessék. Ha attól már nyertünk valamit, kihez kérésünket intézzük, azt előhozni ne mulasszuk el, s most is helyeztessük benne bizalmunkat és reményünket. Ezen levelekre szóló feleleteket a kéréshez kell alkalmaztatnunk, s minden esetben, akár teljesíthetjük a kérést, akár nem, nyájas udvariassággal kell válaszolnunk. Ha a teljesítés tehetségünkben áll, örvendjünk, hogy a kérőnek szolgálhattunk, néha némely föltételek alatt ígérhetjük szolgálatunkat, de a szerénységről el ne felejtkezzünk.” Knox 13 2006. augusztus
