Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. július / 7. szám

2006. július A levél írásáról - 5. Marika a védőnő A barátságos levelek nem iratnak ugyanazon bizalmas modorban, melyben a családi levelek, de azért azokon is át kell vonulni azon őszinteségnek, mely barátok s barátnők közt létezik, anélkül, hogy titkainkat fölfedezzük. A barátságos viszonynak vagy léteznie kell már, vagy legalább létrehozata­lát kívánni kell, mert balgaság volna idegen irányában barátságos bizalmas hangulatot használni. Ily leveleknél mindent el kell távoztatnunk, mi a fenn­álló vagy még csak megnyerendő barátságos viszonyt kockáztathatná. Csu­pán egészen bizalmas barátaink iránt tárhatjuk fel szívünk titkait. A barátsá­gos levelek leggyakrabban a közéletben fordulnak elő, és a legtöbb fönnebb érintett különnemű leveleknél a barátságos viszony teszi az alapot. A jótéteményért, szívességért, dolgainkbani fáradozásért, sorsunkbani részvételért s azon szolgálatért, melyet kívánni jogunk nem volt, köszö- netünket szoktuk kinyilatkoztatni. A köszönet a legnemesebbnek is jól esik, megjutalmazottnak érzi magát, ha valakinek szolgálhatott, és sze­rencséjét előmozdíthatta, s az iránta mutatott hála az első pillanatokban bizonyossá teszi, hogy jótéteményeit méltatlanra nem tékozlá. Ezen leve­leket a szívérzés természetes nyelvén írjuk, mely valamint a hideg feszes hangtól, úgy a köszönetnek nagyító kifejezésekkeli jelentésétől is távol legyen - szóval kerüljük a színeskedést. Köszönetünknek azon tárggyal melyet megköszönünk, arányban kell állani: vegyük tehát azon környüál- lásokat tekintetbe, melyek fontossá tehették és nehézség s halogatás nél­kül nyertük -e. A viszontszívességet s jutalmat igen vigyázva ígérjük, ez által olvasónk haszon nem keresésén kétkedni látszanánk, s azt jelente­nék, hogy lekötelezettnek lenni félünk. Barátinknak mindazáltal kinyilat­koztathatjuk, hogy a szívességet szívességgel kívánjuk viszonozni, az idegeneket pedig tegyük bizonyossá, hogy kegyességökre méltók lenni igyekszünk. Ezen leveleket nem halaszthatjuk, s ha akaratunkon kívül valamely akadály volt az elhalasztás oka, magunkat mentegetve említsük meg az akadályozó okot. Ezen levelekre válasz nem kívántatik, de ha a választ más körülmények tennék szükségessé, örüljünk az író háládatos- ságán, kicsinyítsük vele tett szívességünket, s további szolgálatára ajánl­juk magunkat. Knox FIGYELEM! Felhívjuk a pártok és jelölőszervezetek figyelmét, hogy az októ­ber eleji önkormányzati választáson induló képviselő jelöltjeiket csak az augusztusi és a szeptember lapszámban tudjuk bemutat­ni. Lapzártáink: július 15., és augusztus 15. Kérjük juttassák el a jelzett időpontokig szerkesztőségünkbe a megjelentetni kívánt anyagot. Egykori védencei ma már maguk is édesanyák és édesapák, de az utcán még mindig megisme­rik és szeretettel üdvözlik Birkás Józsefnét, Marika „nénit”. Munkájának köszönhetően megőrizte fiatalságát, és családjában senki sem csodálkozik azon, hogy unokáival együtt rolle­rezik. Negyvenhárom év telt el azóta, hogy a Magyar Állami Védőnőképzőt elvégezte Szege­den, és negyven év azóta, hogy a Ferencváros­ba került. Igaz ugyan, hogy 1999-ben nyugdíj­ba ment, de nem bírta az otthoni tétlenséget és visszatért, hogy tapasztalataival és jó tanácsaival segítse a fiatal anyukákat.- Az eltelt négy évtized alatt mennyit változott a védőnői munka?- Ahogy a világ, ez a hivatás is szebb volt régen. Bizonyára azért is, mert fi­atalabb volt az ember, de talán az is közrejátszott, hogy egy-egy körzet egy or­voshoz tartozott. Ma önállóan végezzük a prevenciós és a felvilágosító munkát, időnként pedig konzultálunk az orvosokkal. A kapcsolattartás a családokkal szerencsére ugyanolyan, mint korábban.- Hány gyerek tartozik a körzetéire?- A gyermekek létszáma jelentősen csökkent. Jelenleg 170 apróság tartozik a körzetembe, míg régebben a 250-et is meghaladta. A csökkenés oka az is, hogy hosszú évek óta a Dzsumbuj hozzám tartozik, ahol megkezdődött a csalá­dok kiköltöztetése.- Hogyan tudta megőrizni ezt a fiatalos tempót, az emberekkel szembe­ni türelmét és a jókedvét?- Ha az ember nem lustul el, akkor szívesen megy továbbképzésekre, hogy megismerkedjen az új módszerekkel és ismeretekkel, akkor nem lesz vaskala­pos, elfogadják és szeretik. Napjainkban, amikor rengeteg információ elérhető az interneten, a védőnőnek is nyitottnak kell lennie minden újra, akár egészsé­ges táplálkozásról, akár természetgyógyászatról van szó. Ennek a hivatásnak az a lényege, hogy a szakma alapos ismerete mellett szeretni kell a gyerekeket és az embereket. Amennyiben ezek érződnek, úgy hiteles a védőnő és elfogadják mindazt, amit tanácsol.- Hogyan vélekedik a korai fejlesztésről?- Nagyon örülök a korai fejlesztés lehetőségének, mert ez azt jelenti, hogy ha a védőnő időben észlel valamilyen rendellenességet, a csecsemőt szakemberhez tudja küldeni. Azzal, hogy szennyezzük a környezetünket, hogy egészségtele­nül élünk komolyan veszélyeztetjük a születendő nemzedéket. Én feltétlen híve vagyok az anyatejes táplálásnak, és ezt szorgalmazom az édesanyák körében is. A riasztó statisztikai adatok ellenére bízom benne, hogy a születendő apróságok száma előbb-utóbb növekedni fog, mert gyermekek nélkül nincs jövője egyet­len egy társadalomnak sem. Bartha Zsuzsanna Mindenki tehet a rendezettebb, egészségesebb környezetért Évről évre emelkedik az allergiás beteg­ségben szenvedők száma. Mára minden harmadik embernek van valamilyen aller­giás túlérzékenysége. Az allergiára való hajlam öröklődhet, azonban a környezeti tényezők szerepe is igen jelentős. Kezdetben a szervezet általában csak egy­féle allergénnel szemben érzékeny, később egyre több anyag vált ki allergi­át. A tünetei között szerepelhet: csalánkiütés, kötőhártya-gyulladás, széna­nátha, asztma. A szezonális allergiák kialakulásában mint pollent termelő gyomnövénynek a parlagfűnek jelentős szerepe van. Allergiás keresztreak­ciót ad a következőkkel: dinnye, uborka, cukkini, banán, gesztenye, paradi­csom, kerti saláta. A parlagfű nemcsak szántóföldi, hanem városi gyomként is ismert. Kedveli az ideiglenesen megművelt és elhanyagolt kerteket, tel­keket. Gondoskodjunk róla, hogy ne legyen parlagon hagyott terület, ültes­sük be haszonnövénnyel, pázsittal. Az irtásának legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja, ha a nö­vényt virágzás előtt, tövestől kihúzzuk. Ez az eljárás azonban csak kertek ­ben, gondozott közterületeken ajánlható. Tömeges előfordulása esetén a vi­rágzás előtt végzett rendszeres kaszálás a hatásos módszer. Fontos a terü­letek utóellenőrzése is, mert az újabb hajtások megjelenése esetén a véde­kezést meg kell ismételni, és több éven keresztül következetesen kell vé­gezni. Több jogszabály foglalkozik ezzel a kérdéssel. így például az ingatlan tu­lajdonosa (kezelője, használója) köteles a telkén, kertjén és a háza előtti jár­dán a gyommentesítést elvégezni. A kerületi ÁNTSZ a társhatóságokkal kö­zösen minden évben komplex, parlagfű-fertőzöttséget is felmérő köztiszta­sági szemléken ellenőrzi, illetve figyelemmel kíséri a gyommentesítést. A tudomásukra jutott parlagfű-fertőzöttséget a kerületi önkormányzatnál (tel.: 215-1077/380) és a Fővárosi Parlagfű Forródróton (tel.: 327-1686) is bejelenthetik. Dr. Tóth Mária kerületi tiszti főorws

Next

/
Thumbnails
Contents