Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. január / 1. szám

A szűrés eredményes volt A Nemzeti Népegészségügyi Programban sze­replő vastagbélszűrés országos bevezetését megelőző tanulmány részeként 2004 őszétől a főváros két kerületében - a Ferencvárosban és Zuglóban - szervezett vastagbélszűrés zajlott. Ennek tapasztalatait és eredményeit összegezték az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete tudomá­nyos ülésén. Dr. Budai András szűréskoordinátor elmondta, hogy a szűrésen, amely a 40-65 év közötti kor­osztályt célozta meg, viszonylag magas szám­ban jelentek meg: a Ferencvárosban 33%-os, míg Zuglóban 40%-os volt a részvétel. Elisme­réssel szólt a két kerület háziorvosainak munká­járól, amit ellenszolgáltatás nélkül végeztek. A felmérés egyértelműen arról győzte meg a szakembereket, hogy sok esetben magát a rákot, illetve jelentős számban vastagbélpolipot tudtak kiszűrni, amely gyakran a rákot megelőző álla­pot - hangsúlyozta dr. Ottó Szabolcs professzor, aki azt nem tudta megmondani, hogy mikor kerül országosan is bevezetésre a vastagbélszű­rés. Csak reményét tudta kifejezni, miszerint az eredmények meggyőzték az egészségügyi tárcát és a politikusokat arról, hogy érdemes a meg­előzésre pénzt áldozni. Bartha Zsuzsanna Csupán egy érvényes pályázat érkezett a 6+2 hektáros terület vagyonkezelői jogára. A pályázat a TDZ Kft.-től érkezett, amelyet Magyarorszá­gon jegyeztek be (XI. kerület, Hengermalom u.). Meg nem erősített hírek szerint a kft. mögött tőkeerős, az ingatlanpiacon jártas befektetők állnak. Bár a pályázat értékelésére csak később kerül sor, a pályázó által vállalt garanciák meg­felelnek a Ferencváros által támasztott szakmai feltételeknek. Amennyiben a kiértékelésen zöld utat kap a pá­lyázat, akkor a győztes vállalja azt, hogy a meg­szabott határidőn belül új labdarúgó-stadiont és birkózócsarnokot épít az Üllői úti területre, de a pályázó azt is vállalná, hogy egy 5000 fő befoga­dására alkalmas kézilabdacsarnok is megépül. A pályázó 1,2 milliárd forintot fizet klubunk­Biztonság és takarékosság A hideg novemberi napokon már fűteni kell. Sok he­lyen ezt gázkészülékkel teszik. Tételezzük fel, hogy korszerű a készülék, azt szakember szerelte be, s már túlestek a szokásos éves kémény-felülvizsgálaton is. Mire kell akkor még ügyelnünk? A nem parapet ki­vitelű készülékek, tehát a gáztűzhelyek és a kémény­be kötött készülékek (kályhák, vízmelegítők) a helyi­ség levegőjéből veszik el az égéshez szükséges oxigént, ami nem is kevés: egy köbméter gáz elégeté­séhez 10 köbméter levegőre van szükség. A normál szigetelésű ajtók, ablakok résein át biztosított a meg­felelő légcsere. Lakásfelújításkor azonban elkövethet­jük azt a hibát, hogy a belső levegőt fogyasztó gázké- szülékkelfelszerelthelyiségbe-azenergiatakarékosság jegyében - fokozott légzárású ablakokat, ajtókat épí­tünk be, ami veszélyes és tilos. A biztonság az első, de nem árt a pénztárcánkra is ügyelni. A rosszul beállított égőfej akár 5-10 százalékkal is több gázt fogyaszthat. Akkor jó a beállítás, ha az égő lángja kék, a lángcsúcsokon pedig kissé lilás: ezt sötétben magunk is ellen­őrizhetjük, ha a készülék lángja látható. Ha vilá­goskék vagy alig észrevehető a láng, túl sok a levegő, sárgás-vöröses láng esetén pedig kevés; mindkettő rontja az égés hatásfokát. Az égőfejek a használatban koszolódnak, ezért évente-két- évente célszerű azokat hivatásos gázszerelővel ellenőriztetni, tisztíttatni, illetve újra beállíttatni. Biztonsági okokból a tulajdonosnak vagy a tulajdo­nosok közösségének ötévente kötelességük átvizs­gáltatni a gázvezetékeket és a gázkészülékeket. S ne feledjék: ha gázszivárgást észlelnek, nyílt lángot ne használjanak, ne gyújtsanak villanyt, ne kapcsolja­nak be elektromos készüléket, szellőztessenek, és azonnal hívjanak gázszerelőt. Krivánszky Árpád nak a terület használatijog-megváltása ellenér­tékeként. Ez a pénz nem egy összegben érkezne meg az FTC-hez, ám az első, mintegy 600 mil­lió forintos részlet kifizetése a közeljövőben megtörténhet. Furulyás János a következőket mondta a törté­nésekről:- Nekem minden olyan pályázó tetszik, amely teljesíti az FTC által kért szakmai garanciákat. Márpedig az a cég, amely az érvényes pályáza­tot beadta, vállalta, sőt akár még túl is teljesíthe­ti azokat. Elégedett vagyok. Bízom abban, hogy hétfőn pozitív lesz az elbírálás, és akkor még idén rendeződhet a klub anyagi helyzete. Nem kizárt, hogy a pályázóval arról is egyeztetünk majd, hogy vásároljon a labdarúgócsapatot mű­ködtető rt. részvényeiből. Schiller Kávéházi kalauz Nagyon sok írás foglalkozik a budapesti ká­véházak múltjával, 1996-ban a Budapesti Negyed című folyóirat vaskos kötetet szentelt a „kávéváros” régi kávéméréseinek. Jelenük azonban kevésbé közismert. Néhai Bodor Fe­renc 1992-ben összegezte az ismertebb pesti presszókat, amelyek ma már más formában várják a vendégeket, és sok új kávézó is nyílt a fővárosban. A napi tájékozódást hivatott segíteni Franki Aliona és Zeke Gyula könyve, a Kávézók ka­lauza. Sok változata és elnevezése van ezeknek a létesítményeknek - kávéház, café, presszó, eszpresszó, hogy csak a legismertebbeket em­lítsük, a régies kávémérés mára kiment a di­vatból. Valamikor ezek szigorúan elhatárolt szakmai műfajokat jelentettek, ma már össze­mosódtak a szigorú határok. Gondoljunk arra, hogy 1900-ban egy „nagykávéháznak” mini­málisan 150 négyzetméter alapterülettel és négyméteres belmagassággal kellett ren­delkeznie. A könyv sorra veszi az egyes városrészek ne­vezetesebb kávézóit, címüket, nyitva tartásu­kat, kereskedelmi jellegű adataikat is közli, felsorolja, milyen lapokat olvashat ott a ven­dég, és milyenfajta kávét milyen áron szür- csölhet bennük. Nem maradtak ki természete­sen a Ferencváros kávézói sem, bár nem kerületünkből ismertetik a legtöbbet! Nem említi a Bodor Ferenc könyvében oly szeretettel jellemzett - azóta sajnos zömmel megszűnt vagy átalakított - presszókat, amelyekből pedig csak úgy áradt a zöld-fe­hér hangulat. Annál nagyobb figyelmet szen­tel a Kálvin tér és Ráday utca értelmiségi találkozóhellyé váló új kávézóinak. Az egy­kori Kinizsi moziból lett a Kultiplex, ahol ma is vetítenek filmeket a kávé mellé. Utána elindul dél felé, kezdi a mediterrán jellegű Castróval, majd folytatja a Kálvin téren az Intenzóval, amelynek helyén már a XIX. században kávéház volt, a híres Két Orosz­lán, erre régi kávés tárgyak is emlékeztetnek. Mellette a Monyó kávézót főleg fiatalok láto­gatják, a Sir Morik Kávémanufaktúra is he­lyet kapott a világ minden tájáról származó 24 féle kávéjával és háromféle pörkölési módjával. Az Enciklopédia Kiadónál megjelent tetsze­tős könyvecske Zeke Gyula szellemesen tö­mör szövegeivel és Franki Aliona színes fotó­ival a kávé illatát is megeleveníti olvasás közben. Nos, keljenek útra, kóstolják meg a kínálatot! RóbertPéter Egyetlen pályázó az Üllői útra Ferencváros 21 2006. január

Next

/
Thumbnails
Contents