Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. január / 1. szám
2006. január A hónap névnapja - Ágnes Január Télhó, Boldogasszony hava 1916 januárjában FÜST Milán Kossuth- díjas költő, regényíró, esztéta - anyja halála után a Dohány utca 63.-ból az Angyal utca 29.-be költözött. Január 1. 1927. Bevezették a KORONA helyére lépő új fizetési eszközt, a PENGŐT. 1 pengő 100 fillérre oszlik. Legnagyobb címlete a 100 pengős bankjegy volt. 1950. Életbe lépett a nagy-budapesti törvény (1949. XXXVI. c) a megyék átszervezéséről; az eddigi 25 helyett 19 megye alakul. A főváros kerületeinek száma 14-ről 22-re emelkedik a peremvárosok és községek Budapesttel egyesítésével. 1955. „Őrtorony” a Soroksári úton; 1922-ben alapították az első fésűsfonalat és fésűsszövetet előállító Hazai Fésűsfonót. Január 2. 1861. ROTTENBILLER Li- pót ügyvédet választották Pest főpolgármesterévé, a Bakáts téri katolikus plébániatemplom építésénél az első kapavágást ő végezte. 1838-ban a városi tanács vezetésével a forradalom ügye mellé állt. 1849-ben elmozdították állásából, hónapokig az Újépületben és Grazban raboskodott. Tulajdona volt a Kálvin tér 8. alatti, ma műemlék épület. A város vízmüvének kiépítésében jelentős szerepet játszott. 1885. FÁBIÁN Gáspár műépítész születésnapja. Tervei szerint készült az Üllői úti Szent Kereszt-templom. Január 3. 1839. THALY Kálmán történetíró, költő, politikus született e napon. A református gimnázium tanára 1864— 1868 között. A Ferencváros országgyűlési képviselője volt. A Mester u. sarkán emléktábla őrzi munkásságát: „THALY KÁLMÁN (1839-1909) A KURUC SZABADSÁGHARCOK TÖRTÉNETÉNEK ÍRÓJA.”1952. Klubhelyiséget és tekepályát építettek a 21. Sz. Építőipari Tröszt dolgozóinak a Vágóhíd utcai sporttelepen. 1952. Sztahanovista- és élmunkásotthont rendeztek be a Fém- áru- és Szerszámgépgyárban. Ágnes napja, január 21-e azon ritka névünnepek közé tartozik, amelyhez nem fűződnek sem népszokások, sem időjóslások. Tél közepén járunk, az élet ilyenkor mintha megállna kicsit, de legalábbis lassan, csendesen peregnek a rövid és hideg nappalok, a korán beköszöntő esték. Ember és természet egyaránt pihen, ez idő tájt legföljebb a fonóból szűrődött ki a lányok éneke, a tengerihántás adhatott témát festőnek és költőnek, s leginkább a farsangi bálokra, mulatságokra készülődött hétről hétre a falu és a város népe. Szent Ágnes kultusza a nép körében nem ismert, a szent alakja, élete és vértanúsága is a legendák ködébe vész. Az első századok keresztény mártírjairól általában nem sokat tudunk, cselekedeteiknek alig van írásos nyoma, tetteik, hitvallásuk és haláluk az évszázadok során legendává vált, a képzelet színes építőkövei keveredtek a valóság apró cserepeivel, végül költészet és valóság eggyé vált. Szent Ágnes esetében ez különösen így van. Neve mindössze három írásos emlékben bukkan fel, egy pápa, egy püspök és egy hispániai költő említi meg. Valószínűleg előkelő származású, fiatal római lány lehetett, aki 304 körül halt mártírhalált hitéért. Abban az időben, amikor Rómában az utolsó nagy keresztényüldözések zajlottak, Diocletianus császár még egy restaurációs kísérletet tett a pogány hit visszaállítására. Ekkor, a IV. század elején, 304 és 306 között vértanúk sora halt meg keresztény hitéért. A leghíresebbek közülük: Szent György, Szent Lúcia, Szent Flórián, Szent Orsolya, Szent Pongrác, Szent Borbála. Ebbe a sorba tartozik Szent Ágnes is. Nem tudni azt sem, hogy lefe- jezték-e, vagy megégették. Tizenkét-tizenhárom éves lehetett, s a hitükért bebörtönzött nők közül ő volt az egyetlen, akinek a szemében nem látszott félelem, amikor kínzói elé vitték. A római katonák kapitánya felfigyelt rá, és meg akarta menteni az életét. Csak azt kellett volna A felújított Angyal utca mondania: kényszerítették, hogy keresztény hitre térjen. Ágnes azonban bátran megvallotta, hogy saját akaratából lett keresztény. A kapitány feldühödött, s már éppen lendítette a korbácsot, amikor újabb megmentő jelentkezett. Az egyik katona, akinek megtetszett a lány bátorsága, közbelépett, s feleségül kérte Ágnest. A rómaiaknál az volt a szokás, hogy ha egy katona feleségül vett egy keresztény nőt, azzal a nő megtagadta saját kereszténységét, és bűntelenné vált. A kérő Róma legkiválóbb katonája volt, de Ágnes kikosarazta, mondván: Istené akar lenni, nem az övé. Azt beszélték, a katonák, akik közül még ketten ajánlottak házasságot a lánynak, végül könnyes szemmel teljesítették a parancsot, és ölték meg az ifjú szüzet, Isten ártatlan bárányát (agnus latinul bárányt jelent). A szent és ártatlan szűz kultusza már a IV. század végén megkezdődött Rómában. Emlékhelye a Via No- mentanán van, ahol Konstantin császár lánya bazilikát és mauzóleumot emeltetett magának. A régiek szerettek a vértanúság helyére temetkezni, remélve, hogy a szent közbenjár értük az égi hatalmaknál. A híres Ágnesek között nálunk minden bizonnyal Arany János balladájának hőse a leghíresebb: „Ágnes asszony a patakban / Fehér lepedőjét mossa; / Fehér leplét, véres leplét / A futó hab elkap- dossa.” Milyen távol van ez az elmeháborodott, bűnös asszony szent és szűzi elődjétől! Sorsa mégis szívbe markoló, mert emberi. Ferenci Zsuzsa Adomány a kórháznak Ünnepélyes keretek között adta át decemberben a Fővárosi Szent István Kórház kultúrtermében Márton György elnök azt a 200 ezer forintos adományt, amit a Magyar Rákellenes Liga budapesti és kórházbeli szervezete a patinás gyógyintézmény megsegítésére ajánlott fel. Az adományt Hajdicsné Pap Anna ápolási igazgató és dr. Répássy Dénes, az urológiai osztály vezető főorvosa vette át. A pénzt gyógyszertámogatásra fordítják. 16
