Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. április / 4. szám

2006. április A hónap névnapja - Gyula Április Tavaszhó, Szent György hava Április 1.1945. Ezen a napon nyílt meg az ideig­lenes PETŐFI HÍD. 1973. A mai naptól a tanulók ingyen látogathatják az ország múzeumait. Április 2.1937. A Baumgarten-díjas JÓZSEF Attila ezen a napon találkozott Thomas M ANN- nal. 1988. Elhunyt BARCSAY Jenő festőmű­vész, az EURÓPA ISKOLA neves tagja. Április 3. 1944. Ismét bombázták a fővárost, kilenc kötelék támadta a Ferencvárosi pályaud­vart. Sok bombatalálat érte a Szent László Kór­házat, a posta intézményeit, a gyárakat, lakóhá­zakat. Négyszáznegyvenen vesztették életüket a pályaudvar környékén és a Soroksári úton. Április 4.1686. A HALLER János vezette kül­döttség átvette a bécsi udvar a császári katona­ságnak Erdélyből kivonására vonatkozó szerző­déstervezetét. 1944. Az éjjeli angolszász légibombázás eredményeként az Elevátor és a Kén utca-Soroksári út sarkán lévő Szent Borbá­la-templom teljesen használhatatlanná vált. 1988. Elkészült az észak-déli METRÓ Deák- tér-Kőbánya-Kispest vasútállomás vonala. Április 6.1814. YBL Miklós építésznek, a 19. sz. második fele legnagyobb magyar mesterének születésnapja (CORVINUS Egyetem, FŐVÁM- HÁZ). 1818. CSAJÁGHY Sándor római katoli­kus (csanádi) püspök születésnapja. Az egyház- történet kutatója, az egyházi irodalmon kívül költészettel is foglalkozott. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek (tanító szerze­tes nővérek) társulata (az alapító Terézia anya) az ő hívására vetette meg első kolostorának alapjait Temesváron. Kerületünkben a Knézich utca 5-7. sz. alatt van rendházuk. 1870. HÜTTL Dezső építész, Corvin-koszorús műegyetemi tanár születésnapja. Tagja volt a Tudományos Akadémiának. Az Üllői út 1. szám alatti Állami Biztosító Intézet épületét tervezte, amely 1913 végére épült fel. Április 7.1878. A lóvasút a mai naptól kezdő­dően a Széna tértől a Fővámházig közlekedett (a Mészáros utcán át). Április 8. 1897. LEÖVEY Klára pedagógus, írónő születésnapja. 1846-1849-ig TELEKI Blanka Pesti Nőnevelő Intézetében tanított. A szabadságharc eseményeiben lelkes odaadással vett részt. A harcok idején Teleki Blankával a 18 Az olvasó bizonyára azt kérdi, hogy sok híres Gyulánk egyike helyett miért a pápai testőröket, a svájci gárdistákat ábrázolja ez a kép. Nos, azért, mert idén lesz éppen ötszáz éve, hogy ezek a harciasnak legkevésbé sem látszó, tarka egyenruhába bújtatott katonák vigyázzák a pá­pai állam és az egyházfő biztonságát. A hagyo­mányt pedig II. Gyula pápa teremtette meg, aki 1506. január 22-én fogadta és áldotta meg a svájci gárdisták első csapatát, amely a pápa vé­delmére Rómába érkezett, s megszületett a Sváj­ci Gárda. II. Gyula azért kért a svájci államszö­vetségtől testőröket, mert nem bízott honfitársai hűségében. A gárdisták ma már valószínűleg inkább turistalátványosságként, mint valóságos védőőrizetként szolgálnak a Vatikánban. A pá­pai testőrség önálló hadsereg (az egyik legki­sebb a világon), tagjait hagyományosan Luzern- ben és Zürichben képezik. A reneszánsz nagy pápájának emlékét és kivé­teles szellemét azonban nemcsak a híres gárda őrzi. Neve fennmaradt volna akkor is, ha ő maga semmi maradandót nem alkot. Ugyanis Michelangelo kortársa volt, s elég kifinomult ízlésű ahhoz, hogy felismerje a zsenit. Ő volt az, aki Firenzéből Rómába hívta, majd meg­bízta a Sixtus-kápolna „kifestésével”. Az eredményt, a kápolna freskóit - a Szibillákat és a prófétákat, Ádám teremtését meg Az utol­só ítéletet - azok is ismerik, akik sohasem jártak Rómában. Michelangelo készítette el Gyula pápa síremlékét is, ez a híres Mózes- szobor, amely ma szintén Rómában látható. Ami II. Gyula működésének magyar vonatko­zásait illeti, ő nevezte ki Bakócz Tamást 1507- ben Konstantinápoly pátriárkájává, s Bakócz az ő halála után (1512) szállt harcba - mint tudjuk, sikertelenül - a pápai trónért. Evezzünk hát magyar vizekre, s szögezzük le: ez a Gyula nem az a Gyula! Vagyis a magyar sze­mély- és helységnévnek semmi köze a latin Iuli- ushoz és a belőle származó neolatin nevekhez. Még akkor sem, ha például olasz megfelelője, a Giulio igencsak hasonló hangzású, mint a mi Gyulánk, s az sem jogosít rokonságra, ha - a népszerűség és szeretet kifejezéseként - annak idején egyszerűen „legyuláztuk” Jules Vernét. A magyar Gyula név a honfoglalás előtti idők­ből származik, valószínűleg török eredetű mél­tóságnév, amely kazár közvetítéssel került a magyar nyelvbe. A keletről nyugat felé vándorló magyarok a Don vidékén a kazár birodalom fennhatósága alá kerültek. Ok is választhattak maguknak uralkodót, az isteni hatalommal fel­ruházott kendét (kündüt) és a valódi hatalmat gyakorló, hadvezéri funkciót betöltő gyulát. Egyes történészek szerint már Álmos apja is gyula volt, s ezek a tisztségek a nemzetségeken belül öröklődtek. Hogy maga Álmos gyula volt-e, vagy kündü, nem tudjuk biztosan. Abban azon­ban egyetértenek a történészek, hogy Álmos fia, Árpád a gyula rangot viselte, tehát mint legfőbb hadvezér állt a honfoglaló magyarság élén. Az is valószínű, hogy a nomád korból örökölt ket­tős fejedelemség a honfoglalás után Árpáddal ért véget. A gyula mint méltóságnév elvesztette funkcióját, személy- és helységnévként élt to­vább. Utóbbiak közül természetesen kiemelke­dik a fürdőjéről, jófajta kolbászáról és hangula­tos panzióiról nevezetes, szépséges, Békés megyei város, Erkel Ferenc szülőhelye. Ami pedig a személyeket illeti, írók, színészek, művé­szek egész sora viselte e nevet. Névnapjukon, április 12-én emlékezzünk a régi Gyulákra: Ben­czúrra, Csortosra, Derkovitsra, Germanusra, Gózonra, Illyésre, Juhászra, Krúdyra, Kabosra. Ja, és persze Vernére is. Ferenci Zsuzsa KEDVES SZÜLŐK, GYEREKEK, ÉRDEKLŐDŐK! Iskolánk tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeket is befogadó intézmény. Kis létszámú osztályainkban egyéni fejlesztési tervek alapján tapasztalt pedagógusaink és se­gítő szakembereink fogadják a leendő első és a nyújtott tantervű első osztályos gyerekeket. Előzetes egyeztetés után bármikor megnézhetik iskolánkat gyermekeikkel együtt. Kapcsolattartó: Tóth Gabriella alsós munkaközösség-vezető, Ferencvárosi Általános és Szak­iskola: 1096 Budapest, Lenhossék utca 24-28., telefon: 455-1020.

Next

/
Thumbnails
Contents