Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. március / 3. szám

VAN ESÉLY A GYÓGYULÁSRA Hazánkban évente 6 ezer új tüdó'rákos megbetegedést fedeznek fel, s min­den esztendőben közel 8 ezren halnak meg ebben a betegségben. Ezzel Magyarország világelső - sajnos. Pedig a nagy baj elkerülhető lenne, ha mindenki figyelne szervezetének jelzéseire, időben felkeresné az orvost, és fontosnak tartaná az évenkénti ingyenes tüdőszűrésen való részvételt. A tüdő betegségeiről, rosszindulatú daganatának gyógyításáról, a korai és késői szövődményekről tartott előadást februárban dr. Kárpáti Pál a Szent István Kórház klinikai főigazgató-helyettese a Magyar Rák­ellenes Liga szervezésében az István kórház kultúrtermében. Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, tartják az orvosok, ha a szűrővizsgálaton árnyékot fedeznek fel a tüdőben. Ezt okozhatja tüdő- gyulladás vagy gombás elváltozás is. Mindenesetre ki kell deríteni az okot! Érdemes figyelni magunkra, nem észlelünk-e betegségre utaló jeleket. Például: aki hosszú ideig köhög, fáj a háta, a válla vagy a mell­kasa, hirtelen csökkenni kezd a testsúlya, nehezen lélegzik, netán vért köp, azonnal forduljon orvoshoz! Ha a röntgenvizsgálat során fel­merül a tüdőrák gyanúja, a speciális rétegfelvétel (CT) mellett szövet­tani vagy sejttani vizsgálatot is végeznek. Ha daganatot diagnosztizál­nak, akkor is van esély a gyógyulásra. Fontos, hogy a beteg maga is le akarja győzni a betegséget, és a családja is támogassa ebben! A tüdőráknak ma húsz fajtája ismert. A daganat kiindulási szövete alapján beszélnek az orvosok a laphámsejtes, a mirigyhámsejtes, a nagysejtes és kissejtes tüdőrákról. Az utóbbit tartják leginkább rossz­indulatúnak, mert mire diagnosztizálják, addigra a legtöbbször már szétszóródott a szervezetben, áttéteket ad, és műtéttel itt kevésbé lehet segíteni, mint gyógyszeres kezeléssel. Ha a daganat kicsi, és nin­csenek áttétek, a mellkassebészek a tüdő beteg területeit kioperálják. A sebészeti beavatkozás után szükség lehet a sugárterápiára. így a beteg esélyt kap a teljes gyógyulásra, ami az esetek 60 százalékában be is következik. Magyarországon még tüdőátültetést nem végeznek, csak Bécsben, de ezt a műtétet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Nem árt tudni, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mert ők gyakrab­ban betegednek meg tüdőrákban, mint a nők. Hajlamosíthat erre a daganatos elváltozásra a dohányzás, a városi, rossz levegőjű környe­zet és néhány foglalkozás is. Ezért aki egészségesen él, táplálkozik, sokat tartózkodik friss, tiszta levegőn, sportol és eleget alszik, csök­kentheti a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. G. A. TANKÖNYVBEMUTATÓ A „Muzsikáló nagyvilág” ének-zene tankönyvsorozat bemutatójára kerül sor március 3-án 13 órai kezdettel a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában. Vendég: Király Katalin karnagy, a szegedi MOZAIK Kiadó tankönyvírója és Szőnyi Erzsébet professzor, az „utol­só” Kodály-tanítvány. A tankönyvsorozat legfőbb célja a zene megsze­rettetése a gyermekekkel. Az igényes dal- és képanyag, a logikus fel­építés, a magyarázó ábrák, a sok játékos feladat olyan módszertani lehetőségeket nyújtanak az ének-zene tanárok számára, amelyek meg­könnyítik és örömtelivé varázsolják az órai munkát. A ferencvárosi ének-zene tanárok munkaközössége szeretettel vár minden érdeklődőt! / Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi, IX. Kerületi Intézete 1039 Budapest, Bakáts u. 8. Tel.: 217-0524, fax: 217-0524,217-1218 NEMZETI DROG FÓKUSZPONT A Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcso­lattartó Központ 2004. január 1-jén kezdte meg működését. 2004. évi munkájának egyik legjelentősebb eredménye, hogy részletes in­formációkat szolgáltat a 2003-as évről. A 2003-ban a felnőtt népesség országos rep­rezentatív mintáján végzett kutatás alapján a megkérdezettek 11,4 százaléka fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot. A 18-54 éves népességben a válaszolók 6,6%-a leállt fogyasztó, és 4,3% az aktuális fogyasztó. A legális szerek közül legelterjed­tebb az alkoholfogyasztás, de a megkérde­zettek közel fele (43,9%) dohányzott a megelőző hónapban, és különösen a nők kö­zött elterjedt a nyugtatok, altatók orvosi re­ceptre vagy anélkül történő fogyasztása. A mai felnőtt népesség tiltott droggal való első találkozása döntő többségben a 25 éves kor előtt, átlagosan 19 és fél évesen történt. A magyar lakosság drogfogyasztási szoká­sairól elmondható, hogy az általános és középiskolában tanuló fiatalok körében a ki­lencvenes évek közepétől kezdődően a tiltott szerfogyasztás növekedést mutat. 2003-ban a budapesti 8-9-10. évfolyamon tanuló fiatalok körében végzett kutatás eredményei alapján a megkérdezett fiatalok 24,7 százaléka fogyasz­tott már életében valamilyen tiltott drogot, de többségük elsősorban próbálkozó vagy alkal­mi fogyasztó. Az elmúlt évek adatai azt is mu­tatják, hogy az első tiltott szer kipróbálásának életkora egyre korábbra tevődik. A drogfo­gyasztók kezelésében az elmúlt egy évben egyre nagyobb szerepet kaptak a civil, az ala­pítványi és az egyházi szervezetek, valamint az önsegítő csoportok. Az intézmények mun­kájában szociális munkások, illetve gyógyult szenvedélybetegek is mind többen vállalnak részt. A jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a drogbetegek kezelése Ma­gyarországon döntően ambuláns keretek között történik. Az ambulanciák tevékenységi köre heterogén: vannak, akik elsődleges megelőző tevékenységet végeznek, míg má­sok előtérbe helyezik az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos feladatokat. A drogambulanciá­kon kívül, ugyanilyen nagyságrendben addiktológiai gondozókban, valamint kis számban mentálhigiénés és pszichiátriai gondozókban látják el a drogbetegeket. A gondozók tevékenységi körében detoxi- kálás, tartós gondozás, a kísérő- vagy alap­betegségként megjelenő pszichés zavarok gyógykezelése, a pácienseknek és családtag­jainak nyújtott tanácsadás, szűrés és szak- konzílium szerepel. A hazai drogbetegellá­tás keretében mind a járóbeteg-ellátásban, mind a kórházi fekvőbeteg-ellátásban foly­tatnak gyógyszerekkel támogatott detoxi- káló és absztinenciát stabilizáló kezelést. Szórványosan alkalmaznak alternatív gyó­gyászati eljárást, fülakupunktúrát. A reha­bilitáció területén is történtek az utóbbi években előrelépések. (Forrás: Országos Epidemiológiai Központ. A Nemzeti Drog Fókuszpont jelentése az 2003-as évről I—II. Epinfo 12. évf. 3. sz) dr. Tóth Mária kerületi tiszjtifó'oms Ferencváros 2005. március

Next

/
Thumbnails
Contents