Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. december / 12. szám

2005. december I Ji D ecember Télelő, Karácsony hava 1921. Felszentelték a Szent Cirill és Metód­ról elnevezett pravoszláv (ortodox) bizánci stílusú templomot a Külső-Ferencvárosban, amely főleg az itt élő bolgárkertészek ado­mányaiból épült. december 1.1800. VÖRÖSMARTY Mihály, a reformkor egyik legnagyobb költője szüle­tett ezen a napon. december 3. 1937. Ezen a napon halt meg Balatonszárszón JÓZSEF Attila, december 4.1792. Ezen a napon adták ki azt a rendeletet, amely a Kecskeméti kapun kívül (és attól délre) fekvő külvárost I. FERENC császár és királyról FERENCVÁROS-nak nevezte el. december 5. 1870. Budapesten megalakult a Magyar Országos TŰZOLTÓ SZÖVETSÉG, első elnöke gróf SZÉCHENYI Ödön volt. 1882. A Ferencvárosi rendező pályaudvar megnyitása. 1884. KÁRPÁTI Aurél író szü­letésnapja. Lakása a Tompa u. 9.-ben volt. Korábban lakott az Üllői úton és a Knézich u.-i „bádogházban” is. december 8.1789. HILD József építész szü­letésnapja. A Ráday u. 11-13., a Ráday Kollé­gium, a Ráday-gyűjtemény és a Biblia Múze­um épülete a Ráday utca 28. alatt az ő tervei alapján épült. december 10. 1892. KOMLÓS Aladár író, költő születésnapja. A béke elégiája című, 1937-ben írott versében az akkori riasztó je­lennel szemben fiatalkorának kedves emléke­it, a „békebeli” Pest hangulatát keresi, fel­idézve az Üllői úton töltött diákéveket. Lakása az Üllői út 21. alatt volt. 1896. A Vásárcsar­nok műszaki átadása. december 12. 1895. TÖRÖK REZSŐ író szü­letésnapja. Operettjei, vígjátékai, filmjei, re­gényei itthon és külföldön is sikert arattak. Sok regénye játszódik a Vágóhíd parkban és a Mester utca környékén. Lakása a Tompa u. 19. IV. emeletén volt. december 13.1893. Elhunyt XANTUS János utazó, néprajzkutató, az állatkert első igazga­tója. Az Üllői út 1. szám alatt lakott, december 19. 1802. VIDATS István gazda­sági gépgyáros, Lónyay utca 11. szám alatti lakos, az első magyar mezőgazdasági gépgyár / / A hónap névnapjai - Adám és Éva férfiból vétetett” - mondja az írás. Ez héberül valójában egy szójá­ték, amit a régi magyar nyelv egyértelműbben kifejezett a ném- ber (nő-ember) szóval, mely csak később vált rosszalló, elítélő kife­jezéssé. A férfi és a nő tehát egymásnak egyenrangú társai, otthonuk a paradicsom, mely perzsa kifejezés, azt jelenti: királyi kert. Az éden- kert elnevezés nem pontos, hiszen az éden szó a sémi nyelvekben pusztaságot, sivatagos területet jelent. Valójában az édenben, tehát a sivatagban található kertről, vagyis egy oázisról van szó. Sok tudós, régész próbálta valóságos helyként megha­tározni ezt a kertet, ezt az oázist. A Bibliából tud­juk, hogy négy folyó öntözte, köztük a Tigris és az Eufrátesz, ezért Mezopotámia területén keresték a paradicsomot. A Biblia korában élő emberek szá­mára, akik többnyire kietlen pusztaságokat, siva­tagokat láttak maguk körül, a kert csodálatos he­lyet jelentett. A teremtés történetében azonban sokkal több a misztikus elem annál, mintsem hogy konkrét em­berek és helyszínek szerepelnének benne. így egyes magyarázatok szerint maga a Föld volt ez a kert, ez az oázis a világűr sivatagában. A Föld az emberiség kertje, a paradicsom, melyet a hit sze­rint teremtőjétől kapott, s mert fellázadt Isten ellen, attól fogva meg kell küzdenie létéért. Kinek-kinek hitére vagy képzeletére bízzuk, mi­ként gondolkodik erről. Abban azonban minden­ki egyetérthet, hogy ez a Föld, ha a paradicsom volt is valaha, ma már nagyon nem az. És nagyon kétséges, azzá tudjuk-e tenni még valaha. Minde­nesetre ne feledkezzünk meg - még a karácsony esti áhítatban sem - ennek a paradicsomnak első lakóiról: Ádámról és Éváról. Ferencz Zsuzsa A milánói művészeti iskola - kiállítás Art 9-ben Az olasz művészet mindig is megőrizte hagyo­mányait, az izmusok elmúlt évszázadi kavalkád- jában is. A fametszetkészítés az egyik legrégibb grafikai technikai eljárás. Mégis Olaszországban egész iskolák működnek, melynek tagjai a mai kor követelményeit is figyelembe veszik, techni­káit használják. Például az egyik művész, Stefa­no Schiavoni 2005-ben készült grafikájához lé­zertechnikát használt metszetének elkészítéséhez. A többség persze még a hagyományos eszközök­kel dolgozik. Ezen a kiállításon a fametszet tech­nikával elkészíthető összes lehetőség látható. Van szikár rajzos, festői hatású, foltszerű, a régi japán technikát idéző, konstruktív, egyszínű, de csodásán színes nyomat is. 37 művész 37 féle megközelítés. Nagy öröm számomra, hogy a bemutatásra került művek között, ha egy-egy mű erejéig is, de láthatók olyan világnagyságok, mint Bodini, Esposito, Palladino munkái, akik szintén a milánói művészeti iskola tagjai. Knox 16 December 24-e a kereszténység legnagyobb ünnepe, a kará­csony előestéje, vigíliája, Jézus Krisztus születésének napja. Olyannyira kitüntetett hely ez a keresztény naptárban, hogy je­lentősége nem fogható máshoz, csak a teremtéshez magához. Ahogyan a Biblia szerint az isteni lélek mérhe­tetlen szeretete hozta létre a Földet és rajta az életet meg az embert, ugyanez a szeretet alko­tott új életet Jézusban. Születése napján nem is ünnepelhet mást a hívő keresztény, mint az ember teremtését, ami a Biblia szerint a hato­dik napon történt. Az Isten megteremtette Ádámot, „es odutta vola neki paradisumut hazoá”, vagyis: „a paradicso­mot adta neki lakóhelyül”, ahogy a kilencszáz éve keletkezett Halotti beszédben olvashatjuk. Létezett-e a valóságban Ádám és Éva? Nyilván­valóan nem. Az Ádám mint személynév nem is szerepel a Bibliában, a ha adam héber kifejezés jelentése: sárga földből való (ember), tehát nem tulajdonnév, nem egy bizonyos embernek a neve. Az Isten nem Ádámot teremtette meg, hanem az embert, a név mégis meggyökeresedett. Olyan népi kifejezésben szerepel például, mint az ádámcsutka, mely tréfás eredetmagyarázat: Ádámnak torkán akadt az almacsutka. Holott a Bibliában nem szerepel alma, csak a tiltott fa gyümölcse. Éva neve megjelenik a teremtés történetében, je­lentése: minden élők anyja. A nőt a férfi oldalbor­dájából teremtette Isten, ami a magyarázatok szerint arra utal, hogy az asszony a férfi szíve mellől való lény (ellentétben például Paliasz Athénéval a görög mitológiában, aki Zeusz fejé­ből pattant ki). „Legyen a neve feleség, mert a

Next

/
Thumbnails
Contents