Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. október / 10. szám

2005. október N éma szemtanúk A kerület bűnügyileg leginkább fertőzött területe­in húsz kamerából álló térfigyelő rendszer mű­ködik. Ezt négy rendőr figyeli a nap huszonnégy órájában. Egyes szakértők véleménye szerint ez kevés, annál is inkább, mert a környező kerüle­tekben már mindenhol megtörtént a közterületek szinte teljes lefedettsége. Bár a bűnözést meg­szüntetni csupán ezzel a módszerrel nem lehet, mégis komoly megelőző szerepe van a lakosság védelmében. Az önkormányzat 2002-ben mint­egy ötvenmillió forintból hozta létre a rendszert, amelynek üzemeltetésére minden évben több tízmillió forintot fordítanak a költségvetésből. Idén mintegy negyvenmillió forint áll rendelke­zésre. A néma szemtanúkat a Ferencvárosi Köz- biztonsági Közalapítvány és a kerületi rendőr- kapitányság közösen üzemelteti. Lehet és kell-e bővíteni a rendszert? Dr. Mizsák Ildikót, az önkor­mányzat közbiztonsággal is foglalkozó jegyzői referensét kérdezem először. A térfelügyeleti rendszer kiépítésének egyik fontos indoka volt a szomszédos nyolcadik ke­rületből átszivárgó bűnözők és prostituáltak ki­szorítása a Középső-Ferencvárosból. A kamerák a rendőrség munkáját is segítik, hiszen egyrészt a bűnelkövetők felderítési arányát növelik, másrészt a bűncselekményről készült felvételek bizonyí­tékként is szolgálhatnak. Természetesen azt is tudomásul kell venni, hogy mint ahogy nem lehet minden utcasarokra rendőrt állítani, ugyanúgy az sem várható el az önkormányzattól, hogy önálló beruházásként hozzon létre a jelenleginél nagyobb térfigyelő rendszert. Ezért a rendszer további bővítése a helyi kis- és középvállalko­zások, pályázati lehetőségek és közbiztonsági érdekeltségű szervek bevonásával valósítható meg. Ebben a Ferencvárosi Közbiztonsági Közalapít­vány aktív közreműködésére számítunk. Markovics József, a Ferencvárosi Közbiztonsági Közalapítvány elnöke: a közalapítvány még szep­temberben fölkereste a Vásárcsarnokban tevékeny­kedő vállalkozókat, akik reményeink szerint akarnak és tudnának is áldozni arra, hogy a kamerahálózat egy a Csarnok térre néző üvegszemmel bővüljön. Mindez persze nem megy egyik napról a má­sikra, hiszen egy kamera telepítése nemcsak abból áll, hogy egy műanyag gömböt szerelünk az egyik ház falára. Meg kell teremteni annak a sokkal költségesebb működtetési vonzatát, és rendszerbe kell állítanunk az egységet. Talán nem mindenki tudja, hogy a monitorok elhelyezését és figyelését a rendőrségnek kell vállalni a szemé­lyiségi jogok védelme érdekében. Tehát a közterületi kamerakérdés sokkal komplexebb, annál mint egy áruházi vagy banki magánrendszer kiépítése. Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes, a kerületi kapitányság vezetője: a kameráknak nem az a szerepe, hogy minden házat és minden lakást fi­gyelni tudjanak. Minden pofon mellé nem lehet rendőrt állítani - szoktuk mondani, és azt sem lehet elvárni, hogy egy elidegenedett világban a közösségek egyénre gyakorolt hatása legyen a megelőzés önmagában. Ahogy a bűnözők lépést tartanak a technikával, ugyanúgy lépést kell tartania az adott városnak is a fejlődéssel. Nem lehet a rendőri létszámot emelni a végtelenségig, mert ennek irreális költségei lennének. A térfi­gyelő rendszer bővítése nagy segítség lenne, mert a Ferencvárost bekerítették a kamerákkal lefedett kerületek, így bizonyítottan átszorult a bűnözés hozzánk. A nyolcadik kerületben egynegyedével csökkent a lakosság közhangulatát leginkább sértő bűncselekmények száma. Ezt alátámaszt­ják egyes jegyzőkönyvek is, amelyben az elkö­vető bevallja, hogy szándékosan jött a kilence­dik kerületbe, mert tudta, hogy itt nincs teljes lefedettségű kamerahálózat. Kisdi Máté Polgári védelem Negyvenhárom embert kellett ideiglenesen kimenekíteni augusztus 9-én a Kinizsi u. 22.-ből, mert a padlásteret elborították a lángok. A mentés­ben a tűzoltók mellett a polgári védelem szakemberei is részt vettek. Szerencsére hamar megfékezték a lángokat, és a lakók visszatér­hettek otthonaikba. Szilágyi Sándor alezredes, a ke­rületi polgári védelem vezetője sze­rint: célszerű lenne, ha a közös képviselők nemcsak a lakásbizto­sítást szorgalmaznák, hanem a társas­házra is kötnének ilyen szerződést. Idén nem volt sok riasztása a ke­rületi polgári védelem szakembe­reinek, nem így az ország más terü­letein. A felhőszakadás, majd árvíz sújtotta településeken elkelt a dolgos kéz. Hogy mi a teendő természeti, vegyi és civilizációs katasztrófa esetén, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága kidolgozott egy pontos feladatsort. A lakosság és az anyagi javak védelmének érdekében a veszélyeztetetté vált területet, annak veszélyeztetettségét fel kell deríteni. A változáso­kat figyelemmel kell kísérni; az arról szóló adatokat, információkat össze kell gyűjteni és továbbítani az illetékes szakterület parancs­nokának, hogy döntéseit előké­szíthesse. A beavatkozás legyen biztonságos és hatékony. Cél, hogy a mentesítési (fertőtlenítési) fel­adatok tervezettek, szervezettek legyenek. Katasztrófák esetén fon­tos az együttműködés a tűzoltó­ságokkal és az egyéb beavatkozó szervekkel. Ha valaki a kerületi polgári védel­mi kirendeltség segítségét szeretné kérni, hívja az irodát a 217-1929 vagy a 476-8860-as telefonszámon. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyelete a 318-2218 vagy a 06-80-630-600-as telefonszámon érhető el. Garamvölgyi Anikó 22 1

Next

/
Thumbnails
Contents