Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. október / 10. szám
2005. október Fod or Tamás, a Stúdió K vezetője Egy évtizede, 1995 decemberében tartotta első előadását a Stúdió K társulata a Mátyás utcai pinceszínházban, de az együttes története sokkal régebben kezdődött. Hogy mikor és hogyan, arról Fodor Tamással, a színház alapítójával és vezetőjével beszélgettünk.- A Stúdió K őse az 1971-ben létrehozott Orfeo Stúdió volt, amelyből hárman dolgozunk itt ma is, Németh Ilona bábtervező, aki a gyermekfoglalkozásokat is vezeti, Szőke Szabolcs zeneszerző, a Stúdió K-n belül működő Hólyagcirkusz Társulat vezetője és én. A hatvanas évek végén megindult erőteljes társadalmi és politikai mozgás hívta életre az akkori amatőr társulatokat. Erős kritikával szemléltük a fennálló társadalmi rendet, s ennek hangot akartunk adni. Ez sikerülhetett, ugyanis az Orfeo, majd a Stúdió K előadásai sok vitát provokáltak, többször betiltással is fenyegettek minket.- Hol játszottak? Ki vállalta, hogy befogad egy ilyen lázadó társaságot?- Volt néhány művelődési ház, szakszervezeti székház, kultúrterem, ahol ideig-óráig megtűrtek bennünket. Furcsa véletlen, hogy éppen itt, a kerületben, a Kinizsi utcai Hazafias Népfront tanácstermében mutattuk be 1971-ben Semprun A háborúnak vége című filmforgatókönyve alapján készült Étoile című darabunkat. Ez először vonta kétségbe, a színház eszközeivel, a párt vezető szerepét. Nagy visszhangja támadt, nemcsak a hatalom figyelt fel rá, hanem az akkor aktiviStúdió K - tíz éve a Ferencvárosban zálódó politikai, irodalmi, filozófiai, tudományos ellenzék tagjai is egymásnak adták a kilincset.- Lázadás volt ez a hagyományos színjátszás ellen is?- Amit mi nyújtottunk, az nemcsak politikailag, hanem művészileg is alternatív volt. De a világhírt és az országos ismertséget 1977-ben Büchner Woyzeckje hozta meg számunkra.-A nyolcvanas években Szolnokra hívták, ahova a társulatot is magával vitte, majd a rendszer- váltás után politikai szerepet vállalt, ország- gyűlési képviselő lett. És nemsokára újra a Ferencvárosban találta magát.- 1993-ban kezdtük szervezni az új Stúdió K-t. Helyet kerestünk, és Gegesy Ferenc polgármester felajánlotta ezt a Mátyás utcai pincét. Rajk László tervei alapján, apránként, a saját kezünk munkájával hoztuk rendbe, alakítottuk át, tettük „lakhatóvá” a helyiséget. Sokan segítettek, adtak szivattyút, bontott építőanyagot. Nagy eredménynek tartom, amit elértünk, s arra biztatnék minden önkormányzatot, hogy nagyon becsüljék meg és támogassák ezeket a saját erőből született értékeket, mert ezek a kis helyek gyarapítják a várost, meghatározzák egy kerület arculatát. Gyerekeknek szóló darabbal és egy Csáth Géza- egyfelvonásossal nyitottunk 1995-ben. Ez utóbbi rögtön elnyerte a kritikusok díját. A két bemutató kijelölte a követendő utat: hogy magyar szerző izgalmas, eddig nem játszott művét vagy új magyar darabot játsszunk, illetve, hogy gyerekeknek szóló előadásokat tartsunk. Az itt töltött tíz év során 1671 előadásunk volt, közülük sokkal nyertünk díjat, jártunk velük külföldi fesztiválokon. Évente négy-öt darabot mutatunk be, és kialakult a törzsközönségünk is, többségük diplomás vagy egyetemista. Minden hétvégén a gyerekeké a színház, erre megállapodást kötöttünk az önkormányzattal. Bábelőadásainkban mi használjuk egyedül a japán bunraku technikát, melyben több, a színpadon látható színész mozgat egy-egy nagyméretű bábot. A szakma és a közönség egyaránt szereti.-Alternatív színház maradt a Stúdió K?- Három markáns vonulata van a színháznak: a gyerekelőadások, a Hólyagcirkusz zenés produkciói és a kortárs művek. A Stúdió K ma is alternatív színház abban az értelemben, hogy mindig szokatlan szellemi kalandot kínál. Nem desszertet, hanem specialitást, változatos szellemi táplálékot. Az étlapunkon szokatlan, de ízes falatok szerepelnek, édesek, savanyúak és keserűek is. Ez a színészek számára is vonzerőt jelenthet, s ma már a kőszínházakból jönnek hozzánk játszani olyanok, akik a közösségi alkotásban lelik kedvüket, s többet szeretnének, mint végrehajtani egy szerzői vagy rendezői akaratot. -Az Orfeo a Kinizsi utcából indult, a Stúdió K a Mátyás utcába érkezett meg. Ferencvárosi színház lett belőle?- Mi fordított utat jártunk be, s előbb lettünk „próféták” szélesebb körben, de ma már egyre többen jönnek hozzánk a kerületből is, és kezdünk ferencvárosi színház lenni. Ami rangot jelent, hiszen Budapest kulturális központja az utóbbi években ide tolódott. Tíz évvel ezelőtt aggódtam, nem kerültünk-e nagyon messze a belvárostól. Akkor még nem sejtettük, hogy hamarosan ez lesz a belváros. Ma már sok külföldinek úti célja, kulturális találkahelye a Ráday utca.- De önök egy mellékutcában vannak. Nem vágynak ki a „főutcára”?- A mellékutcának, ennek a pincének a csöndje megfizethetetlen. Ha ezt megtalálhatnánk a Ráday utcában is, szívesen kiköltöznénk oda, hogy teljes legyen a kulturális kínálat, a Ráday utca gazdagodjon egy még hiányzó színfolttal, a színházzal. Ferencz Zsuzsa Toleranciatréning A Holokauszt Emlékközpontban tárgyalt az amerikai Shoah Alapítvány elnöke A Holokauszt Emlékközpontban járt az amerikai Shoah Alapítvány (Shoah Visual History Foundation) elnöke. Douglas Greenberg beszámolt szervezetük oktatási tapasztalatairól, és átadta az általuk kifejlesztett, toleranciatréningnek nevezett oktatócsomagot. Ennek lényege, hogy a fiatalokat drámapedagógiai módszerekkel szembesítik saját előítéleteikkel, valamint holokauszttúlélőkkel készült interjúkat vetítenek le nekik, hogy ily módon mutassák be a kirekesztés, a rasszizmus és az antiszemitizmus veszélyeit, következményeit. Douglas Greenberg beszámolót hallgatott meg a Holokauszt Emlékközpont oktatási programjairól, az épülő állandó kiállításról, és arról is egyeztetett a közalapítvány vezetőivel, hogy miként lehetne felhasználni az általuk magyar nyelven rögzített interjúkat a közintézményben. A napokban ugyancsak ellátogatott a Holokauszt Emlékközpontba Jens Orback svéd esélyegyenlőségi miniszter és delegációja, valamint Őrit Noked asszony, az Izraeli Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter helyettese. HE Sajtóiroda 12 J Ferencváros
