Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. október / 10. szám
2005. október EMLÉKMŰAVATÁS Szeptember közepétől újabb emlékművel gazdagodott a József Attila-lakótelep. A centenáriumi év talán legmaradandóbb emléke Szórádi Zsigmond Padlás című domborműve lesz. Az orosházi születésű szobrászművész nevét - több köztéri alkotása mellett - a zalaegerszegi Szent István- és Keresztury-, a tiszaújvárosi Petőfi- és a soproni Kossuth-szobor tette ismertté. Bronzba álmodott alkotása ihletője a költő egyik legismertebb családi fényképe volt, az, amelyen a számtalan versben megénekelt Mama megtört alakja a központi ülő figura. Nem véletlen, hogy Jordán Tamás két olyan verssel (Mama, Iszonyat) köszöntötte a megjelenteket, amelyekben övé a főszerep. Zubor- nyák Zoltán, az FMK igazgatója és Paál Kálmán alpolgármester, a lakótelepi részönkormányzat tagja is kiemelte avatóbeszédében: József Attila örökre és végérvényesen - születése, de tisztelete okán is - a Ferencvárosé. A márványba ültetett domborműnek, amelyet dr. Gegesy Ferenc polgár- mester és Paál Kálmán közösen lepleztek le, keresve sem lehetett jobb helyet találni: a rövidesen a költő nevét felvevő könyvtár bejáratánál várja az irodalombarátokat, az olvasókat. MEGINT LOPNAK, LOPOGATNAK Évről évre riadtan szembesülünk a lesújtó ténynyel... Loptak már csúszdát, kukákat, hintákat a lakótelepről, most új keletű szokásként a padokról csavarozzák le és tüntetik el a gyönyörű sárgásbarnára pácolt léceket. Nem vandalizmusról, értelmetlen rombolásról van szó, hiszen a leszerelt padelemek nem hevernek szanaszét, hanem valahol és valamiért gyűlnek valakinél. Elképzelem, hogy valaki szétszed egy ilyen utcai ülőalkalmatosságot, majd a vállára vagy a hóna alá kapja, s elindul a kétméteres, vaskos fadarabokkal hazafelé. Hogy nem tűnik fel senkinek? A szerelés sem rövid művelet, a teherautóra rakás sem, ha azzal tüntetik el a zsákmányt. A sportkert és a Nagyjátszótér, az Arany virág, a Dési Huber és a Csengettyű utca padjait tépázták meg ily módon. A Csengettyű utca 1. mögötti pádon már az ellopottak helyére szerelt új léceket is elvitték! (A graffitisok kézjegyeivel összepingált padtámlák növekvő száma is riasztó.) A részönkormányzat újra és újra javíttatásra kénytelen költeni a pénzét, amelynek értelmesebb felhasználása mindannyiunk érdeke lenne. Most elverték a csavarok végét valamennyi padlap fonákján, de lehet, hogy ez is kevésnek bizonyul (lásd: az említett Csengettyű utcai pad esetét). Polgári mozgalmat kellene indítani padjaink védelmében. Annyi hasonló akció akadt már: Fogadjunk örökbe egy-egy padot! Figyeljük, védjük, leplezzük le rongálóit, előzzük meg a rombolást! A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! Akár ezt a József Attila-idézetet is választhatták volna az idei lakótelepi vigasságok jelmondatául a szervezők. Szeptember 17-18. között ugyanis hetedik alkalommal került sor a népünnepélyre. Szó, ami szó, a rendezvénysorozat történetében eddig kegyesebb volt az időjárás a fellépőkhöz, nézőkhöz egyaránt. Esőre hajló, itt-ott csepegő, erős szelekkel támadó, hűvös idő fogadta a megnyitóra összeseregletteket. A tüzes majorette-ek fellépése azonban néhány perc alatt felpezsdítette a hangulatot. Dr. Gegesy Ferenc és dr. Ke- rényi Lajos piarista plébános egyszerre léptek a mikrofon elé. Előbb a polgármester úr üdvözölte a megjelenteket, emlékeztetve őket a hagyományok szerepére s a lakótelepi vigasságok múltjára, közösségteremtő erejére. Lajos atya személyes emlékeit idézte fel. Elmondta, hogy sok-sok szállal kötődik a Ferencvároshoz és a lakótelephez is, hiszen három évtizede kezdte meg szolgálatát az Ecseri úti Szent Kereszt-plébánián. Kihangsúlyozta az önkormányzat, a polgármester és az egyház felhőtlen kapcsolatát, s szólt arról a nemes cselekedetről, amellyel jelentősen hozzájárultak a kerület templomainak megszépítéséhez, segítették a hívő közösségek életét. Tapsokkal kísért beszédét az „Éljen a Ferencváros! Éljen a polgármester! Éljenek a ferencvárosiak!” mondatokkal zárta. 75 ÉVE SZENTELTÉK AZ ECSERI ÚTI TEMPLOMOT 1930. szeptember 14-én Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel a templomot. Az Esztergomi Érsekség honlapján a következőket írják: „A Kisegítő Kápolna Egyesület helyi szervezete 1921-ben alakult meg, és azzal kapott nagy lendületet, hogy a Kápolna Egyesület országos főtitkára, dr. Rónaszéki Trux Jenő, aki később a külsőferencvárosi egyházközség elnöke is lesz, bekapcsolódott a helyi munkába. Először a Gyáli úti iskola tornatermében nyílt lehetőség szentmise bemutatására. A főegyházmegyei hatóság 1925. szeptember 1-jén részben a ferencvárosi, részben a kőbányai plébániák területéből felállította a Szent Kereszt-plébániát, és Farda Adolfot bízta meg vezetésével. A főváros ugyanakkor a Mária Valériatelep egyik barakkházát adta át kápolna és plébánia céljára. 1930-ban készült el dr. Fábián Gáspár műépítész terve szerint a templom... 1941-ben épült meg az egyházi tulajdonban levő plébániaház. AII. világháború alatt, az 1944. április 3-i bombatámadás során a hívek közül sokan életüket vesztették, a templom és a plébánia azonban csak kisebb károkat szenvedett. Az 1960-as években a lebontott nyomortelepek és szükséglakások helyén felépült a József Attila-lakótelep, és ezzel a plébánia a főváros legnagyobb lélekszámú plébániái között szerepel. Templomát minden hónap utolsó péntekjén, amikor a Szentföldről származó kereszttel ünnepélyes keresztúti ájtatosságot végeznek, más plébániákról is sok hívő keresi fel.” A jeles évforduló alkalmából a magyar katolikus egyház feje látogatta meg a templomot: szeptember 18-án dr. Erdő Péter bíboros pontifikálta az ünnepi nagymisét. Születésnapi ajándékként a nemzetközi forgalmú utak kereszteződésében álló épület díszkivilágítást kapott, amelyhez az önkormányzat is jelentősen hozzájárult. DIGITÁLIS KÉPVADÁSZOK A fotóüzletek - fokrólfokra jelentősebb forgalom- csökkenést regisztráló - filmeladási statisztikái egyértelműen igazolják, hogy az amatőr fényképészek körében is egyre többen digitális kamerákkal készítik felvételeiket. E gépekkel különösebb hibát nem lehet elkövetni. Költségnövekedés nélkül is mód van rengeteg kocka „ellövésére”, s a vak tyúk is talál szemet elv alapján, véletlenszerűen mindig akadhat különösen jó, szinte (vagy éppen) művészi fénykép is közöttük. Vannak azonban olyan konok felhasználók, akik szeretnék továbbra is maguk intézni, s nem a különböző automadkákra bízni a képkészítés mesterségét, mert számukra csak ez hozza meg a művészi önmegvalósítás lehetőségét. Rájuk számít és értük szervezte meg a Dési Művelődési Ház a legújabb kurzusát. A műkedvelő és félprofi felhasználók gépismeretét hivatott bővíteni az a novembertől kezdődő tanfolyam, amelyet Basa János fotóművész vezet. Basa autentikusságát jól jelzi, hogy 2001-ben hazai fejlesztésű digitális fotórendszerek—felvételtől fotólevilágításig - kiépítése kapcsán nyerte el az év Innovációs Díját. Jelentkezni a művelődési házban lehet. LOMTALANÍTÁS LESZ Deák Tiborral a közelmúltban a véletlen hozott össze egy XVI. kerületi lomtalanításon. Szakszerű lomválogatása közben elegyedtem beszélFerencváros 10
