Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. október / 10. szám
2005. október H ILD-DÍ JAS VÁROSOK TALÁLKOZÓJA A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) - melynek székhelye kerületünkben, a Liliom utcában van - az idei esztendőt Hild János-em- lékévnek nyilvánította. Az emlékév kiemelt rendezvényeként augusztus 25-én és 26-án Tapolcán rendezték meg a Hild-díjas városok találkozóját, melyre meghívták az 1996-ban kitüntetett Ferencváros képviselőit is. Dr. Gegesy Ferenc polgármester részt vett a kétnapos rendezvényen, őt elkísérte dr. Oszvári István jegyző, Schill Tibor, a városüzemeltetési iroda vezetője és dr. Sersliné Kocsi Margit főépítész.-Mióta van Hild-emlékérem, és kik kaphatják?- Az osztrák származású Hild János - József nádor felkérésére - éppen 200 éve, 1805-ben készítette el Pest átfogó rendezési tervét. Ennek alapján alakult ki a Belváros és a Lipótváros, de a régi városfalak helyén létesített körút részeként tervezte meg többek között Hild a Kálvin teret (akkori nevén Heumarkt) az innen induló három sugárúttal: mai nevük Baross utca, Üllői út és Ráday utca. Az első honi várostervező emlékére, 1968-ban alapította a társaság az elismerést, amelyet eddig 48, a településfejlesztésben élen járó város és község (településrészként egyedül a Ferencváros) és 63, az urbanisztikában, várostervezésben jelentősét alkotó személy vehetett át.- 1996-ban a Ferencváros milyen indoklással kapta az emlékérmet? Egyrészt az önkormányzat tudatos, a rendszerváltást követő évek általános törekvéseitől lényegesen eltérő városfejlesztési politikáját ismerték el, másrészt a megindított városrehabilitáció kezdeti eredményeit tartották kiemelésre méltónak.- A települések tablókon mutatták be a kitüntetésük óta elért eredményeiket. Mit tartalmazott a ferencvárosi tabló?- A Hild-emlékév kapcsán nem szorítkoztunk kizárólag az 1996 óta eltelt időszak eredményeinek ismertetésére, hanem a Ferencváros - és természetesen Pest - fejlődése három jelentős korszakának eredményeit villantottuk fel a rendezési tervek részleteivel, illetve a jellemző épületekkel, épületegyüttesekkel. Ezek: a tudatos városfejlesztés kezdetei a XIX. század elején, az építészeti „aranykor” a XIX. század végén, XX. század elején, illetve a ferencvárosi városrehabilitáció időszaka a XX-XXI. század fordulóján. Néhány jellegzetes új, illetve felújított épületet, a kertépítészet és a közterület-rehabilitáció eredményeit mutattuk meg a képeken.- A Ferencváros előadásban is bemutathatta fejlődésát.- A Hild-emlékév alkalmából előadásomban visszamentem a hazai átfogó városfejlesztés kezdetéig. Akkoriban I. Ferenc császár volt az uralkodónk - az ő nevét vette fel a Ferencváros. A magyar tartomány ügyeit József nádor intézte, aki nem tartotta tartományi székhelyhez méltónak az akkori, mindössze 30 ezer lakosú Pestet, a városfalakkal elzárt, többnyire földszintes házakból álló kis települést. Ha úgy tetszik, ő képviselte a politikai akaratot a városfejlesztésben, a tervek kidolgozását pedig Hild Jánosra bízta. A tervnek több ferencvárosi vonatkozása is volt, a már említett Kálvin tér mellett szerepelt az Üllői úti fasor létesítése, illetve a ferencvárosi Duna-part szabályozása. A megvalósítást a nádor személyesen ellenőrizte, az 1808-ban megalapított Szépészeti Bizottmány vezetőjeként. A kor építészeti stílusa a klasszicizmus volt. Az első rendezési tervet több másik követte. Az akkori tudatos, átgondolt városfejlesztés eredménye lett a mai világváros. A Szépészeti Bizottmány szakmai mintája volt a későbbi Közmunka Tanácsnak. Kevesen tudják, hogy a Hild család építészdinasztia volt. A név hallatán legtöbbünknek Hild János fia, Hild József neve „ugrik be”. Ő szabta meg többek között a Roosevelt tér (akkori nevén Kirakodó tér) arculatát, de ő és követői alakították ki a pesti Duna-part képét is. Kerületünkben az ő nevéhez fűződik többek között a Kilián laktanya, a mögötte lévő lovarda, a Ráday utca 13., a Ba- káts tér 12. sz. épület. Az unoka, Hild Károly tervezte a Tompa u. 11. és a Lónyay utca 26. sz. alatti épületeket. Hild János és József nádor városfejlesztési üzenete ma is aktuális. Az önkormányzat politikai akarata és a város- rendezési szakma hasonlóan szerencsés találkozása ismétlődött meg a XX-XXI. század fordulóján itt, ennek eredménye a Ferencváros elismert városrehabilitációs tevékenysége.-Miben látja a rendezvény jelentőségét?- A cél a tapasztalatcsere, a várospolitikusok és szakemberek találkozása, a várospolitika eredményeinek ismertetése volt. Bár az összes díjazott település képviseltette magát, mégis kevés volt köztük a várospolitikus (köszönhetően annak is, hogy ez volt az első találkozó), de így is a sokszoros párbeszéd lehetőségét biztosította. A kedvező sajtóvisszhang emeli e fontos szakmai díj rangját, rávilágít az urbanisztika fontosságára a települések fejlődésében. Jó, hogy a találkozó kétévenkénti rendszeres megrendezéséről döntöttek a szervezők. Az emlékév alkalmából meg fog jelenni a Hild-díjas városok 1968-2005. című kiadvány, melyben 8-10 oldal terjedelemben jelen lesz a Ferencváros is. Krivánszky Árpád Felhívás A nagy múltú Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium felvételi előkészítőt hirdet: nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknek (most negyedik osztályosoknak) magyar nyelvtanból és matematikából; matematika tagozatos hat évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknek (most hatodik osztályosoknak) matematikából; négy évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknek (most nyolcadik osztályosoknak) magyar nyelvtanból és matematikából; Jelentkezni az iskola portáján lehet: Kinizsi utca 1-7. Kezdés: 2005. október 14. péntek 15 órakor. 6
