Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. augusztus / 8. szám

2005. augusztus Ami t a gyógyszerekről tudni kell A gyógyszer gyógyászati célból alkalmazott anyag, amely betegségek megelőzésére, eny­hítésére; a szervezet normális működésének helyreállítására és fenntartására alkalmas. Ezt a meghatározást Dr. Matejka Zsuzsanna fő­gyógyszerész néhány évvel ezelőtt megjelent könyvéből idéztem. Egy-egy ellenőrző vagy rutinvizsgálat során minden esetben elhangzik az orvos kérdése: szed-e a rendszeresen valamilyen gyógyszert, s ha igen, akkor mit? A válasz nem egy eset­ben az, hogy tudja, doktor úr, azt a sárga bo­gyót meg azt a zöld-kék kapszulát. Az előírt gyógyszereket beszedjük ugyan, de ismerjük-e hatásmechanizmusukat, szedésük általános szabályait? Feltételezem, most so­kan kérdezik: miért kellene ezeket ismerni, azért van az orvos, aki állandóan ellenőriz. Bármilyen meglepő, gyógyszer nincs mellék-, azaz alkalmazása során jelentkező nem kívánt hatás nélkül. Jó tehát, ha pontosan ismerjük azokat az anyagokat, amelyekre túlzottan érzékenyek vagyunk vagy lehetünk (pl. peni­cillin), mert erről az orvost mindenkor tájé­koztatni kell. Ellenkező esetben veszélyes tünetek léphetnek föl. Vannak olyan készítmények - kenőcsök, szemcseppek -, amelyek az alkalmazás helyén hatnak. Az általános hatású gyógyszerek - in­jekció, tabletta, aerosolos készítmények - az alkalmazás helyéről a vérkeringés útján jut­nak el a szervezet minden részébe. Ahhoz, hogy a gyógyszer optimálisan fejthesse ki ha­tását, feltétlenül be kell tartani az orvos és a gyógyszergyártók utasítását! Ha egy időben többféle tablettát szedünk, tudnunk kell, hogy egymással milyen kölcsönhatásban állnak. Lehetséges, hogy erősítik vagy rontják a ha­tást, de előfordulhat, hogy teljes mértékben megváltoztatják egymás kémiai viselkedését. Az orvosok ismerik ezeket a szabályokat, ezért teszik fel minden esetben a fenti kérdést. A gyógyszerek indokolatlan szedése mérgezést okoz, hiszen a szervezetbe került vegyszernek nincs feladata. A nyugtatok és az altatók túlzott alkalmazásával pedig függővé válhatunk. TÉRFOGLALÓ ELEKTROGRÁFIÁK A Térfoglaló című kiállítás egy kísérletező kedvű művész, Haász Ágnes úgynevezett elektrográfiáit mutatja be. Elektrográfia. ízlelgetem a szót. Az elektro valamiféle elekt­romossággal működő masinát sejtet. A gráfia nyilvánvalóan a grafo szóból származik, mely a szóösszetétel tagjaként a vele összetett fogalomnak az írással, rajzolással fennálló kapcsolatát jelzi. Látható tehát, hogy itt a fénymásolók és a számítógépek világáról van szó. Mostanában oly sok szó esett erről a szinte alig elképzelhető mátrixvilágról, a Mix Realityről, így fokozott érdeklődéssel nézem a képeket. Az alkotó, aki majd’ húsz éve kísérletezik ezzel a kifejezési formával, először gyorsmá­solóval és mindenféle fénymásolókkal kezd­te. Természetesen fekete-fehérrel, mert az volt csak, és szigorúan nyilvántartva, ahogy ab­ban az időben szokás volt. Később jött a számítógép, majd a 3D. Ennek alkalmazásá­val a tér és a sík viszonyát szeretné újraértel­mezni. Most itt tart kísérleteiben. Minden­nek alapjául a mozdulatot választja. Az el­mozdulás a mozgásfolyamat része. Úgy tű­nik, itt mintha a futurista gondolathoz, a mozgás direkt ábrázolásához kötődne. Az el­mozdulások ritmikus jelenségként sokszo- rozódnak. Ábrázolható mozdulatsorok jön­nek így létre. Haász Ágnes számítógépével eltört síkokat, irreális absztrakt tereket is létrehoz. Kísérletei során újabb és újabb mű­vekben kísérli meg a nagy szintézis létre­hozását. Az absztrakt síkok ürességével ütközteti az újra felfedezett futurista alakfor­mációt, egy új szintézist próbálva létrehozni a ma eszközeivel. Az absztrakt sík rideg nyu­galmával így izgalmasan ötvöződik, talán felesel is vele a jelenlét pillanatainak meg­örökítése. A színenlét itt a lényeg, egyfajta virtuális térben. Érdekes, hogy ez Haász Ágnes munkáiban paradox módon a múlandóságot idézi fel. A mátrixvilág azt su­gallja, hogy az élet olyan árnyképek sorozata, amelyeket az agyba küldött stimulusok hoz­nak létre. Descartes első elmélkedésében valami hasonló kérdéssel foglalkozik: az ér­zékelés útján szerzett tapasztalat pontosan visszaadja-e a valóságot, és vajon megala­pozhatja a tudást? Erre a kérdésre itt a kiál­lításon magának a nézőnek kell válaszolnia. Knox A gyógyszert a szervezet a fölszívódás után idegen anyagként kezeli, ezért átalakítja, hogy kiüríthesse. Ezt a folyamat a biotransz­formáció. A gyógyszereknek mindössze 10 százaléka a hatóanyag, a többi a vizelettel ki­választódik a szervezetből. A méregtelenítés során a gyógyszert a máj kiválasztja az epébe, onnan kerül a vékonybélbe. A vékonybélből megint kiválasztódik, újra bekerül a májba, s ez a körforgás ismétlődik, miközben a kiürí­tendő egyre csökken. A szteroidok és bizo­nyos hormonok nehezen ürülnek, állandóan visszakerülnek az említett körforgásba. Nem véletlen, hogy a rendszeres gyógyszerfo­gyasztóknak nem ajánlott az alkohol fo­gyasztása, mert az pluszterhelés a májnak. A gyógyszer kiválasztódásának egyik sajátos formája, amikor elraktározódik a szerve­zetben, a csontokban, a körmökben, a haj­ban. Ezért derülhet fény évszázadokkal később egy méreggel elkövetett királygyil­kosságra vagy öngyilkos tettre. Bartha Zsuzsanna ADJUNK VÉRT NYÁRON IS! Minden évben az év végi karácsonyi ünne­pek és a nyári szabadságok, mezőgazdasági munkák idején - a nemzetközi tapasztala­tokhoz hasonlóan - csökken a véradási ak­tivitás, melynek magyarázata a véradók szabadságolása, a felsőoktatási intézmé­nyekben tanulók vakációja. Ugyanakkor, különösen nyáron a megnövekedett turis­taforgalom, az embert próbáló hőség miatt gyakoribbak a balesetek, és az egészségügyi intézmények is változatlan kapacitással működnek, sőt a betegek nagy része a nyári szabadságának idején szánja rá magát a tervezhető műtétekre. Ennek az aránytalanságnak (ami a nagyobb vérfelhasználás és kevesebb véradó arány­ból adódik) feloldására ezúton is kérjük a lakosságot, hogy véradásukkal járuljanak hozzá a biztonságos vérellátáshoz, és sose felejtsék el: ADNI MINDIG JOBB, MINT KAPNI!” (Mark Twain) Országos Vérellátó Szolgálat 22

Next

/
Thumbnails
Contents