Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. január / 1. szám
ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Ferencvárosi Polgárok! Ismét eltelt egy év, megkezdődött a következő. Milyen volt a tavalyi év? Ami először az eszembe jut, hogy ismét választottunk, és ahogy ez már az utóbbi években lenni szokott, nem is egyszer. Persze, tudom, fontos kérdésekről volt szó, de azért a szavazást megelőző kampányidőszak indulatait szívesen elfelejteném. A ferencvárosi önkormányzat mindig is igyekezett ezen vitáktól távol maradni, és saját dolgaira koncentrálni. Remélem, ennek eredményét önök is érzékelik. Amikre nagyon büszkék vagyunk: 10 nagy lakóépület felújítása készült el, illetve van folyamatban, több mint 1000 új lakás épült, illetve van épülőben, parkok, utak épültek, illetve újultak meg, Középső- Ferencváros után a Ráday utca is már fogalommá vált. Utolsónak említem - de csak azért, mert ezt a legnehezebb kézenfekvő módon bizonyítani - oktatási, szociális, egészségügyi intézményeink átlagon felüli színvonalas munkáját. Erre objektív bizonyítéknak tartom, hogy miközben a születésszám - sajnos - a Ferencvárosban is csökken, oktatási intézményhálózatunkat az eltelt 15 év alatt minimális változtatással fenn tudtuk tartani, mivel egyre többen járnak óvodáinkba, iskoláinkba más kerületekből is. A Feszofe Kht. munkája révén közterületeink tisztasága az utóbbi években javult - persze lehet vitatni, hogy elegendő mértékben-e -, de azt már nem, hogy a kimutatott munkanélküliség messze a Ferencvárosban a legkisebb, 1 százalékos. Jó érzés azt is olvasni, hogy ebben és ebben a kerületben fogják jövőre bevezetni az ingyenes jogosítványt, nyelvvizsgát, esetleg a tankönyveket - hiszen Ferencvárosban ez már évek óta így működik. Milyen lesz az új, a 2005-ös esztendő? A Ferencvárosban remélem, hasonló, mint az előző: nyugodt, eredményes, csak egy kicsit jobb. Nyugodt, mert a szakmai viták továbbra sem kerülnek a hivatal falain kívülre, és mindenki számára elfogadható kompromisszummal zárulnak. Eredményes, mert legalább annyi előrehaladást tudunk felmutatni az év végén, mint ameny-nyit 2004-ben megtehettünk. És hát jobb, mert a fővárosi, állami feltételek kedvezőbbnek tűnnek: jelentős állami támogatással fel tudjuk építeni a Sportcentrumot, az állam átadja a Nemzeti Színház mellett a kulturális tömböt, a főváros elkezdi a Közraktárak felújítását (és mindeközben én sem kapom meg a ferencvárosi érdekek védelméért a „lázadó polgár- mester” kétes titulusát). Röviden: tovább épül-szépül városunk, és remélem, önök is egyre jobban érzik magukat benne. Minden kerületi lakónak kívánok jó egészséget, erőt egyéni tervei megvalósításához! Tisztelettel: dr. Gegesy Ferenc polgármester JELES NAPOK - ÚJÉV, VÍZKERESZT Mint annyi más ünnep, az újév köszöntése is a pogány időkre nyúlik vissza. Az ókori Rómában vigasságokkal, kicsapongással ünnepelték az évkezdetet, a polgárok jókívánságokkal köszöntötték és megajándékozták egymást. A Gergely-féle naptár bevezetése óta (1582) január elseje az év első napja, a télközépi ünnepkör része. Az újévhez kapcsolódó népszokások ma már alig ismertek. A kölcsönös üdvözlések, jókívánságok hagyománya természetesen ma is él, de a „kezdetvarázslást” vagy „kezdetjóslást” már kevesen ismerik. E szerint ami először történik velünk újév napján, azt fogjuk megérni az elkövetkező év során. Ezért újévkor tilos bármit kiadni vagy eladni a házból, az asszonyoknak pedig nem szabad bontással járó munkát végezni. Ideje van viszont az egész napos jókedvnek és a bőséges eszem-iszom- nak, feltéve, ha a Szilveszter utáni macskajaj nem veszi el tőle kedvünket és étvágyunkat. Vízkereszt (január 6.) nem elsősorban azért nevezetes nap, mert szokás szerint ekkor kell leszedni a karácsonyfát. Az egyik legkülönösebb és legfontosabb keresztény ünnep, melynek eredete és története szintén az ókorba nyúlik vissza. Vízkereszt göröglatin elnevezése Epiphania Domini, vagyis az „Úr megjelenése”. Epiphania (görög szó, jelentése „megnyilvánulás”) az ókori görögöknél az istenség megjelenését jelentette, amit minden évben megünnepeltek. A kereszténység első századaiban Epiphania ünnepe mint Krisztus születésnapja jelent meg a keleti egyházakban. A negyedik században azonban Róma Krisztus születését „hozzáigazította” az akkor még élő legnagyobb pogány ünnephez, Mithras napisten születésnapjához (december 25.). Krisztus születésnapját tehát korábbra tették, Epiphania pedig új jelentést kapott: a nyugati egyházban a háromkirályok látogatását ünnepelték, keleten pedig Krisztus megkeresztelkedésének napját a Jordán folyóban. Ezt később a római egyház is átvette. Jézus keresztségének emlékére ekkor tömjént és vizet szentelnek; a víz megke- reszteléséből származik a magyar vízkereszt elnevezés. Ugyanakkor az ünnep jelképe, a fényes betlehemi csillag a háromkirályok tiszteletére emlékeztet. A templomban szentelt vízből haza is vittek a hívek, de szokás a házszentelés is, amikor a pap szenteltvízzel hinti meg a házat. Ekkor szedik le a karácsonyfáról a díszeket, este pedig kezdődik a háromkirályjárás: három legény megy végig a falun, s a kapukra írják a G. M. B. jeleket, a keleti bölcsek nevének - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - kezdőbetűit, így szentelvén meg a házakat. Vízkereszt egyben a farsang kezdetét is jelenti. Az eladó sorban lévő lányok életében ez fontos időszak volt, hiszen néhány hét alatt, hamvazó szerdáig, férjet kellett választaniuk. A sietségnek egyszerű a magyarázata: ilyenkor kevés volt a munka, s a kis szabadidőt jól ki kellett használni. A pártában maradt „öregebb” lányokat (akik már tizennyolc évesek is elmúltak) a farsang végén kigúnyolták. Nem véletlen, hogy megszületett a Leányok Miatyánkja, melyben az asszonyi gondokért fohászkodnak, meg persze azért, hogy „adassák meg nekünk a férfiak fölött való uralkodás.” Ferenci Zsuzsa 3 2005. január
