Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. január / 1. szám
2005. január R égi mesterségek: a fodrász KALENDÁRIUM 1851. januárban szállították haza Zsibóra, ősei családi kriptájába WESSELÉNYI Miklóst a Kálvin téri református templom altemplomából. 1908. JÓZSEF Attila Bochnicseknétól, a Márton u. 1. alól egyszobás tömegszállásra kerül a Lenhossék utcában. 1912. januárban a Mester u. 67. alatti iskolába jár. 1915. elején a Bokréta u. 10.-ben lakik. 1916. FÜST Milán, anyja halála után a Dohány u. 63.-ból az Angyal u. 29.-be költözött. Itt élt 1923-ig, nősüléséig. Tanítványát, Heller Erzsébetet vette feleségül. 1. 1937. Elhunyt SIPŐCZ Jenő, Budapest főpolgármestere. A Ráday u. 65.-ben lakott. 2. 1861. ROTTENBILLER Lipótot választották Pest főpolgármesterévé, aki a Bakáts téri katolikus plébániatemplom építésénél az első kapavágást végezte. Az ő tulajdona volt a Kálvin tér 8. sz. alatti, ma műemlék épület. 4.1869. LYKA KÁROLY művészettörténész születésnapja. A Kossuth-díjas művészettörténeti tudományok doktora festőnek készült, a Művészet c. folyóirat szerkesztője, első tanára volt a Török Pál utcai Képző- és Ipar- művészeti Szakközépiskolának, 1903-tól. 1956. RUDNAY Gyula, Kossuth-díjas festőművész; 1894-1920 között a Ferenc körút 40. négyemeletes ház lakója, ezen a napon hunyt el. 1957. Elhunyt RADISICS Jenő művészeti író. 1882-ben az Iparművészeti Múzeumba kerül, majd 1887-ben a múzeum igazgatójává nevezték ki. A Művészi Ipar c. folyóiratot szerkesztette Pasteiner Gyulával. 5.1905. MÓRICZ ZSigmond feleségül vette Holies Eugéniát/Janka tanítónőt. Első főbérleti lakásuk az Üllői út. 91.-ben volt. 1919 augusztusában költöztek el az Üllői u. 95.-be. 13.1847. Elhunyt JÓZSEF nádor. Kezdeményezésére alakult meg a Szépítési Bizottmány, amely a tervszerű városfejlesztést tűzte ki céljául. A nádor feleségét, Hermina főhercegnőt, aki a Kálvin téri református templom alapkövét elhelyezte, az altemplomában helyezték örök nyugalomra. 1911. BECK András Kossuth-, és Munkácsy-díjas szobrászművész születésnapja. Alkotásai számos portré és érme közül az Ipar u. 11. sz. Az ókori görögök és rómaiak még borbélynak hívták azokat, akik a hajvágás mellett különféle sebészeti beavatkozásokat, azaz köpölyözést, érvágást, foghúzást végeztek a pácienseken. A XVI. században a kétféle tevékenység szétvált, és a fodrászmesterség ipartestületi keretbe kerülvén megkezdte önálló fejlődését. Km Gyulánéval, a Haller utcai „Panni Fodrászat” tulajdonosával a szakma szépségeiről, mai gondjairól beszélgettünk.- Édesapám választotta nekem ezt a szakmát, mivel látta, hogy ügyes a kezem, és szívesen beszélgetek az emberekkel. A Belvárosban tanultam Tótpál István mesternél, aki a szakmában elismert, nagy tudású ember volt. Férjhezmenetelem után a Váci utcai Dauer Szalonba kerültem, ahol kitűnő ajánlólevél volt mesterem neve. Ebben az időszakban gyakran hívtak a különböző nagy- követségekre is frizurát készíteni a fogadásokra járókhoz. Minden vágyam az volt, hogy „maszek” legyek, ezért 1987-ben, amikor alkalmam nyílt rá, a magam ura lettem.- Mennyit változott az elmúlt húsz évben a hajviselet, a szín és a forma?- Egy mondatban összefoglalva: mindig a régiek jönnek vissza. Színekben az őszi árnyalatok és a melír divatosak. A vágás technikáját mindig csiszolják, most például az elálló frizura a „trendi”. Én sosem a divatot követtem, hanem igyekeztem megtalálni a vendég arcához és egyéniségéhez legjobban illő formát. Ez a szakma a bizalomra épül, arra törekszem, hogy a vendég bízzon bennem, az üzletben otthon érezze magát. A dauer sem ment ki a divatból, ma azonban a gyengébb és lazább forma használatos, amely még jól megtartja a frizurát. Sok új anyag jelent meg a piacon akár a festéshez, akár a dauerhez. Ugyanakkor figyelni kell a vásárláskor, mert sok bóvli is forgalomba kerül. A fodrászat lényeges eleme a hajvágás. Mesterem tanítása szerint: „Rossz haj nincs, csak rossz fodrász!”- Mennyire követik a vendégek a korábbi hagyományokat?- A szokások teljesen átalakultak. Ma már nem igaz, hogy a nagy ünnepek előtt telt ház van a fodrászüzletekben. Nemegyszer előfordult, hogy januárban nagyobb volt a forgalom, mint decemberben. A rendszerváltás után a forgalom csökkent, sok üzlet bezárt, a törzsvendégek is ritkábban járnak. Feltételezem, az anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy ki mikor megy fodrászhoz. Sokan otthon „barkácsolnak”. Hozzám a legkülönbözőbb korosztályok járnak, de elsősorban törzsvendégeim vannak.- Mi jelenti ma a legnagyobb gondot a szakmában?- Régen sokkal szervezettebb és ellenőrzöt- tebb volt az elméleti és a gyakorlati képzés. Manapság sok olyan ember kerül ide, aki átképzéssel, 3-4 hónap alatt sajátította el a fodrászatot. Mindez nagymértékben rontja a szakma becsületét, és megrendíti a vendégek bizalmát. Természetesen mindezt jó pénzért! Én úgy gondolom, hogy aki nem tud szíwel- lélekkel dolgozni, az ne menjen fodrásznak. Bartha Zsuzsanna 16
