Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. május / 5. szám
GASZTRONÓMUSOK EURÓPÁBÓL Aki nem adja fel Évtizedeken át „láthatatlanok” voltak. A lakásokban vagy speciális intézetekben elzártan éltek. Ma már egyre hangosabban hallatják hangjukat, jogosan követelve az esélyegyenlőséget és az akadály- mentes környezetet. AIX. kerületben működő klub szerves része a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének, ahonnan nagyon sok segítséget kapnak. A Mozgássérültek Ferencvárosi Klubjának vezetője, Angyalosi Gyuláné, Ilona három éves korától súlyosan mozgássérült. Két bottal jár. Legfőbb éltetője a sorstársaiért végzett munka. Készségesen mesélt lapunknak a klub életéről.- Már az első alakuló ülésen, 1981-ben felkértek, hogy vállaljam el a klub vezetését. Akkor azonban még aktívan dolgoztam, nem tudtam volna ezt az egész embert igénylő feladatot ellátni. Nyugdíjba vonulásom után, 1985-ben szívesen lettem a klub vezetője.- Milyen gondokkal találta szemben magát?- Azonnal szembesültem azzal, hogy a mozgássérült emberek nagy része passzív. Ez közlekedési nehézségeikből fakad, s talán abból is, hogy még mindig sokan szégyellik állapotukat. Eleinte 5-6 ember látogatta összejöveteleinket. Ma már a Ferencvárosi Művelődési Központ ad otthont ingyenesen a hónap utolsó kedjén (14-16 óra között) rendezvényeinknek. Létszámunk is gyarapodott, mintegy 30 tagunk van.- Milyen programokkal várják tagjaikat?- Minden év tavaszán vendégünk Földesiné Marika, a kerület szociális osztályáról, aki az új rendeletekről, segélyekről és egyéb szociális kérdésekről tájékoztatja tagjainkat. Egészségünk szinten tartása érdekében természetgyógyászt hívunk, aki különféle gyó- gykrémekről tart előadást. Megemlékezünk a rokkantak napjáról is, ilyenkor élő zenés műsort szervezünk. Az önkormányzat támogatásával nyaranta kirándulunk általában valamelyik gyógyfürdőbe. A karácsonyt is megünnepeljük, mindenkinek jut egy kis ajándék.- Honnan sikerül pénzt szerezniük a klub működtetéséhez?- Rendszeresen támogat bennünket a ferencvárosi önkormányzat, nagyon jó a kapcsolatunk a Vöröskereszttel, minden karácsonykor nagy értékű élelmiszer csomaggal támogatja tagjainkat, lehetőségeihez mérten a Családsegítő Szolgálat is segít bennünket. A Mozgássérültek Budapesti Egyesületével is szoros az együttműködésünk. Negyedévenként a kerületi klubvezetőket összehívják tájékoztatóra, ahol az aktuális kérdésekről esik szó, de a klub gondjait is megbeszéljük.- Mennyire elégedettek a Ferencvárosban az akadálymentesítéssel? Számunkra a Ferencvárosi Művelődési Központ a kiváló példa. Igaz ugyan, hogy a kerületben akadálymentesítették a járdákat, de sajnos rosszul: a rámpák túlságosan meredekek! Ugyanakkor a Mester utcai Szakorvosi Rendelőintézet bejárata tökéletesen biztonságos.- Hol jelentkezhetnek, akik szeretnének bekapcsolódni a klub életébe?- Engem keressenek a 218- 7958-as telefonszámon. Minden sorstársat szeretettel várunk! Április 26.-án ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Mozgássérültek Ferencvárosi Klubja. Bartha Zsuzsanna ,/l vendégnek kétszer örül az ember. Amikor jön és amikor megy” - írta Karinthy Frigyes. Nem örültek azonban vendégeik távozásának a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző' Iskola tanulói, olyan jól érezték magukat áprilisban a külföldi fiatalokkal együtt a nemzetközi gasztronómiai bemutatón és versenyen. Immár 25. alkalommal rendezett ilyen megmérettetést az iskola. Idei mottójuk „Híres gasztronómusok Európából” volt. A versenyre meghívás alapján érkeztek a diákok Németországból - Im- menstadtból és Holzmindenből az ausztriai Semmeringból, a dániai Aalborgból, a finnországi Joensuuból, a lengyelországi Radomból és Szlovákiából, Somoijáról, valamint: Kecskemétről, Nyíregyházáról, Egerből, Sopronból, Szombathelyről és a budapesti Dobos C. József Vendéglátó-ipari Szakképző Iskolából, hogy a gundelesekkel együtt megmutassák, miként tudnak teríteni, főzni és cukrászremekeket készíteni. így egy csapatot két szakács, egy pincér és egy cukrász alkotott. A gyönyörű ünnepi asztalok, stílusos menükártyák láttán megállapíthattuk, hogy itt a tanulók legjobbjai mérték össze tudásukat. A tankonyhákban nagy volt a sürgés-forgás. Az egyikben Horváth Tibor és Chityil Balázs érettségizett, hatodéves szakácstanulók éppen a füstölt, kelkáposztával töltött makrélafilé elkészítésével foglalatoskodtak. Mindkét fiatalnak ez a verseny volt az utolsó iskolai szereplése. Tibor ugyanis első, Balázs második helyen végzett a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen márciusban, s így már nem is kell júniusig iskolába járniuk. Eredményük alapján megkapták a szakmai bizonyítványt. Mint elmondták, jó tanárokkal találkoztak a Gundel iskolában, akiktől sokat tanultak. De őket már várja az igazi munka. Mindketten ismert, jó nevű éttermekben helyezkedtek el. Mint Antalpéter Katalin igazgatóhelyettestől megtudtuk, a gasztronómiai verseny költségeit a szakképzési alapból és a szülők által felajánlott egyszázalékos adójóváírásokból fedezték, s a volt tanítványok szponzorként is sokat segítettek. A zsűriben is több egykori gundeles diák kapott helyet. Külön díjazták a hazai és a külföldi résztvevőket. A pincérek közül első lett a semmeringi, valamint a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola; a cukrászoknál az immenstadti és a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola; a szakácsoknál a holzmindeni és a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola csapata. A legjobb összteljesítményt az Aalborg Techniske Skole (Dánia) és a Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola érte el, így a vándordíját is ők birtokolhatják egy évig. Számos különdíjat is kiosztottak a versenyzőknek. Az elismeréseket Czubor János, a Gundel iskola igazgatója adta át a fiataloknak. A külföldiek magas színvonalúnak és jól szervezettnek tartották a versenyt, amely jó lehetőséget nyújtott más európai országok konyhaművészetének megismerésére és a hasonló szakmát tanulók közötti eszmecserére is. Garamvölgyi Annamária 21 2005. május
