Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. január / 1. szám

2005. január D AMÓ ISTVÁN MŰVEIRŐL A művészet és illúzió kérdése nem választható el egymástól. A for­mákkal, vonalakkal, árnyékokkal és színekkel az ember képes feli­dézni a látható világ bámulatos fantomjait, melyeket képeknek ne­vezünk. Ezek az ember alkotta álmok, melyek az ébren lévőknek készülnek. Egy másik gondolatsor, mely segítségév­el talán még jobban megközelíthetőek Damó István művei, egy több mint ötszáz éve élt festő', bizonyos Leone Battista Alberti szobrászatról szóló értekezésében található: ,Azt hiszem, a művészetek, ame­lyek a természet alkotásainak az utánzására törekszenek, a következőképpen jöttek létre: egy fatörzsben, vagy valami más dologban egyszer csak véletlenül olyan körvonalakat vettek észre, amelyeket alig kellett egy kissé megváltoztatniok, hogy meg­lepően hasonlóvá legyenek bizonyos természeti tárgyakhoz. Amikor az emberek ilyesmit észrevették, azt kezdték kutatni, vajon nem lehetséges-e- azáltal, hogy hozzátesznek, vagy elvesznek a különös tárgyból valamit- még tökéletesebbé tenni a hasonlóságot. Ily módon elmozdítva és hoz­záigazítva a körvonalakat és a síkokat - ahogy ezt a tárgy maga megkö­vetelte, elérték, amit kívántak és ebben örömüket is lelték. ” A bepillantás az alkotás folyamatába tehát elkezdődött. A bevérzésről és a belelátásról van szó. Mint gomolygó felhők vál­toznak foszladozó foltjai, irányított megcsurgásai, és a biztos rajz­tudású mester keze alól egy sajátos világ - amely tán nem is a mesék­ben létezik csak - furcsa alakzatai, gro­teszkbe hajló majdnem-figurái gomo­lyognak elő. Egy jellegzetes, rejtel­mekkel, utalásokkal teli grafikai világ jelenik meg előttünk. Meséi, ahogy az egyik sorozatának a címe is jelzi nekünk „A lét adta játékokéról szólnak. Hatalmas üres felületekből kalimpáz- nak elő ezek az időn és téren kívüli fig­urák, figura- részletek, melyeknél csak az egymás elleni interakció a biztos. A lebegés és a zuhanás felcserélhetőek itt. Az organikus alakzatok csak leglényegükként létezhetnek ebben a világban. Szimbólumaival mítoszokat teremt, melyek azért rólunk, emberekről szólnak. Az emberi létről gondolkodik, és bizony a végeredmény nem egyértelműen megnyugtató. A tépelődő filozófus, Nietzsche ezt így fogalmazza meg nekünk: „Mert kötél az ember, mely állat és emberibb ember közt feszül - kötél a szakadék fölött. ” Knox VEDUTA ARCADIAE Kondor Attila és László Dániel képei a Ráday galériában. Ugyanaz a téma két festő megjelenítésében. Giorgio de Chirico-ké- pek 21. századi magyar fordításban. Újrealizmus és tájképfestészet ma. Az elembertelenedett világ romantikája. Városképek. Ezek a gondolatok jutnak hirtelen eszembe, mialatt nézem a kiállítást. A Váli Dezső, Vojnich Erzsébet, Szűts Miklós, Sóváradi Valéria által már felvetett kérdések újbóli megfogalmazásai ezek a képek. Ábrán­dos terek, fotószerű kompozíciók, ember nélküli, nyugodt terek. Mintha közben valami rettenetes kór észrevétlenül kipusztította volna az emberiséget. Csak a tárgyak, a rekvizitumok maradtak meg. A vízköpőkből csurog a víz, az oszlopcsarnok időtlenül nézi önmagát a rezzenéstelen víztükörben. A kő szoboralakok aranykort idéző ido­lokként állnak most már tán örökké. Ez Kondor Attila világa. Ide sorolom László Dániel általam olaszországi úti képeknek címzett festményeit is, bár az az expresszionizmus, ami például Cerveteri című képén megjelenik, számomra a továbblépést, más problémák felvetését is jelenti. Knox Kortalan nyugdíjasok „Vannak, akik korábban, és van­nak, akik később születtek” - ütöt­te el tréfásan az idősek elnevezést Erdei Ferenc, az MSZOSZ Ferenc­városi Nyugdíjas Tagozatának elnöke évzáró közgyűlésükön. A Ferencvárosi Művelődési Központ nagy terme zsúfolásig megtelt. December 16-án elké­szítették a 2004. évi leltárt, és panaszra nem lehetett okuk. Egészségügyi felvilágosító elő­adások, műsoros délutánok, rendhagyó nők napja, kirándulás a Margitszigetre, az idősek nap­jának köszöntése, és hosszasan lehetne még sorolni. A nyugdíjas tagozat a múlt év októberében ünnepelte megala­kulásának 10. évfordulóját. Az elmúlt évtized során barátságok - és élettársi kapcsolatok - szö­vődtek, oldva az egyedüllét és a magány keserűségét. Az évzáró közgyűlést megtisz­telte jelenlétével dr. Simon Judit, a FESZ főigazgató-helyettese, Szegedi Ivánná önkormányzati képviselő, Hidasi Gyula, a Rönk elnöke, Bán Katalin, a József Attila-lakótelep Vöröskeresztes Klubjának egykori vezetője, aki sokat segítette a tagozatot. Az összejövetel Korda György és Balázs Klári nagy sikerű kon­certjével zárult. B. Zs. RÖVID HÍREK Ferencvárosi és Zala megyei iskolák nyújt­hattak be versenymunkákat a Canon - Digi­tális iskoláért című pályázatára. Összesen 106 érvényes jelentkezés érkezett. A Leövey Klára Gimnázium hét pályázatból hat kate­góriában érte el a legmagasabb támogatási szintet. Az iskola így megkapta az elnyerhető valamennyi eszközt és szolgáltatást. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elnökleté­vel József Attila Emlékbizottság alakult. A bizottság fő feladatának tekinti, hogy József Attila költészete legyen a mindenna­poké, nyíljon ki több verseskötet, tanuljanak és szeressenek meg verseket olvasni azok is, akik esetleg ezt eddig nem tették. A bizott­ság tagjai megkoszorúzták a József Attila szülőházánál elhelyezett emléktáblát, ahol bejelentették azt is, hogy az emlékév január 7-én, Attila-napon veszi kezdetét. A prog­ramsorozat keretében teljes egészében fel­újítják a költő síremlékét, pályázatokat és in­ternetesjátékokat indítanak, valamint digitá­lis fotókiállítást is rendeznek. * A tűzoltók szabadították ki azt a férfit a roncsok közül, aki autójával a Gubacsi út és a Kén utca sarkán a villamossínek közötti oszlopnak rohant. A baleset este 11 óra kö­rüli időben történt. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, kórházba szállították. 14

Next

/
Thumbnails
Contents