Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. április / 4. szám
2005. április K ALENDÁRIUM 1878. tavaszán készültek el a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-főplébánia tölgyfa ajtói THEK Endre műhelyében. Megrendelték nála a keresztelő' kápolna és a sekrestye berendezéseit is; bevezették a gázt. 1935 áprilisában kezdődtek meg a munkálatok a Haller téren (a régi temető helyén). A Páli Szent Vincéről elnevezett, első hazai plébániatemplomot Fábián János műépítész tervei szerint építették. 3.1933. A KISSZAKASZ premierje. 5.1935. Nagyszabású ünnepély keretében Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ma végezte az alapkőletételt, illetve szentelte fel 1936-ban a Szent Vince-templomot. 6.1814. YBL Miklós építész, a neoreneszánsz építészet kiemelkedő hazai mesterének születésnapja. Kerületünkben számos alkotása van. 1870. HÜTTL Dezső építész, születésnapja. Ő építette a Mester utcai kereskedelmi iskolát és az Üllői út 1. számú épületet. 1924. A Gát utcai székhellyel alakult középső-ferencvárosi egyházközség képviselő-testülete e napon tette le az esküt dr. TÜTTŐSSY Miklós plébános és dr. SZÖLGYENY Ferenc világi elnök jelenlétében. 8. 1919. Elhunyt THEK Endre, a nagyüzemi magyar bútorgyártás megteremtője. 10.1919. A kerületi munkástanács első ülése a Ferenc tér 1. alatti párthelyiségben. 11.1905. JÓZSEF ATTILA (Gát u. 3.) születésének centenáriuma. A költészet napja. 15.1924. A Külső-Ferencvárosban ezen a napon alakult meg a Szent Kereszt egyházközség Farda Adolf káplán vezetésével. Első világi elnöke dr. RÓNASZÉKI TRUX Jenő miniszteri osztály- tanácsos volt. 17. 1824. GREGERSEN Guilbrand norvég építési vállalkozó születésnapja. A Két Nyúl utcában lett országos jelentőségű vállalatának központja. Családi háza a korabeli Ferencváros első, jelentős magánháza volt, a mai Lónyay u. 28. alatt. 1863. E napon született TŐRY Emü műegyetemi tanár. A Knézich u. 14.—Bakáts tér 10. alatt működött a Gyógyíthatatlanok Kórháza (Elizabetinum). Az új Erzsébet kórházat (a lebontott helyén) Tőry Emil tervezte, és 1907- ben épült fel. Az épület falán emléktábla idézi az első magyar gyermekkórház megalapítója, Schöpf-Merei Ágost érdemeit. A hónap névnapja György - április 24. Mint a keresztény naptár annyi más nevezetes ünnepe, György napja is pogány eredetű szokás „megkereszteléséből” alakult ki. Ezek a név- és ünnepnapok szinte minden esetben az időjárással, az évszakok változásával kapcsolatosak. Európa nagy részében György- napkor a tavasz kezdetét köszöntik. A hagyomány az ókori római pásztorünnepre, a Paliliára nyúlik vissza, amikor kisöpörték az állatok lakhelyét, meghintették azt vízbe mártott babérágakkal, és szalmatűz füstjével füstölték magukat és a jószágokat, majd át- ugrották a tüzet, és az állatokat is áthajtották rajta. A mai népszokásokban ezek a pogány rítusok jelennek meg. E napon hajtják ki először az állatokat, zöld ággal, amely gyarapodásukat szolgálja, emellett rontáselhárító hatása van. Mert György az év legjelentősebb gonoszjáró napja, amikor boszorkányok és rontó szellemek veszélyeztetik a házat és az állatokat, elsősorban a teheneket. A rontás ellen tüskés ágakat tűztek a ház és az istálló ajtajára, keretüket fokhagymával kenték be. Szokás volt, hogy a marhákat a kapuba tett láncon, fejszén vagy ekevason hajtották át, hogy a lábuk erős legyen, mint a vas. E nap különösen alkalmas boszorkánykodásra, varázslásra, ezért ilyenkor érdemes földbe ásott kincset keresni. Ha pedig - talán éppen kincskeresés eközben - megszólalnak a békák, tudhatjuk, hogy korán jön a nyár. A keresztény kultúrkörben Szent Györgyre emlékezünk április 24-én, illetve 23-án. Rómában 683 óta tartják ünnepét. György a palesztinai Lyddában halt vértanúhalált Krisztusért, és vált szentté az 5. század elején. Katonatiszt volt, a keresztény hitre tért, és minden erejével üldözte a pogányságot. A perzsa király börtönbe vettette, ahol szörnyű kínzásokat kellett elszenvednie. György háromszor halt meg, miközben megjelent neki Krisztus, megerősítve őt hitében. Szent György legendája és tisztelete gyorsan elterjedt a keresztény világban, ő lett a lovagok, katonák védőszentje. Kultusza páratlan méreteket öltött a középkori Európában. A sárkányölő motívum a lovagkor hanyatlásával lett a költészet és a képzőművészet kedvelt témája, hirdetve: a hit a gonoszt minden formájában legyőzi. A szentté vált katona és a tavaszkezdet jól megfér egymással a naptárban. Egyes kalendáriumokban Debóra neve is felbukkan ezen a napon, így április 24-én rájuk is gondoljunk! De ne feledjük, hogy - a néphagyomány szerint - itt az ideje elvetni a kukoricát, babot, uborkát. Irány tehát a kiskert! Még szerencse, hogy vasárnap lesz! Ferenci Zsuzsa AZ AMADÉ ZENEI ALAPÍTVÁNY Közhasznú szervezetként alakult 2000 januárjában azzal a céllal, hogy szórakoztató formában, esetenként térítésmentesen gyarapítsa elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály zenei műveltségét, ugyanakkor frissdiplomás fiatal énekesek pályaindításában segédkezzen fellépési lehetőségek biztosításával. Elődje, az 1996-tól működő Fiatal Énekesek Alkotóműhelye több „Vidám operamuzsika” programot és Kodály Zoltán énekes műveinek keresztmetszetét nyújtó dalesten túl „Fedezzük fel a kamarazenét!” címmel mutatott be koncerteket budapesti és vidéki városok hangversenytermeiben. Hagyományos beavató koncertelőadásaink révén az Óbudai Társaskörrel és a Ferencvárosi Művelődési Központtal alakított ki szoros együttműködést, melynek eredménye az iskolák vezetőinek és művelődésszervezőinek bevonásával végzett közös közönségszervező tevékenység, valamint az intézmények által biztosított térítés- mentes teremhasználat, díszletkiegészítés és technikai személyzet. A ferencvárosi irodában működő alapítvány az ifjúsági előadások létrehozásán túl tudományos zenei munkák kiadásával foglalkozik, lemezfelvételeken közreműködik a zenekari kották előkészítésével, lemezismertetőkkel és szervezőmunkával. 16
