Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. április / 4. szám
2002. június 26-án született meg a Ferencváros képviselő-testületének a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló, 13/2001. számú rendelete. A jogszabály megtiltotta a Vámház körút-Üllői út-Könyves Kálmán körút-Boráros tér-Duna által határolt területen a hétvégi, zajjal járó munkavégzést. A József Attila-lakótelep azonban mind ez idáig nem részesült ilyen zajvédelemben. A részönkormányzat (a Rönk) módosító indítványára a legutóbbi képviselő-testületi ülésen megváltoztatták az eddigi előírásokat. A rendelet módosított 6. § (4) bekezdése értelmében most már a lakótelep területén is tilos hétköznap 20.00 és 7.00 óra között, szombaton 8.00 óra előtt és 14.00 óra után, valamint vasárnap és ünnepnapokon gépi munkavégzéssel és gépjárműforgalommal együtt járó építési és bontási tevékenységet végezni. Tavasszal-nyáron mindig nagy élvezet végigsétálni a virágpompába öltöztetett lakótelepen. Megszépül minden. Amit nem lehet számokban kifejezni, az nem lehet tárgyilagos közlés, az nem több, mint vélemény - állította Lazarus Long. A Rönk 2005. évi parkfenntartási előirányzatáról elkészített dokumentumot böngészve ő is megnyugodhatna, mert az említett számhalmazban lenyűgöző adatokat találna. A virágágyak beültetéséhez 16 ezer darab vegyes egynyári, a szokásos évi virágbemutatóhoz 12 ezer, magyar nemesítésű egynyári, a lakossági virágosítási akcióhoz 8 ezer vegyes virág, a lámpaoszlopok díszítéséhez 2160 futómuskátli, a különféle közterületi virágtartókba 19 ezer árvácska, valamint a lakossági akcióhoz 4 ezer sövénynövény idei „hadrendbe állításáról” született döntés. A számok nyelvén így lehet kifejezni a környezetszépítő tevékenység azon részét, amelynek költségei nagyjából egynyolcadát teszik ki a Rönk parkfenntartási és parképítési munkákra szánt, közel 70 millió forintos előirányzatának. Budapest első madárbarát mintakertjét hozzuk létre - tájékoztatta szerkesztőségünket Hidasi Gyula, a részönkormányzat elnöke. Mint elmondta, a lakótelep központi játszótere, a legutóbbi lakótelepi vigasságok helyszíne mellett, a Napfény-Csengettyű- Dési Huber utcák találkozásánál, a „zöld ház” és a sakkasztalos pihenőpark környékén különböző madárodúkat és madáretetőket helyeznek ki. A terv szakszerű megvalósításában is közreműködő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) megfigyelései szerint - a verebek, galambok és gerlék mellett - nagy számban élnek rigók, széncinegék, szarkák, harkályok, időnként költenek itt olyan ritkább fajok is, mint a tengelic, a csalogány vagy a meggyvágó, de előfordul nyaktekercs, barázdabillegető és házi rozsdafarkú madár is. A program megvalósításával, az egyébként is hasznos madarak ideszoktatásá- val, a kijelölt terület - reményeink szerint - madárdaltól lesz hangos. Óvodai és iskolai szabadtéri biológiaórák része lehet majd a madárpopuláció megfigyelése, annak kutatása, hogy van-e már, s ha igen, milyen lakója az általunk létesített madárotthonoknak. Fontos nevelési szempontként ők vállalhatnák magukra a madáretetők feletti védnökséget is. A lakótelep többi részén is megélénkülhet a madárvédelem, hiszen - hangsúlyozta Hidasi Gyula - a Föld napja tiszteletére hagyományosan kiírt lakossági pályázat keretében idén először (április 15-éig) madáretetők kihelyezésére is lehet pályázni. A madárbarát mintakert átadására 2005. május 12-én, a madarak és fák napján kerül sor. Az avatóbeszédet dr. Bálint György, a televízióból és újságokból jól ismert Bálint gazda vállalta. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (a VEKE) részletes javaslatot dolgozott ki Dél-Pest közösségi közlekedésének fejlesztéséről. Egyebek mellett megállapították, hogy Dél-Pest közösségi közlekedési hálózata a többi városrészhez képest kedvezőtlen, a BKV szolgáltatásai az egyéni közlekedéssel szemben nem versenyképesek, az itt lakók kényelmét nem szolgálják kellő mértékben. Az egyes járatok vonalvezetése az utasok többsége számára célszerűtlen. A járatok követési ideje a fővárosi átlagnál jóval magasabb. A kedvezőtlen vonalvezetésből és a nehézkes átszállásokból következik, hogy az itt lakóknak több idejébe kerül eljutni a belvárosba, mint azt a városközponttól mért távolság indokolná. Több autóbuszon állandó a zsúfoltság, mert túl ritkán járnak, vagy a járművek befogadóképessége túl alacsony. A tanulmány jelzi: pesterzsébeti lakosok egy csoportja azt kezdeményezte, hogy az 52-es villamos helyén létesüljön trolibuszjárat. A kezdeményezők szerint ez nem okozna jelentős többletköltségeket. A VEKE azonban úgy találta, hogy a trolivonal létesítése és fenntartása aránytalanul drága lenne, mert nagyon messze esne a trolihálózat többi részétől. A trolibusz hátránya lenne, hogy a Határ úton - ellentétben a zártpályás villamossal - bekényszerülne a közúti torlódásokba, így jelentősen megnőne a menetidő. Az alternatívaként megjelölt, József Attila-lakótelepen átvezető vonalvezetés növelné ugyan az utasszámot, ám szintén jelentős többletköltséggel járna a kiépítés, ráadásul ez a megoldás sem juttatná a pesterzsébeti utasokat hamarabb a metróhoz - összegzi véleményét az egyesület. A februári lakótelepi lakossági fórumon több hozzászóló is kiemelte azoknak a lakótelepi közösségi rendezvényeknek a fontosságát, amelyek remek alkalmat adnak arra, hogy az itt élő családok közös élményeiken keresztül közelebb kerülhessenek egymáshoz. A lakótelepen működő négy intézmény, a Dési Művelődési Ház, a műjégpálya, az Ifjúsági Iroda és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Börzsöny utcai fiókkönyvtára, valamint a részönkormányzat - az említettekhez hasonlóan kedvező visszajelzésekre, az igényekre tekintettel - a hagyományos őszi Lakótelepi Vigasságok mellett idén négy közösen szervezett szabadtéri rendezvényre készül. A sort május 24-én, a műjégpályán zajló „Jeges majális” kezdi. Június 11-én a Nyúl-domb ad majd otthont a „Sulizáró” rendezvénynek, amely a lakótelepen tanuló diákság, a fiatalok számára kíván élményeket nyújtani. Szeptember10
