Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. április / 4. szám

RANDEVÚ A MŰVÉSZETTEL Ezt a kissé slágerízű kifejezést vá­lasztotta valaki a március 14-én megnyílt Művészetek Palotája jelmondatául. Nemigen illik ehhez a minden ízében nagyszabású és világszínvonalú létesítményhez, de legyen ez a legnagyobb baj a ház körül. Három intézmény kapott itt helyet: a Nemzeti Hangversenyterem, a Fesztivál Színház és a Ludwig Múzeum. Mind a három a világ legkor­szerűbb létesítményei közé tartozik, együttesük, a kultúrpalota pedig páratlan a maga nemében, modellként szolgálhat. Méltó teret kínál a legkülönbözőbb műfajok hazai és külföldi képviselőinek, s nagy­mértékben elősegíti, hogy Budapest a kultúra fővárosává váljon. Az 1600 fő befogadására alkalmas, kiváló akusztikájú és gyönyörű Nemzeti Hangversenyterem a Nemzeti Filharmonikusoknak ad ott­hont, de természetesen fellépnek itt más hazai és külföldi zenekarok, szólisták a világ minden részéből. A klasszikus zenei koncertek mel­lett a rock- és a popzene sztárjai is koncertezhetnek itt, s a világsztá­rok mellett teret kapnak a kísérletezők és az ígéretes fiatalok is. Két könnyűzenei koncert az áprilisi programból: 3-án a King's Singers együttest, 4-én pedig a csodálatos kubai Buena Vista Social Club elő­adását hallgathatják meg. A rendezők a kispénzű zenerajongókra is gondoltak; a harmadik emeleti karzaton állóhelyeket alakítottak ki, ahová néhány száz forintért lehet az előadások előtt jegyet váltani. A terem akusztikája itt a legkiválóbb, s a fal mellet elhelyezett pado­kon akár végig is lehet heveredni zenehallgatás közben. A 400 személyes, különlegesen szép, faburkolatos Fesztivál Szín­házban is zenei programokat szerveznek, kamaraoperákat, kisebb dzsesszkoncerteket, szólóesteket és nem utolsósorban táncprodukció­kat, mivel ez lett a Nemzeti Táncszínház új otthona. Amikor ott jár­tunk, Eötvös Péter Le Balcon című operáját próbálták Alföldi Róbert vezetésével, az ősbemutató április 3-án lesz. A Tánc Világnapja alka­lmából itt rendezik meg az 5. Táncfórumot április 21-29. között. Ezen láthatják többek között a fergeteges ExperiDance-t, az Állami Népi Együttest, a Szegedi Kortárs Balettet, és fellép a Győri Balett is. A kultúrpalota keleti szárnyában kapott helyet a Ludwig Múzeum (Kortárs Művészeti Múzeum). A Várból ideköltözött gyűjtemény bemutatása mellett időszaki kiállításokat is rendeznek. Jelenleg a párizsi Pompidou Központ Modern Művészetek Múzeumának anya­gából láthatnak válogatást. A Művészetek Palotája nyitott ház, mely egész nap látogatható. Étterem, büfé, könyvesbolt és természetesen a múzeum, valamint szakmai könyvtár várja napközben is az érdeklődőket. Az előcsarnok­ban vasárnaponként 10-15 óra között Cifra Palota címmel interaktív programokat szerveznek felnőtteknek és gyerekeknek. Látogassák meg, ismerkedjenek, barátkozzanak az épülettel, szokat­lan, mégis harmonikus belső tereivel, vegyék birtokukba kerületünk új, világra-, de legalább annyira nekünk szóló kulturális központját. Való­ban a miénk, ferencvárosiaké is, hiszen a március 14-i ünnepi megnyi­tón dr. Gegesy Ferenc polgármester is átvehette a ház jelképes kulcsát. A programokról és a házról tájékozódhatnak a www.mupa.hu hon­lapon. Ferenci Zsuzsa A Nemzeti Hangversenytermet - bár még csak most folyik a behangolása - máris a világ öt legjobb koncertterme közé sorol­ják. Zoboki Gábor főépítész szerint ennek egyik titka a külső rezgések és zajok teljes kiküszöbölése, melyet 300 rugóból álló rugóágy és hang­szigetelt kettős fal biztosít, de a teremben a szellőzés és a világítás zaja sem érzékelhető. A másik fontos tulajdonság az utózengési idő be- állíthatósága különböző produk­ciókhoz és zenei műfajokhoz. Pél­dául ahol a szövegértés is fontos, a hang-visszaverődés idejét lebocsá- tott függönyökkel 1 másodperc alá szorítják. A zenekar és rész­ben a nézőtér fölé függesztett há­romrészes hangvető ernyő moz­gatása lift módjára, ellensúlyok segítségével történik. A nézőknek ez a szoborszerű hangvető ernyő és Jovánovics György oldalfalakat díszítő - a reneszánsz földfestékszíneit alkalmazó - térplasztikái, valamint a terem derűs, üde színvilága tetszik a legjobban. A Fesztivál Színházon nem látszik, hogy rohamtempóban kellett áttervezni, eredetileg ugyanis a Nemzeti Táncszínház helyett a Mesterségek Háza lett volna a harmadik beköl­töző. A hangulatot itt is a nemes fafelületek határozzák meg: a chilei cseresznyefából készült nézőtér, a borovi fenyőburkolat és a diófa burkolati díszek. A kiváló akusz­tika mellé élenjáró színpadtech­nika társul, és a műsoron szereplő darabok karakterének megfe­lelően változtatható a színpad­nyílás is. A Ludwig Múzeum kiállítótereit, a szórt fényű természetes és mes­terséges megvilágítást a nemzetközi hírű Bogner cég tervezte. A műalkotásokat porszűrés, szabályozott hőmérséklet és páratar­talom védi. Krivi Kulisszatitkok a palotából Ferencváros 2005. április

Next

/
Thumbnails
Contents