Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. november / 11. szám
Szomszédaink, a galambok Együtt éljük mindennapjainkat az utcán, erkélyen, gangon. Etetjük őket, gyönyörködünk bennük, szerelmes búgásuk, turbékolásuk versek százainak alaphangja, jelképe az igaz érzelmeknek, mégis óvjuk tőlük gyermekeinket. A postagalamb mindenki számára ismert a mesékből, legendákból és a történelemből. A magyar hadseregből 1956-ban szerelt le az utolsó sorköteles postagalamb, Svájcban pedig csak 1992-ben. Tenyésztése szerte a világon kedvelt időtöltés. A világ minden részén rendeznek versenyeket, amelyeken a magyarok rendszerint előkelő helyen végeznek. A 2001-es dél-afrikai világbajnokságot is megnyerték. Tenyésztenek még díszgalambokat is, a szépségükért, valamint húsgalambokat a francia és az olasz piacra. „Ok” alkotják a galambarisztokráciát. Létezik azonban a szürke városi galamb, ami „betegségeket terjeszt”. A helyzet nem ilyen egyszerű” - mondta dr. Nagy Attila, az ÁNTSZ Járványügyi Osztályának munkatársa. - A városi galamb valóban több fertőzés forrása lehet. Elsősorban a szalmonellabaktériumokat említeném, melyeknek teljesen mindegy, hogy ember, vagy állat szervezetében élősködnek. Ezenkívül hordoznak még más, veszélyes kórokozókat is, amelyek emberben gyomor-, bélhurutot, esetleg fül-, hörgő-, arcüreg- vagy másfajta gyulladást okozhatnak. Az orvosi rendelőben a fertőzés forrása időnként ki sem derül, mert az influenzaszerű tüneteket a modern antibiotikumok általában meggyógyítják. Komoly megbetegedéseket a gyengébb immunrendszerű szervezetben okozhatnak, így inkább az időseknél és a gyermekeknél. Emiatt sokan el szeretnék tüntetni a galambokat. Mérgezéssel kiirtani nem lehet és nem is szabad őket. Képzeljük el a galambhullák tömegét az utcákon! Sokkal nagyobb veszélyt jelentenének. A védekezés egyetlen lehetséges módja, hogy nem etetjük akkor sem, ha megsajnáljuk télen az éhező állatot. Ha bárhova odaszoknak, nagyon nehéz őket kipaterolni. Minél jobban élnek, annál jobban szaporodnak, átörökítik a fertőzéseket, betegségeket is, ráadásul a belterjesség miatt egyre korcsabb lesz az utódnemzedék. A másik fontos teendő a padlásterek rendben tartása lenne, ha nem tudnának beköltözni, nem lenne fészekrakó helyük. Sok galambnak sok az ürüléke. Mivel ez úgy porlik el, hogy a kórokozók életben maradnak, elsősorban a már említett padlásterek és a világítóudvarok, de az utcák és terek is konzerválják a baktériumokat, kórokozókat. A lichthofokkal azért van különösen gond, mert ide nyílik a kamrák, spájzok ablaka, és a galambürülék por formájában közvetlenül is az ételbe kerülhet. A helyzet azért nem ilyen tragikus, nem kell rögtön a vírusos akciófilmekre gondolnunk, mert a szervezetünk immunrendszere többnyire elbánik a kórokozókkal. Békefi Olivér Ferencváros 2004. november H alottak napján Egykor mindannyian itt jártak közöttünk. Dolgoztak, szerettek, gyereket neveltek, aztán egyszer véget ért földi pályafutásuk. Nevüket már csak emlékezetünk őrzi, s szorongva gondolunk arra, hogy ránk is ez az út vár. November másodikán többet elmélkedünk az elmúlásról, mint máskor. Amikor halottak napján gyertyát gyújtunk az eltávozott lelkek emlékére, imádkozunk az elhunytak lelki üdvösségéért, ezeréves hagyomány szerint. A clunyi bencések Szent Odiló apát kezdeményezésére 998-ban kezdték megtartani a halottak napját. A XI. században pedig az egész keresztény hitvilágban elterjedt ez a szokás. Halottak napján útra kelünk, hogy elhelyezzük virágainkat az elhunytak sírhantjaira. Gondolatban felidézzük arcukat, gesztusaikat, kedves, hozzájuk fűződő emlékeinket, s tűnődünk a rohanó időn, a rövidre szabott földi lét bajairól és boldogságáról. Mint megannyi csillag, úgy fénylenek mécseseink a sírokon. Éppen így világol- nak szívünkben is elvesztett embertársaink csillagai. Mondjunk egy imát hatodainkért, hiszen ennek fontosságára sok szent figyelmeztet bennünket. Az elköltözött lélek már nem segíthet magán, nekünk kell ezt megtennünk, hogy egyszer értünk is megtegye valaki. G. A. A tizenhárom budapesti temető a halottak napját megelőző napokon is már meghosszabbított nyitva tartassak este nyolc óráig fogadja a látogatókat. Egres sírkertekbe gépkocsivá] is be lehet hajtani, erről a bejáratnál lehet tájékozódni Célszerű előbb felhívni a temetőkéi számuk a budapesti telefonkönyv 256. oldalán található.
